A fiatalok úgy érzik, jobb anyagi helyzetben vannak, mint szüleik
Az Ipsos MORI közvéleménykutató cég 2019 márciusában és áprilisában végzett felmérésében összesen 3500 fiatalt kérdezett meg, 500–500 18 és 25 év közötti személyt a vizsgálatban részt vevő hét országból. A cég munkatársai nemcsak a vállalkozókedvet vizsgálták az 1990-es évek közepe után születettek, azaz a Z nemzedék tagjainak körében, hanem arra is kíváncsiak voltak, hogyan ítélik meg saját gazdasági helyzetüket.
A vállalkozókedv a romániai fiatalok körében volt a legmagasabb, a mexikói fiatalok 49%-a, a litvánok 34%-a, a magyarországiak 28%-a indítana saját céget, a vállalkozókedv a spanyolok körében volt a legalacsonyabb, mindössze 16%.
A romániai fiatalok szerint azonban most sokkal körülményesebb a vállalkozás beindítása, mint régebben, sokkal több akadályt kell leküzdeniük. A megkérdezett 55%-a érzi úgy, hogy a nehéz hozzáférni a támogatásokhoz, amely behatárolja a vállalkozás létrehozását. Ezzel a romániai fiatalok nincsenek egyedül, a csehek kétharmada is hasonlóképpen gondolkozik. Ám a romániai fiatalok úgy gondolják, nemcsak vállalkozni tudnának, de elégséges ismerettel rendelkeznek ahhoz is, hogy saját pénzügyeiket intézzék. Ezzel a kijelentéssel a romániai fiatalok 77%-a értett egyet, míg a magyarországiak körében ez a megállapítás csak a megkérdezettek felére volt igaz. A pénzügyi magabiztosságot hazánkban az oktatásnak tudják be a fiatalok: a megkérdezettek 63%-a részesült pénzügyi oktatásban az iskolában/egyetemen vagy különböző képzéseken. Sőt, a megkérdezettek 80%-a úgy ítélte meg, hogy a tananyag eléggé felkészítette őket saját pénzügyeik rendezésére.
„A szabadúszással járó szabadság egyszerre áldás és átok”
Rakuscsinecz Laura kipróbálta már a munkavállalás mindkét formáját, dolgozott külföldön is, aztán a hazatelepedés mellett döntött. – Két és fél évet dolgoztam Írországban egy multinacionális cégnél, mint norvég ügyfélszolgálati munkatárs, később pedig mint minőségbiztosítási szakember. Első munkahelyi élményem volt, de elég időt töltöttem ott, hogy rájöjjek, az ilyen típusú munkahely nem nekem való. Legfőbb okok, amelyeket fel tudok sorolni, az a többrétegű menedzsment tehetetlensége, az instabil munkakörnyezet, illetve a rendszer személytelen jellege – meséli.
Aztán a monotonitás elkerülése végett iratkozott fel még 2017-ben egy szabadúszó platformra, ahol körülbelül egy hónapon belül már rá is talált az első fordítási projektjére. – Egy éven belül már számos ügyféllel teremtettem tartós kapcsolatot, és tucatnyi befejezett projekt gazdagította a portfoliómat. Ezért, amikor megszületett a döntés, hogy beadjam a felmondásom és hazaköltözzek Kolozsvárra 2018 júliusában, már megvolt egy valamennyire stabil alapja a szabadúszó karrieremnek, nem kellett a mélyvízbe ugranom.
Laura azonban a nehézségekre, akadályokra is felhívja a figyelmet. – A szabadúszással járó szabadság egyszerre áldás és átok. A munkamennyiség nem stabil, az embernek meg kell tanulnia beosztani az idejét (és a pénzét), talán sokkal inkább, mint egy tradicionális állás esetén. Egy munkahelyen, ha az ember körmére ég a gyertya, mert nem fejezett be időben egy feladatot, attól még (általában) kap fizetést a hónap végén. Szabadúszóként ez nem pont így van. Időt kell fordítani meglevő projektek befejezésére, új munkák keresésére és felvállalására, mert máskülönben napok, hetek, hónapok telhetnek el két fizetés között. A legproblematikusabb aspektusa a szabadúszásnak az adózás, mivel minden ország másképp teszi ezt lehetővé. Romániában egy PFA vagy egy SRL megnyitásával lehet ezt megoldani, így született az én cégem is. Ennek ellenére, inkább szabadúszóként hivatkozom magamra, mint cégtulajdonosként. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ez az életstílus feltétlenül jobb lenne egy stabil munkahelynél, egyszerűen személyes preferencia kérdése, mindkettő esetén elég sok a stressztényező.
„Ha az ember magának dolgozik, sokkal
motiváltabb”
D. T. N. még egyetemista, de már fontolgatja saját vállalkozás beindítását, masszázsszalont működtetne Kolozsváron. A Z generációhoz tartozó fiatal megkeresésünkre elmondta, ha sikerül társat találnia – akivel közösen szalonként is használható garzont bérelhetne –, akkor már most belevágna terve megvalósításába, de ha ez nem sikerül, akkor az egyetem után kezd vállalkozni. Úgy gondolja, egy ilyen szalon elindítása nem igényel nagy befektetést, a havi bér mellett csak a berendezést kell kifizetni, amelynek nagy részét a masszázságy teszi ki.
– Azért gondolkodom saját vállalkozás beindításán, mert nekem ez a fix munkahelyes, fix fizetéses dolog nem tetszik. Ha saját cégem van, akkor természetesen fennáll az, hogy kevesebb jövedelmem lesz havonta, mint egy minimálbér, de legalább magamnak dolgozom. Úgy érzem, ha az ember vállalkozni kezd, sokkal motiváltabb, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a saját képzésére, fejlesztésére. És persze az is csábító, hogy a saját magad főnöke vagy… – fogalmazott D. T. N.
Úgy gondolja, nem minden szakágban könnyű vállalkozni, véleménye szerint az építkezésben, vendéglátásban például nehéz elindulni. „Pályázatok ezeken a területeken is vannak, főleg a vendéglátásban, de a pályázónak legalább 30–50% önrészt kell biztosítania” – közölte. Ugyanakkor kiemelte, az elindításban a papírmunka a macerás, az engedélyek beszerzése nehéz, de ez is megoldható.
– Összességében egy vállalkozás indítása nem nagy dolog – fogalmazott. A kolozsvári masszázsszalon beindítása körülbelül 2 hónapot venne igénybe, a városházára, a pénzügyhöz kell elmenni hozzá, kasszagépet és hozzá kódot kell igényelni. Azt is megkérdeztük, véleménye szerint a mai fiatalság számára miért nem felel meg az, hogy fix munkahelyen, 8 órás munkaidővel dolgozzon, amelyért biztos fizetés jár minden hónapban, mi húzódhat meg a nagy vállalkozókedv mögött. – A mi generációnk semmilyen formában nem élte meg a kommunizmust. Az előző generációk tagjainak nagy része megszokta a fix munkahelyet, és ez megfelel nekik, a mostani fiatalság azonban szabadabban gondolkozik. Az, hogy könnyű bejutni manapság egyetemre, tehát könnyű tanulni, és könnyű hozzáférni bármilyen vállalkozáshoz szükséges információhoz, csak növeli a vállalkozókedvet. Az egyetem befejezése után a fiatalok inkább kisvállalkozást indítanak be, minthogy nagyvállalati munkahelyért harcoljanak – fogalmazott D. T. N.
A nehézségek ellenére optimisták a hazai fiatalok
A fiatalok több mint fele ugyanakkor úgy érzi, hogy jobb anyagi helyzetben van, mint szülei voltak, miközben 40%-uk arról számolt be, hogy az elmúlt évben romlott a helyzete. Mindkét szempontból a felmérés rangsorának első helyén szerepelnek a hazai fiatalok. Ugyanis a megkérdezett magyarországiak mindössze 33%-a, a spanyolországiak 32%-a érzi úgy, hogy jobb helyzetben van, mint a szülei, viszont a magyarországi fiatalok egynegyede, a spanyolországiak 23%-a és a csehek szinte egyharmada ítéli meg úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban javult gazdasági helyzetük. Ez az állítás csak a romániai fiatalok egynegyedére igaz, viszont optimizmusuk töretlen: több mint kétharmaduk vélekedett úgy, hogy a következő 12 hónapban javulni fog a helyzete.
