Amikor együtt vásárolunk, igyekszünk rávilágítani, hogy mi mennyibe kerül, megéri-e a drágább terméket venni, vagy megfelelő az olcsóbb. A kirándulások is pénzbe kerülnek, ki kell fizetni a tankolást, s nem hagyhatjuk égve a villanyt vagy csordogálva a csapot, ha szeretnénk többször autózni, távolabbi helyeket is felfedezni, esetleg új lámpával, kosárral felszerelni a bicajunkat.
Bár nem szeretek a pénzről beszélni, fontosnak tartom, hogy időben elkezdjük a gyereke(in)k pénzügyi tudatosságra való nevelését.
Matyi egyik kedvenc játéka a vásár. Ez úgy néz ki, hogy az összes kis- és nagyautóját szépen sorba állítja és telerakja velük a díványt, majd arra kér: Gyere, Anya, vegyél tőlem autót. Milyent szeretnél? Nem drága! Miután elmondom a kívánságom (kicsi, piros), mutatja is a kínálatot, hogy válasszak.
– Negyvenszáz pénz, Anya. Van annyid?
– Húúú, a tanári fizetésemből nem futja erre. Inkább gyűjtögetem még a pénzem, jó?
– Nem jó, Anya, most vedd meg. Nézd, neked adom egy pénzért, mert te Anya vagy. Egy pénzed van, ugye?
S boldogan távozhatok a kis masinával.
Apával is hasonló a forgatókönyv, igaz, ő nem kicsi piros autót szeretne, de a Matyi gyűjteményében apának való sportterepjáró is van, így őt is ki tudja szolgálni a kis eladólegény. Komoly viták és alkudozások folynak, hogy mennyit is fogyaszt egy-egy ilyen járgány, s ha nem 4x4-es, akkor nem is ér millióezer pénzt. Matyi mindig nagyon szeretne segíteni a vásárlókon, könnyen enged az árból, és mindig öröm számára, ha sikerült eladni a portékát.
Panna is igyekszik felzárkózni, s részt venni az üzletelésben. Ő a babáit próbálja áruba bocsátani, de amint sikerült kiegyezni az összegről, s vinném magammal a szerzeményt, visszakéri, mert Nagyon szeretem Peti babát, Anya, maradjon inkább nálam. Majd keresek neked mást, hogy nem légy szomorú. De pénzet nem adom vissza, nem baj? Teszem perselybe, hogy vegyek majd Peppás fagyit és még ezer babát.
Mit lehet erre mondani? Ilyen pénzgyűjtési stratégiával hamar meglesz a kívánt összeg. Csak azt kell majd kitalálni, hogy az ezer baba hova is fog elférni. Amikor erre a problémára felhívom a kicsi lány figyelmét, csak rám legyint: Mind velem alusznak majd az ágyamban, ne aggódj, Anya!
Kettejük közös üzlete a könyvvásár. A kedvenc meséskönyveikből rendeznek kirakodóvásárt az emeleti folyosón, alig lehet tőlük eljárni. Amikor minden készen áll, kiáltanak: Apa, Anya, gyertek, megnyílt az ószer!
A sok könyv láttán nem is tudunk dönteni. De mint jó eladók, ők szívesen segítenek a választásban. Mindenki a legvastagabb könyvet ajánlja figyelmünkbe, mert azokban van a legtöbb mese és a legtöbb kép. De mennyi az ára? – kérdezzük.
Várj, megszámolom, Anya! – s kezdi megszámolni a könyv borítóján lévő betűket. A cím és a szerző nevének betűszáma adja meg a fizetendő összeget. Nem is rossz stratégia, ugye?
De Panna is meg kell ám számolja, hogy mennyibe kerül a könyv: Én is megszámolhatom? Ety, kettő, háom, négyöthat, héjt, nyóc, kijenc és tíííísz pénzet kérek, Anya! Szerencsénk, hogy csak tízig tud számolni – egyelőre...
