Valamivel nagyobb az oltási hajlandóság néhány magyar tannyelvű iskolában, mint az országos átlag, ám az oltásigenlő szülők aránya még így is elég alacsony. Egyes intézményvezetők tapasztalat szerint a vakcina-téma gyakran vezet feszültségekhez az osztályokon belül is. A pedagógusoknak ugyanakkor nagy kihívást jelent a tananyag leadása, miközben az osztály egyik része – beoltatlanok, fertőzöttek - online tanul, a többi viszont jelenléti oktatásban vesz részt az órákon.
Napi téma az oltáshoz való viszonyulás
– Szerencsére az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban sokkal magasabb az oltási arány, mint országosan. A 12 évesnél nagyobb diákjaink 52 százaléka már be van oltva. Osztályok között azonban óriási eltérések mutatkoznak, a beoltottsági arány a 25 és a 80 százalék között ingadozik – tájékoztatta lapunkat Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója.
Azokban az osztályokban, ahol kevés a beoltott, nagy a valószínűsége, hogy gyakrabban felüti fejét a vírus.
- A héten sajnos az is megtörtént, hogy egyik osztályunkban, ahol pénteken letelt a 14 nap azt követően, hogy az egyik diákról kiderül, hogy koronavírusos, és végre a teljes osztály visszatérhetett volna jelenléti oktatásba, csütörtökön újabb pozitív esetet azonosítottak be, így folytatódott a hibrid oktatás, ami – véleményünk szerint – a legnehezebb oktatási forma. Ez nem csak a diákok, hanem a tanárok számára is nehézséget jelent, több szempontból is. Körülményes a fejezetvégi felmérések betervezése, hiszen mindenki azt szeretné, hogy a diákok azonos feltételek mellett írhassák meg a dolgozatot. A huzamosabb ideig tartó hibrid oktatás ezért oda vezethet, hogy a felmérők „besűrűsödnek” egy-két hétre, arra a (rövid) időszakra, amikor végre mindenki jelen van az osztályban. A helyzetet bonyolítja, hogy ez a félév rövidebb, a tanárok nem várhatnak sokat a diákok értékelésével. Ugyanakkor nagy kihívás egy tanár számára egyaránt odafigyelni az otthonról bekapcsolódó és az osztályteremben levő diákokra. Különösen, amikor egyik napról a másikra kerül át egyik-másik osztály a jelenléti oktatásból a hibridbe. Ilyenkor nagyon gyorsan kell a tanárnak átgondolnia, hogy a már eltervezett tanóráját hogyan alakítja át úgy, hogy működjön a hibrid forgatókönyv szerint is. Mivel nem tudjuk előre, hogy a nyolcadik napon hány diák tér vissza a jelenléti oktatásba, ez is bizonytalanságot szül, felborítja az előre eltervezett óra menetét. Mindez az oktatás minőségét is érzékenyen érinti – magyarázta.
- Három osztályunk volt eddig tesztelve az iskolában a nyolcadik napon. Minden esetben negatív eredmény született. A tesztelésre jelentkezők aránya azonban nagyon változó. Volt olyan osztály, ahol csak az otthonülők fele jelentkezett tesztre, a többi maradt online oktatásban. De előfordult olyan osztály is, ahol egy kivétellel mindenki eljött tesztelésre. A beoltatlan diákok számára sajnos az is probléma, hogy számukra a jelenléti és az online oktatás közötti váltások miatt nem tud kialakulni a napi rutin, a közösségi szabályok adta rend hiánya szétszórtságot és a tanulási alapkészségek kialakulásának hiányát eredményezheti. Ezek mind olyan hátrányok, amely miatt a szülőnek el kell gondolkodnia: ha a gyerek nincs beoltva, legalább a nyolcadik napon térjen vissza az iskolába, vállalva a tesztelést. Tizenegyedikes diákokkal volt alkalmam hosszabban beszélgetni az őket napi szinten foglalkoztató témákról. Egyértelműen napi téma az oltáshoz, az álhírekhez és a tudományos igazságokhoz való viszonyulásuk. Kiderült, hogy barátságok törtek meg emiatt és az osztályközösségek hangulatát is nagymértékben befolyásolta a járvány, a vakcina-téma – aggódik diákjaiért az intézményvezető.
Nehéz a „kétfelé” oktatás
- A magyar gyermekek szülei jobban támogatják gyermekeik beoltását, mint a román szülők, nyilatkozta a Szabadságnak Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója az iskolaorvos tapasztalataira hivatkozva.
- Eddig mindenki élt a tesztelési lehetőséggel, hogy gyermeke minél hamarabb visszatérhessen az iskolába. A pedagógusok nagyon nehezen tudják megoldani a ,,kétfele" való oktatást: időt veszítünk, nem minőségi az óravezetés, de igyekszünk ebből a helyzetből kisajtolni a lehető legjobbat. Nem tapasztaltunk különösebb nézeteltérést a beoltottak és a nem beoltottak között, s ez így van rendjén. Kár lenne megosztani a gyermekeket. Keressük azt, ami összeköt bennünket ezekben a nehéz időkben, és nem azt, ami eltávolít – tette hozzá.
– A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban az oltható tanulók 26,82 százaléka már beoltatta magát. A fennmaradó létszámból 8,75 százaléka kéri az oltást, 11,6 százaléka határozatlan és 42,4 százaléka nem szeretne oltakozni – közölte Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója.
- A hibrid oktatás a pedagógusok és a diákok szempontjából is a legnehezebb és a legkevésbé hatékony. Technikailag megoldható, mert van felszerelés, de nehéz a pedagógusoknak mindkét irányba hatékonyan figyelni. A diákok véleménye az, hogy jobb, ha mindannyian jelen vannak, vagy mindannyian otthon ülnek, amennyiben online oktatásra kényszerülnek – mondta.
- A kollégiumban eddig három osztály kényszerült online oktatásra a tanítás megkezdése óta. A diákok és szülők többszöri tájékoztatás után sem kívántak élni a tesztelés lehetőségével. Azt nyilatkozták, hogy kivárják a tizennégy nap elteltét az online oktatásban és kerülik a hibrid oktatást. Gimnáziumi és középiskolai osztályokról van szó. Elemiben még nem volt eset. Tanulóink között valóban téma az oltakozás, ám feszültségről nincs tudomásom. Ami hamarosan feszültséget fog okozni, az az, hogy a szakiskolás diákjainkat a vendéglátóipari cégek nem fogadhatják gyakorlatra, ha nincsenek beoltva – magyarázta Szőcs Ildikó.
– A Báthory István Elméleti Líceum oltásra jogosult diákjainak (VI-XII. osztályok) 48 százaléka van beoltva. Ez az arány alacsonyabb a gimnáziumi tagozat VI-VII. osztályában (mintegy 20 százalék), ellenben növekvő tendenciát mutat VIII. osztályban (36 százalék); a IX.-X. osztályokban a diákok 62 százaléka van beoltva, a XI-XII. osztályban a beoltottak számaránya már 78 százalékra növekszik. Az iskolai oltást eddig csupán 12 szülő igényelte – tudtuk meg Schuller Hajnaltól, a Báthory-líceum igazgatójától.
- A hibrid oktatás körülményesebb, hiszen ez azt jelenti, hogy az on-line órát követő diák csupán virtuális módon vesz részt, ez pedig megnehezítheti számára a megértést – osztotta meg tapasztalatát az igazgató. Elmondta: a diákok közül kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a nyolcadik napon visszatérjenek iskolába, az oktatás menetét pedig megnehezíti, ha csak egy-két diák jön vissza. Ha többen is megbetegszenek az osztályból, és karanténkötelesek, egészségügyi szempontból ajánlatosabb, hogy az egész osztály ülje ki otthon a 14 napot – vélekedett.
Tapasztalata szerint a diákok körében különösebben nem téma az oltakozás, ez nem jelent feszültségforrást az iskolában. Inkább arra érzékenyek a diákok – és jogosan! -, hogy betegen ne jöjjön egyetlen társuk se iskolába. A szülőkre hárul az a nagy felelősség, hogy ne küldjék betegen gyerekeiket iskolába, és ha észreveszik a Covid-ra utaló tüneteket, azonnal teszteltessék őket, és ennek eredményét közöljék az osztálynevelővel. Gyerekeiket és a közösséget is nagy veszélybe sodorhatják mulasztásukkal – figyelmeztetett.
A rendelkezések értelmében, amennyiben egy osztályban előfordul egyetlen koronavírusos megbetegedés, 14 napra megszakítják a jelenléti oktatást és az órákat ebben az időintervallumban online tartják. Az igazolt megbetegedéstől számított 8 nap után azok a gyerekek, akik negatív gyorsteszt vagy PCR teszt eredményt mutatnak fel, visszatérhetnek az illető tanintézetbe, a többiek viszont csak a felfüggesztéstől számított 14-ik napon. Abban az esetben, ha az iskolában az osztályok 50 százalékában megszakították a tantermi oktatást, az egész tanintézményben online történik az oktatás az ezt követő 14 napon. Ugyanakkor azok a VII-XII/XIII. osztályos diákok, akik be vannak oltva, és a második oltás után legalább tíz nap telt el, illetve azok, akik átestek a betegségen az elmúlt 180 napban, és a fertőzöttség megállapítása óta eltelt 14 nap, részt vehetnek a tantermi oktatáson.
Mit kér az Országos Szülői Szövetség?
A romániai Országos Szülői Szövetség pénteken átiratot nyújtott be az egészségügyi és az oktatási minisztériumba, amelyben kérték: ha egy-egy településen a fertőzési mutató meghaladja a hat ezreléket, akkor az iskolák igazgatótanácsa döntsön arról, hogy az illető iskola teljes mértékben áttér online oktatásra, függetlenül attól, hogy hány osztályban függesztették fel a jelenléti oktatást a koronavírussal megfertőződött tanulók vagy pedagógusok miatt.
„Olyan körülmények között, amikor a településeken aggasztóan nő az ezer lakosra számított fertőzési mutató, az egészségügyi rendszer, főleg az intenzív osztályok túlterheltek, kérjük, hogy az iskolák vezetőtanácsa döntsön az online oktatás bevezetéséről. Még ott is, ahol az iskolák minden szükséges eszközzel rendelkeznek és minden törvényes előírást teljesítettek, a gyerekek találkoznak egymással, és óhatatlanul megbetegítik egymást. Ezért nem tartjuk jónak azt a minisztériumi rendeletet, hogy az iskola vagy óvoda akkor tér át teljes mértékben online oktatásra, ha az illető tanintézet osztályainak, illetve a csoportjainak a felében felfüggesztették a jelenléti oktatást. Mivel a gyermekek többsége a közszállítási vállalat buszait igénybe véve érnek el az iskolákba, ahol feltételezhető a zsúfoltság, és ezzel együtt a megfertőződés, az iskolába érve tovább terjesztik a vírust. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tanulók és családjaik között vannak krónikus betegek, akik, még ha be is oltatták magukat, társbetegségeik miatt súlyos állapotba kerülhetnek. Mivel az iskolákban nem vagy nem kellőképpen valósul meg a tanulók non-invazív tesztelése, ez újabb ok az aggodalomra” fogalmaz a közlemény.
