A tervezet úgy került a helyi képviselők asztalára, hogy a közvitára szánt időszakban egyetlen hozzászólás sem érkezett az önkormányzathoz. A Mentsétek meg Romániát Szövetség enyedi elnökének kultúraellenes kijelentése megrökönyödést okozott, de ugyanolyan megdöbbentő volt az, hogy a szociáldemokraták is mellette szavaztak, hiszen tőlük még a politikai ellenfeleik is több profizmust vártak el.
Miközben több erdélyi nagyvárosban igyekeznek a tavalyihoz képest többet szánni a fejlesztésekre úgy, hogy közben a kultúrára szánt összegeket is növelnék, úgy tűnik, ez a képlet nem jött be a nagyenyedi ellenzéknek. Például Emil Boc polgármester 50 százalékos költségvetési növekedést jelentett be, és Kolozsváron az infrastrukturális beruházások is kiemelt fontossággal bírnak, mégsem hanyagolják el a kultúrát, sőt 15 százalékkal próbálják növelni annak támogatását. A javasolt költségvetés struktúrája nagyon hasonlít az enyediéhez, azzal a különbséggel, hogy a Fehér megyei településen – ki hitte volna – megkérdőjelezik a kulturális intézményekre szánt összegek létjogosultságát.
Megkétszereződött a fejlesztésekre szánt keretösszeg
Nagyenyed költségvetésének összértéke 186.648.650 lej, ebből 95.343.840 lejt szánnak fejlesztésekre, 91.304.810 lejt pedig a működési költségekre, tehát a mérleg az előbbiek javára dőlt el. A beruházásokra szánt keretösszeg megduplázódása mindenképp optimizmusra ad okot, hiszen már a tavalyi, 46.847.459,81 lej értékű fejlesztések is új lendületet adtak a városnak. A növekedést elsősorban a pályázati források duzzasztották fel, amelyek értéke idén meghaladja az 54 millió lejt (összehasonlításképp: 2020-ban ugyanaz a városvezetés alig 8.400.000 lejt költhetett erre a célra). Jelenleg nyolc nagyobb európai uniós projekt áll kivitelezés alatt, négy nagyértékű hazai támogatást nyert meg az önkormányzat, és hat új támogatási kérelmet nyújtott be, ezek között van az ország első multikulturális központjának tervezete is, aminek nekiszegült az ellenzék.
A részletekről Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere tájékoztatott: „November óta dolgozunk ezen a költségvetésen és nagyon jó hír az, hogy sikerült elfogadtatni. Kiderült: ha csak 2017-re nézünk vissza, az az év, amelynek a költségvetését először mi állítottuk össze, ez több, mint kétszeresére gyarapodott, szerencsére nem a fizetésnöveléseknek, hanem a beruházásoknak köszönhetően. Az is jó hír, hogy a fejlesztési költségek meghaladják a működési költségeket, utóbbiak természetesen nemcsak a fizetéseket jelentik, hanem mindenféle más támogatást, kamatot, szociális ellátást, javak és szolgáltatások vásárlását is. Ez azt jelenti, hogy sikerült a város költségvetését egy állandó fenntartási költségvetésből egy fejlesztési költségvetéssé feljavítani. Ez a folyamat már a tavaly elkezdődött a sok vissza nem térítendő, nagyösszegű pályázati forrásoknak köszönhetően. Érdekességképp mondanám el, hogy a költségvetésünknek valamivel kevesebb, mint 15 százalékát fordítjuk csak fizetésekre, ez egy nagyon jó arány. Nemcsak az irodai alkalmazottak bére tartozik ide, hanem azoké is, akik az állam által kötelező szolgáltatásokat végzik el.”
Az alpolgármester kihangsúlyozta: a fejélesztési költségvetés négyszeresére nőtt az elmúlt négy évben. A legnagyobb beruházások között Lőrincz Helga az épülő új sportközpontot, a nemrégiben átadott bölcsődét említette. Megtudtuk, hogy nagyon rövid időn belül az úszodát is át fogják adni, februárban pedig átadásra kerül egy óvoda, és mindezeknek a költségvetése még nincs is betéve az eddigi fejlesztési költségekbe.
Sem multikulturális központ, sem igazgató nem szimpatikus az USR-nek
Mivel sem a tizenöt napos közvitára, sem az összehívott közmegbeszélési gyűlésre nem jelentkezett senki semmiféle javaslattal vagy hozzátétellel, a 2023-as költségvetés tervezetét az eredeti formájában vitték a tanácsosok elé. Igaz, hogy a gyűlés előtt egy nappal a szociáldemokraták három javaslatot tettek, de értékfelmérés nélkül, ezért ezeket nem lehetett figyelembe venni az utolsó percben, ráadásul a prioritásuk is kétségbe vonható.
Ha első benyomásra úgy tűnt, hogy a költségtervezettel a lakosság és a pártok egyetértenek, a gyűlésen hatalmas meglepetésként érte a döntéshozókat az USR-s pártelnök kultúraellenes hozzáállása.
„Nagy sértés ez az enyediek számára, hiszen ennek a városnak olyan kulturális múltja van, amire méltán büszkék lehetünk, és a jelenben is vannak olyan intézményei, amelyek tevékenysége folytán Enyedet kulturális várossá léptették elő. Ez nemcsak egy titulus, hanem a város rászolgál erre, a kulturális intézményeink állandóan dolgoznak azon, hogy pezsgő kulturális élet legyen. Nincs olyan év, hogy ne lenne legalább egy, az államelnök patronátusa alatt megvalósított rendezvény, a negyedszázados nemzetközi művészeti alkotótábor, a nemzetközi humorfesztivál, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala partnersége révén szervezett interetnikus alkotótábor – hogy csak egy párat említsek a sok közül. Ezeket a multikulturális központ és az Inter-Art Alapítvány nemcsak megálmodja és megszervezi, hanem nagyon ügyesen népszerűsíti is, a világ minden sarkába eljutnak a kettejük közreműködéséből létrejött projektek. Az Enyeden született alkotások többször eljutottak már az Európai Parlamentbe, az ENSZ genfi és new-yorki székhelyeibe, tehát abszurdum azt állítani, hogy nincs minőségi kultúra Enyeden és azt nem kell támogatni” – érvelt Lőrincz Helga alpolgármester.
Az új multikulturális központ pályázata, amelyet a régi városi mozi helyére építenének, még az Országos Befektetési Alapnál van elbírálás alatt. Nagyenyed az első olyan város az országban, amelyik nem városi, hanem regionális érdekeltségű multikulturális központot kíván létrehozni. Ennek érdekében az önkormányzat fenntartása alá tartozó összes kulturális intézményt, például a múzeumokat, könyvtárat stb. egy jogi személyként vontak össze azért, hogy teljesen önállóan, saját költségvetéssel tudjanak működni. És teszik is a dolgukat, például felvállalják a csombordi rózsanapok, a nemzetközi folklórfesztivál és több más állandó jellegű esemény megszervezését, amelyeknek mind ők a háttérintézményei.
Egyes politikusok bort isznak és vizet prédikálnak
„Amikor azzal szembesülünk, hogy erről a rettenetesen gazdag kulturális életről valaki, tanácsos létére, azt mondja, hogy azért nem tudja támogatni, mert ez anyagilag nem nyereséges, akkor szó nélkül marad az ember. Én remélem, hogy ez csak egy magánvélemény volt, és nem az enyediek kultúrához való viszonyát tükrözi, mert akkor nagy lenne a baj. Világos, hogy a kultúra óriási hozzáadott értéket jelent, ezt nem kell és nem is szabad pénzben mérni” – nyilatkozta Lőrincz Helga. Hozzátette: „Rettenetesen sértő volt, hogy a pártelnök a gyűlésen az intézmény vezetőjének személyét is támadta, Ioan Hădărig igazgatót, aki köztudottan egy oszlopos tagja a város kulturális életének, a Román Írószövetség tagja, szociológus, számos könyv szerzője és rangos művészeti események kezdeményezője. Ezt a sokoldalú személyiséget támadja meg olyasvalaki, aki egy olyan kisvállalkozást vezet, amelyik az elmúlt tíz évből hetet veszteséggel zárt. Ráadásul ez az ember támad minket is állandóan azzal, hogy elherdáljuk a lakosok pénzét, mert nem alkalmazunk szakértőket... Hát nem bort iszik és vizet prédikál az ilyen politikus? Mi, az RMDSZ és a liberális párt képviselői ettől a magatartástól teljesen elzárkózunk, mert úgy érezzük, hogy mindenki azért tesz le egy esküt, hogy ezt a várost építse, éspedig együttműködéssel, az emberek érdekében... És semmi esetben sem azért, hogy leépítse. A kultúra félretétele leépítést jelent, semmi mást. Nagyon remélem, hogy soha többé ilyen gesztusok nem fordulnak elő” – hangsúlyozta az alpolgármester.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke a megyei sajtóban azt nyilatkozta, hogy pártja a költségvetést a nagyszámú alkalmazott magas bére miatt utasítja el, és nem kíván támogatni egy olyan intézményt, amelyik nagyon sok pénzt felemészt. Holott ez a kifogás nem állja meg a helyét, mert mint rámutattunk, a helyi költségvetés alig 15 százalékát teszik ki a bérköltségek.
A Szociáldemokrata Párt a közösségi médiában hozta nyilvánosságra, hogy nem szavazta meg a költségvetést, anélkül, hogy megnevezte volna igazán az indokokat, ehelyett felsorolta azt a három beadványát, amelyet nem iktattak a költségvetés-tervezetbe, de nem említette, hogy utolsó percben és hiányos pézügyi adatokkal tette meg a javaslatát.
