„Nagyenyed megújul, Nagyenyed él, Nagyenyed előre tekint!”- mondta Oana Badea nagyenyedi polgármester, aki megválasztásának első évét, 2016-ot választotta összehasonlítási alapul, azt az évet, amikor szerinte az infrastruktúra katasztrofális állapotban volt, ráadásul egyetlen pályázati portfóliója sem volt az önkormányzatnak. Sőt, még a szükséges elektronikus aláírás sem létezett, hogy pályázatokat nyújthassanak be. Nem létezett valós kommunikáció a lakossággal, még egy Facebook oldala sem volt a hivatalnak, az emberek nem hittek az önkormányzatban. Ehhez képest mára megkétszereződött a beruházások költségvetése:7552,96 ezer lejről 14700,98 ezer lejre nőtt, továbbá kilenc nyertes európai uniós pályázatot sikerült megvalósítani több mint 80 millió lej értékben, de jelentős összegekkel gyarapodtak az egészségügy, az oktatás és a sport felé kiutalt támogatások is.
Természetesen a költségvetés gyarapodása „meglátszik” a város és a hozzátartozó kilenc falu arculatán is: több mint 20 utcát újítottak fel és további kilencben zajlanak a munkálatok, Alsóorbón új híd épült, hat faluban korszerűsítették vagy vezették be a vízhálózatot, kétszáznál több új parkolóhely létesült, kórházi osztályokat újítottak fel és láttak el korszerű gépezetekkel. Sikerült korszerűsíteni a közvilágítást, a hulladékgyűjtést, a belvárosi forgalmat, új kutyamenhely létesült (a részletekről lapunk 2020. február 25-i számában már tájékoztattuk olvasóinkat).
Oana Badea polgármester szerint mandátumának három legnagyobb kihívása a pajzsmirigy-daganatának legyőzése, a járványhelyzet és a kétrendbeli árvíz okozta problémák megoldása, továbbá annak megértetése volt, hogy nem a polgármester hozza létre az új munkahelyeket a városban.
„Nagyenyed az én városom, Nagyenyed a mi városunk!”- volt egyike azon jelszavaknak, amelyeket a városvezetés vallott és amelyet a sajtótájékoztatón felidézett Lőrincz Helga alpolgármester, hozzátéve: „ Már a mandátum elején világos volt, hogy másképp kell harcolni a városért, azaz oly módon, hogy annak konkrét eredménye legyen. Egyes tervek népszerűek voltak, mások nem, de a Facebook segítségével igyekeztünk megmagyarázni az embereknek az intézkedések szükségességét”. Szerinte Enyed arculata gyökeresen megváltozott, sokkal tisztább, rendezettebb a város. Földalatti szeméttárolókat építettek, bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a városi üvegházakban pedig 300 ezernél több virág kel életre azért, hogy a települést szebbé varázsolja, hiszen egy szép, kulturált várost könnyebb megszeretni és nehezebb elhagyni, ha jól érzi magát benne az ember. A számos közösségi nagyrendezvény, például a nemzetközi folklórfesztivál, a rózsanapok, a kézműves sokadalom és a magyar napok is mind olyan események, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a várost az emberek megszeressék. Ehhez tevődik hozzá az épületek felújítása, az épített örökség ápolása, amely a turizmus fejlesztése szempontjából is lényeges. Az önkormányzat jó viszonyt ápol az egyházakkal, a kulturális intézményekkel és a civil szférával, több akció révén igyekszik népszerűsíteni a helyi termelőket. „ Minél élhetőbb egy város, minél inkább egy fejlődő település benyomását kelti, annál vonzóbbá válik a befektetők számára”- hangsúlyozta Lőrincz Helga.
Liviu Florea city manager ismertette az „okos város” tervét: a városvezetés célja, hogy lépésről-lépésre Nagyenyed felkerüljön az ország úgynevezett smart city térképére „nem azért, mert divatos dolog, hanem azért, mert az adminisztrációnak is lépést kell tartani a fejlődéssel”. Ennek érdekében a város közterein biztosították az ingyenes WiFi hozzáférést (a WiFi4EU program keretében), bevezették az AiudCityApp és az AiudCityAlert applikációkat, előbbit elsősorban a turisták, utóbbit a helyi lakosság számára. Két uniós pályázat segítségével digitalizálták a helyi adminisztrációt, de olyan lépések is, mint a ledes égőkre való áttérés, térfigyelő rendszerek felszerelése és a környezetkímélő közszállítás meghonosítása is az okos város cím elnyerése irányába történő lépésnek tekinthetők.
Az újságírói kérdésekre adott válaszokból néhány friss információ is nyilvánosságra került, többek között, hogy 7,2 kilométeres szakaszon kikövezett támfalat készülnek kiépíteni az Enyed patakán, illetve igyekeznek életbe ültetni a szakhatóságok általi javaslatokat az árvízkezelést illetően. Sikerült tisztázni a romokban heverő városi stadion helyzetét is, amelyik voltaképp nem a város tulajdona, de az Országos Befektetési Tanáccsal folytatott megbeszélések eredményeként esély adódik egy 500 fős lelátóval , éjjeli kivilágítással ellátott műfüves futballpálya kiépítésére, a hozzá tartozó öltözők, irodák, parkolók kialakításával.
A tanintézmények korszerűsítésére vonatkozóan megtudtuk, hogy a Micro lakónegyedben egy új óvoda épül az ottani iskola tőszomszédságában, a meglévőt pedig manzárdosítják, a műszaki líceum korszerűsítését célzó, megnyert pályázat aláírásra vár, a Titu Maiorescu Kollégiumnak pedig elkészítették a technikai dokumentációját, következik a pályázat leadása. A legörvendetesebb hír talán az, hogy sikerült találni egy, a város szélén, a gyulaféhérvári úton levő, a város tulajdonát képező olyan nagyobb méretű telket, amely rendelkezik megfelelő infrastruktúrával (műútra és vasútra való kijárás, gáz-, víz- és villanyvezetékre való kapcsolás, a Kolozsvárral összekötő autópálya), és amely akár egy ipari park létrehozását is lehetővé teszi, ezáltal pedig a város kaphat egy újabb esélyt az oly nélkülözhetetlen gazdasági fellendülésre.
Borítókép: Lőrincz Helga alpolgármester, Oana Iuliana Badea polgármester, Liviu Florea városgazda (a szerző fevétele)
