Zoom in Romania mottóval beszélgetéseket, vitaesteket, könyvbemutatókat, koncertet szerveznek Lipcsében, nemcsak a könyvvásár területén, hanem a város más helyszínein is a díszvendég Románia programjának szervezői, összesen több mint 60 eseményt – olvasható a román művelődési minisztérium honlapján fellelhető programban. Két klasszikus irodalmi alkotás jelenik meg ezúttal németül: egy Caragiale-kötet a karcolataiból és novelláiból, valamint Liviu Rebreanutól az Akasztottak erdeje, amelyet több mint ötven évvel az utolsó német fordítás után tolmácsol Georg Aescht szász író, irodalomkritikus. A pálmát a kortárs román szerzők viszik: ott lesz Lipcsében Gabriela Adameşteanu, ªtefan Agopian, Lavinia Branişte, Denisa Comănescu, Rodica Drăghincescu, Florin Lăzărescu, Cătălin Mihuleac, Ioana Nicolae, Doina Ruşti, Robert ªerban, Iulian Tănase, Călin Torsan, Cosmin Manolache, Matei Vişniec és Varujan Vosganian. Történelem, filozófia, politológia és esszéköteteket is bemutatnak. A magyar pavilon programjában Bartis Attila A vége, Kiss Noémi Sovány angyalok és Szőcs Petra Dán púder című, németül is megjelent köteteit ismerheti meg a közönség – áll a magyar pavilon műsorában.
A román programok egyik szervezője, a berlini Román Kulturális Intézet három éve fordítói szakműhelyt mentorol Berlinben, amelynek célja Németországban egyetlen ilyen megvalósításként kiváló minőségű német fordításban tálalni a román irodalmat, és ehhez kinevelni a megfelelő szakembereket. Ebben a műhelyben készült el egy antológia 14 elismert román szerző írásából, amelyek többnyire a román társadalom aktuális problémáit boncolgatják, a kötetet vásáron mutatják be, majd további hét német nagyvárosban is az év folyamán. A lipcsei román rendezvények egyikén az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller Ada Mileával ad felolvasó előadást, szombaton a Balkan Taksim kocertezik. Románia immár másodszor szerepel díszvendégként Lipcsében, először 1998-ban.
Egyetlen magyar névvel találkozhatunk a román stand programját böngészve: pénteken a marosvásárhelyi születésű, gyermekkorától Magyarországon élő, és az idei lipcsei magyar stand egyik főszereplője, Bartis Attila is részt vesz egy vitafórumon Romániáról, 29 évvel Ceauşescu után – a programpont egyébként a magyar stand programjában is szerepel. Bartis Attila könyveit román nyelvre is lefordították, tematikájukban érintik a kommunizmus időszakát. Ezzel szemben Szerbia 2011-ben, amikor a lipcsei könyvvásár díszvendége volt, vajdasági magyar szerzőket is bemutatott, akik közül többen akkor már Magyarországon éltek, de például az Újvidéken élő Végel Lászlót is. Erdélyi magyar szerzők közül néhánnyal a magyar standnál lehet majd találkozni, az erdélyi irodalom és a kisebbségi lét mint szerzői identitás tematikáját boncolgató beszélgetés alkalmával, bár az erdélyiként való meghatározásuk kissé nagyvonalú. Kolozsváriként hirdetik ugyanis Ugron Zsolnát, aki ugyan a kincses városban született, de még gyerekként Magyarországra költözött, később néhány évig a székelyföldi Zabolán élt, férje családi birtokán. A beszélgetés további résztvevője a csíkszeredai születésű, évtizedek óta Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán író, rendező, a már említett Bartis Attila, valamint a mezőnyben „legerdélyibbnek” számító kolozsvári, huszonéves Székely Örs, aki tavaly decemberben Látó-nívódíjat kapott (Debüt-díj). A műsor szerint a meghívottak Erdélyhez való kötődésükből, a kívülállás irodalmi perspektívájából kiindulva reflektálnak a többrétegű identitástudat jelenségére mind Románia, mind Magyarország kapcsán.
A gazdag erdélyi magyar irodalom jobb sorsra érdemes kortárs szerzői a nemzetközi könyvvásáron sem a magyar, sem a román standon nem jutnak a súlyuknak és színvonaluknak megfelelő térhez. Pedig milyen szép is lenne, ha az erdélyi magyar szerzők, az erdélyi magyar könyvtermés nem csak a Budapesti Nemzetközi Könyvvásárig jutna el, hanem akár nyugatabbra is megmutatkozhatna, mint sikerült például a Koinónia kis csapatának évekkel ezelőtt személyesen elkísérni a kiadó könyveit a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásárba.
