A Smartree szerint a szállodákban, éttermekben, cateringben, gyártásban, könnyűiparban, mezőgazdaságban, építőiparban, szolgáltatásokban alkalmazott külföldiek legtöbbje a Fülöp-szigetekről, Nepálból, Vietnamból, Indiából, Indonéziából vagy Thaiföldről származik – vagyis olyan országokból, ahol az életszínvonal a romániainál is alacsonyabb.
A tanulmány szerint a nem-uniós országokból azokban a ágazatokban alkalmaznak munkaerőt, ahol olyan emberhiány van, ami már a vállalatok tevékenységét veszélyezteti. A legnagyobb hátrányt a nemzetközi munkaerő-felvétel magas költségei, a projektek hossza, a kulturális és nyelvi különbségek és a munkavállalók kulturális integrálása, illetve az alkalmazáshoz szükséges papírmunka mennyisége jelenti – közli a Smartree.
Előnyt jelent ugyanakkor, hogy azok az országok, ahol nagyszámú külföldi munkaerő dolgozik, multikulturális, kozmopolita központokká válhatnak, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a társadalom fejlődéséhez.
„A globalizáció nemcsak a migrációt, hanem a munkaerőimportot is ösztönözte. Ezzel a gyakorlattal gyakran találkozhatunk olyan nagy országok esetében is, mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol a latin-amerikai népesség bizonyos szektorokban többségben van, de olyan kisebb országoknál is megfigyelhető, mint például Románia. Ötven éven belül a munkaerőimport szükségessé fog válni, amit Románia népességfogyása is elősegít” – írja Raluca Peneș, a Smartree HR-koordinátora.
A tanulmány szerint az ázsiai munkaerő toborzása 2–3 évvel ezelőtt kezdődött Romániában. Az okok változatosak, közéjük tartozik például bizonyos társadalmi kategóriák nyugatra vándorlása, a születésszám csökkenése, a változó elvárások a mukaadók részéről, illetve az oktatási rendszer alkalmazkodásképtelensége.
