Maia Sandu nyugatbarát elnök a voksok több mint 41 százalékát szerezte meg
A chişinăui Központi Választási Bizottság tájékoztatása szerint az elnökválasztási megmérettetésen harmadik helyen Renato Usatîi, a Mi Pártunk nevű párt vezetője végzett a voksok 13,8 százalékával. A többi jelölt, Irina Vlah egykori gagauz vezető, Victoria Furtuna volt ügyész, Vasile Tarlev és Ion Chicu volt miniszterelnök 10 százaléknál alacsonyabb szavazatarányt tudhat magáénak.
A moldovai törvények értelmében, mivel a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint felét, második fordulót kell tartani november 3-án, az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölttel, vagyis a Nyugat-barát Maia Sanduval és Stoianogloval, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kellett felelniük, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát. A szavazatok összesítése során előbb a „nem” válaszok kerültek fölénybe, de a majdnem végleges adatok szerint végül szoros versenyben az igennel voksolók győztek.
A szavazást az orosz beavatkozás vádjai árnyékolták be, a Kreml azonban „kategorikusan elutasította” az ilyen vádakat. A hétfői, majdnem végleges összesítés szerint a szavazók 50,18 százaléka támogatta az európai uniós csatlakozási célkitűzés alkotmányba foglalását, a nemmel voksolók aránya 49,92 százalék.
Maia Sandu Európa-párti elnök az éjszaka közepén első hivatalos reakciójában azt mondta, „a demokrácia elleni példátlan támadás” zajlott a választáson, és megígérte, hogy „nem adja meg magát”. „Bűnözői csoportok a nemzeti érdekeinkkel szemben ellenséges külföldi erőkkel együttműködve, több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták meg országunkat”, hogy bizonytalanságba és instabilitásba ejtsék hazánkat” – mondta Sandu a sajtónak.
Az ország választási hatósága szerint a referendum érvényes volt. Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig ugyanazon év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.
Marcel Ciolacu gratulált azoknak a moldovai állampolgároknak, akik Moldova európai uniós integrációja mellett szavaztak, és hangsúlyozta, hogy a Kisinyovban rendezett népszavazás eredményéhez „kötelező” módon kell majd kapcsolódnia Maia Sandu elnöki újraválasztása is a második fordulóban. A Facebook oldalán közzétett bejegyzésében a miniszterelnök közölte: „Az EU-integrációról szóló népszavazás késhegyre menő eredménye azt bizonyítja, fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy meggyőzzük az embereket a vidéken és a tartományokban, ahol Oroszország propagandája hatékonyabb, hogy Moldova jövője csakis a Nyugat mellett lehet” – fejtette ki Cioacu.
KREML: A MOLDOVAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI MEGKÉRDŐJELEZHETŐEK. A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A hétfői, majdnem végleges adatok szerint a szavazók 50,18 százaléka szavazott igennel az uniós tagságra, bár a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamán még a „nem” tábor vezetett. A Kreml szerint „minden megfigyelő, aki legalább egy kicsit is érti a politikai folyamatok lényegét, anomáliaként jegyezheti a szavazatszámoknak az ilyen növekedését.” Dmitrij Peszkov ugyanakkor kiemelte: a moldovai választási kampány „nem volt szabad”, ugyanis az ellenzéknek nem adtak lehetőséget arra, hogy megfelelően kampányoljanak. „Üldözték, börtönökbe vetették, kihallgatták őket, nem engedték be az országba, a sajtót lezárták, az internetes forrásokat blokkolták és így tovább” – mondta Peszkov. A szóvivő egyben „bizonyítékokat” kért az Európa-barát elnök „súlyos vádjaira”, aki azt állította, hogy a választási folyamatba „a moldovai érdekekkel szemben ellenséges külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok” avatkoztak be.
