ÖSSZEFOGLALÓ
A taláros testület június 25-i, csütörtökön hatályba lépett döntése által előidézett joghézagra csak a hétvégén derült fény, amikor a média arról számolt be, hogy a hatósági karanténban megfigyelés alatt tartott száz ember közül több mint hatvanan elhagyták a kijelölt épületet. Továbbá amikor eljutott a sajtóhoz a belügyi államtitkár körlevele, amelyben arra figyelmezteti a megyei prefektusokat: „ideiglenesen felfüggesztik” a hatósági karantén és a lakhelyi elkülönítés intézményét, mivel csütörtökön hatályon kívül helyezték a vonatkozó miniszteri rendeletet.
Az alkotmánybíróság ugyanis azt mondta ki, hogy nem lehet miniszteri rendelet szintjén karantén-intézkedéseket hozni, de a kormány eddig nem ismerte el nyilvánosan, hogy a rendelkezés következményeként senkit sem lehet már akarata ellenére kórházban, vagy karanténban tartani.
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter szerint szükség van a kormány által hétfőn elfogadott jogszabályra a koronavírus-járvány kezelése és ellenőrzés alatt tartása érdekében.
„Önök is láthatták, miként változott péntek óta az emberek viszonyulása a karanténhoz, a lakhelyi elszigeteléshez vagy akár a kórházba való beutaláshoz” – érvelt.
A tárcavezető rámutatott: két nap alatt 550-nel csökkent a kórházban kezelt betegek száma. Hozzátette: a kormány kéri a parlamenttől, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja a törvénytervezetet. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a nemzeti, a közegészségügyi érdek és a romániai emberek egészsége” előbbre való lesz a politikai érdekeknél.
Az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője, Raed Arafat hangsúlyozta: a törvénytervezet nemcsak a koronavírus-járványra, hanem minden más járványhelyzetre is vonatkoztatható, illetve biológiai kockázat esetén is alkalmazhatók az előírások
Raed Arafat a hétfői kormányülést követően kijelentette: a jelenleg hatályos bírságok, illetve büntetőjogi intézkedések továbbra is érvényben maradnak.
A belügyminisztériumi államtitkár arra is kitért, hogy a tervezet meghatározza a karantén fogalmát, illetve megszabja, milyen esetekben rendelhető el az intézkedés. Rámutatott: az új meghatározás értelmében a karantén vagy a lakhelyi elkülönítés azon személyek esetében rendelhető el, akik egészségesek, de fertőzésgyanúsnak vagy vírushordozónak minősülnek, mivel ki voltak téve a megfertőződés veszélyének, vagy a betegség lappangási szakaszában lehetnek.
Ludovic Orban kormányfő szombaton azzal vádolta az alkotmánybíróságot, hogy nem ez az első döntése, amellyel „meghiúsítja” az állampolgárok egészségének és életének védelmében hozott kormányzati intézkedéseket. A miniszterelnök azt javasolta az állampolgároknak: ne vegyék figyelembe az alkotmánybíróság döntését, cselekedjenek felelősségteljesen, ahogy eddig is tették, a „magától értetődő szabályokat” követve.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke leszögezte: az alaptörvény világosan kimondja, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, és nem a taláros testület tehet arról a hibáról, hogy a jogalkotó ezt a döntést alkotmánysértő módon az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta.
A jobbközép kisebbségi kormány azt ígérte, hogy a hét elejére elkészíti azt a jogszabály-tervezetet, amely immár törvény – és nem egészségügyi miniszteri rendelet – szintjén szabályozza a karantén-intézkedéseket. Ezt azonban a baloldali parlamenti többségnek is meg kell szavaznia, ahhoz, hogy felszámolják a karantén-intézkedéseket jogalap nélkül hagyó joghézagot.
