MKT-ülés a válaszúti Bánffy-kastélyban a választási szuperév kihívásairól

A városokban élő magyarok mozgósítása a legnagyobb feladat

Válaszúton, a Bánffy-kastélyban tartotta meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülését. Az európai uniós forrásokból felújított kastély nem kerülhetett vissza jogos tulajdonosaihoz, jelenleg a megyei tanács tulajdonát képezi, a tavalyi ünnepélyes átadásáról lapunk részletesen tudósított. Az ülés kezdetén felcsendült a magyar himnusz, majd a Bagó-banda tartott egy kis ízelítőt mezőségi népzenéből. A tanácskozás központi témája az összevont, júniusban esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokra való felkészülés volt. Elhangzott: ha a magyar részvétel nem követi az átlagosnál is magasabbnak ígérkező román részvételt, nem sikerül átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt. Bemutatták a 2023-as év költségvetési beszámolóját és 2024-es költségvetési tervet, illetve az MKT új működési szabályzatát, a testület valamennyit ellenszavazat nélkül elfogadott.

Szimbolikus jelentősége van a helyszínválasztásnak, mondhatni, az RMDSZ folytatni kívánta a hagyományt, hiszen többször is itt tartották Doboka vármegye gyűléseit – emelte ki köszöntő beszédében Talpas Botond MKT-elnök. 

Másrészt – emlékeztetett - az önkormányzat RMDSZ-frakciójának nagy szerepe volt az épület megújulásában. Mint a későbbiekben kiderült, nem csak az érdekérvényesítés terén, hanem konkrét formában is. Vákár István, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke - ilyen minőségében az est házigazdája - elmondta: a kastélyt díszítő fafaragások restaurálása Antal Géza ügyvezető elnök és Winkler Gyula EP-képviselő keze munkáját is magán viseli. „Mert nálunk a politikus nem csak beszél, dolgozik is!” – tette hozzá meggyőzően.

„A Mezőségre, a Szamos menti magyarságra sokszor vetettek már képzeletbeli keresztet, de a megújuló válaszúti, bonchidai kastély, a Kallós Zoltán Alapítvány itteni iskolaközpontja, amely nem csak a mezőségi gyerekek számára biztosít anyanyelvű oktatást, hanem a néptánc-oktatás, hagyományőrzés egyik fontos központja is, rácáfol erre. Bár évszázadok óta nem vagyunk többségben ezen a vidéken, a pezsgő magyar kulturális élet ellensúlyozza a demográfiai mutatókat” – mondta Talpas.
 

Kastély-bemutatóval zárult az MKT
Kastélylátogatással zárult a csütörtöki MKT (RMDSZ.ro)

A tanácskozáson jelen volt Winkler Gyula EP-képviselő, aki megköszönte a Kolozs megyei szervezetnek, hogy támogatta jelölését egy újabb mandátumra. Utalt arra, mennyire fontos, hogy az erdélyi magyar képviselet ne csorbuljon sem az önkormányzatokban, sem az európai parlamentben, illetve a román törvényhozásban, a felújított válaszúti kastély is példa a „jól elvégzett munkára”.

varosnapokHirdetés

Jakab Adorján, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke arra figyelmeztetett: közel 100 nap van az összevont önkormányzati és parlamenti választásokig. Az RMDSZ-t – a kormánypártokkal ellentétben - nem érte váratlanul a bejelentés, készültek-készülnek, hiszen a tét nagy: most dől el, hogy a következő évtizedekben várható, közösségünk számára is meghatározó átalakulásnak részesei vagy csak külső szemlélői lesznek a magyarok. 

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke politikai beszámolójában az elmúlt napok magyarellenes kirohanásaira utalva hangsúlyozta: úgy tűnik, a román politikának nem volt elég három évtized, hogy - különösen kampányidőszakban – ne érezzen kényszert a magyar kártya kijátszására, a román választókba sulykolt magyar ellenségképre való ráerősítésre. Ez nem csak a fasiszta AUR-ra vonatkozik, hanem a kormánypártokra is. Négy éve, 2020-ban a liberális Klaus Iohannis fenyegetőzött azzal, hogy a magyarok és a PSD összejátszik Erdély „kiárusításában”, most úgy tűnik a szociáldemokrata Marcel Ciolacun a sor, hogy olyasmiket nyilatkozzon: Székelyföld nem létezik, mi pedig magyar etnikumú románok vagyunk a Ceaușescu-korszakból átöröklődött terminológiát használva.

„Ezeknek kell elmagyaráznunk: márpedig Székelyföld van és lesz, mi pedig erdélyi magyarok vagyunk” – hangsúlyozta.

Tekintetünket Felvidékre vessük… 

A választásokra való készülődésről szólva óva intett az indulatok eluralkodásától a jelöltállítások alkalmával, higgadtságra, racionális magatartásra szólította fel a helyi szervezeteket a hátralevő szűkös időben. Senkit sem szabad kizárni, zsigerből visszautasítani, hogy minél jobban vehesse a szervezet a június 9-ei akadályokat.

Elmondta: a legnagyobb kihívásokat a városok jelentik, ahol négy évvel ezelőtt is sokkal kevesebb szavazatot sikerült megszerezni az ott élő magyarok számarányához viszonyítva, itt nagy tartalékokat lehet mobilizálni. 

„Ha a magyar részvétel nem követi az átlagosnál is magasabbnak ígérkező román részvételt, nem lépjük át az 5 százalékos küszöböt. Tekintetünket Felvidékre vessük, az ott élő magyar közösség politikai képviseletének 16 éve nem sikerült visszakerülni a szlovák törvényhozásba úgy, hogy a magyarság számaránya ott 8,5 százalék, miközben nálunk csupán 6,5 százalék. Ha lélektanilag is meggyengülünk, nem leszünk képesek helyrejönni” - mondta.

1875–1887 között  épült az emelet, megújultak a kastély belső terei (Horváth László felvétele)

Hangsúlyozta: a tét nagy, 2025-ben ugyanis elkerülhetetlen a közigazgatási reform, amely a magyar közösséget hátrányosan érintheti. 

„Nem mindegy tehát, hogy milyen mértékben tudjuk ennek alakulását befolyásolni. Ha júniusban jó eredményt érünk el, akkor nagy az esélye annak, hogy decemberben is sikerül bekerülni a törvényhozásba, és hogy 2025-ben kormányon leszünk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szövetségre lépett szociáldemokraták és liberálisok - vagy ahogy mostanában nevezik őket, a Partidul Comasat Român (PCR) – meg tudja megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget” – tette hozzá.

Antal Géza ügyvezető elnök a kampányra való felkészülésről, az aláírásgyűjtési akciókról, és az esedékes előválasztásokról szólt arra biztatva a helyi szervezeteket, hogy minél szélesebb körben szervezzék meg ezeket, hiszen ilyenformán a jelölteknek is nagyobb a legitimitása. 

Azzola Katalin, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke beszámolójában a város tanintézményeiben elindított elsősegély tanfolyamot emelte ki, ennek pozitív fogadtatását a gyerekek és pedagógusok körében egyaránt.

Szabó-Csorba Zsuzsa KIFOR-elnök az ifjúsági szervezet kezdeményezéseit ismertette. Fontosnak tartják megszólítani az „elsőszavazókat”, tájékoztatni a választásokig 18. évüket betöltő fiatalokat, miért fontos részt venniük a voksoláson, miről is szól, mi a tétje a megmérettetésnek.  

Elmondta: Oláh Emese alpolgármester segítségével sikerült elérni, hogy az önkormányzat által működtetett Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai ifjúsági központ neve magyarul is szerepeljen, illetve, hogy a web-felület hamarosan magyar nyelven is elérhető legyen. „Biztatni kell a magyar ifjúsági szervezeteket, hogy belakják ezt a teret, otthon érezzék magukat itt” - mondta. 

Oláh Emese alpolgármester felszólalásában két sikeres rendezvényről tett említést: a kolozsvári negyedbeli mozikban rendezett magyar rajzfilmhétvégék több mint 2500 látogatót vonzott. Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettesnek köszönhetően sikerült megmozgatni Kolozsvár összes magyar tanintézményét, az adventi jótékonysági rendezvény nagyon sok diákot és szülőt vont be a segélyakcióba.

Elmondta: jelenleg Kolozsvár területén több tucat ötnyelvű turisztikai ismertető táblát helyeztek el. Szintén komoly fegyvertény – hangzott el - hogy a Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat (CTP) járatot indít Tordaszentlászlóra is.

Fotók: RMDSZ