Ezt Takács Szabolcs, a magyar miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára fejtette ki, miután Bukarestben találkozott George Ciambával, a jövő évi román uniós elnökségért felelős tárca nélküli miniszterrel.
Rámutatott: bár sokan azt a látszatot próbálják kelteni, hogy az illegális bevándorlás kérdése megoldódott, a migráció fogja meghatározni a következő évtizedekben is Európa politikai kihívásait. Román tárgyalópartnere figyelmét is felhívta arra: Magyarország álláspontja a migrációs válság kezdete óta változatlan és nem is fog változni.
"Magyarország nem támogatja azt, hogy Európa bevándorló-kontinens legyen" - szögezte le az államtitkár. Hozzátette: lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek arról, bevándorló-országgá válnak-e vagy sem.
Magyarország ugyanakkor nyitott és együttműködő partner minden olyan ügyben, ahol az EU egysége biztosítható: ilyen a - tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozó - határvédelem megerősítése és a migráció megállításában kulcsfontosságú, Európán kívüli országokkal kötendő megállapodások kérdése - magyarázta.
Takács Szabolcs szerint a román uniós elnökség idején politikai szempontból az új Európai Parlament (EP) megválasztása lesz a legfontosabb esemény. Magyarország azt reméli, hogy egy olyan összetételű EP, majd később egy olyan új Európai Bizottság alakul, amely a jelenleginél sokkal nagyobb megértést tanúsít a tagországok szempontjai, identitása, hagyományai iránt.
Megemlítette: ebben a szemeszterben kezdődik el a következő, 2021-27 közötti uniós büdzsé tervezésének folyamata.
"Abban mind Románia, mind Magyarország egyetért, hogy a kohéziós, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizetése nem karitatív döntése a nyugat-európai nettó befizetőknek, hanem egy szerződésben leszögezett politika, amelynek a volumenén nem szabad változtatni" - mutatott rá Takács Szabolcs. Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy az EB javaslata alapján kevesebb forrás jutna a kevésbé fejlett, mint a fejlett régióknak.
Hozzátette: abban is egyetértés van Budapest és Bukarest között, hogy rendkívül aránytalan a kutatásfejlesztési program forráselosztása, tarthatatlan az, hogy az erre szánt pénz 95 százalékát a régi tagállamok kapják és alig 5 százaléka jusson a 13 legkésőbb csatlakozott tagállamnak.
A magyar kormány tudja támogatni a román uniós elnökségnek a tagországok közeledésére vonatkozó, Európa egységét hangoztató elvi célkitűzését, de ennek megvalósulásához az kell, hogy a szűkebb régió szempontjait ugyanolyan súllyal vegyék figyelembe az unióban, mint a nyugati tagországok szempontjait - mutatott rá a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.
