GERGELY MÁRIA EDITH
Ha már említettem a mesebeliséget, rögtön meg is jegyzem, Szabó Emese nagyszerűen végiggondolt rendezése ezt a szálat erősítette, és ehhez nagy mértékben hozzájárultak a jelmezek (jelmeztervező: Szabó Emese).
A Kolozsvári Magyar Operában bemutatott előadás második és harmadik felvonásában színpadra került Hófehérke, Aranyhaj, Csipkerózsika, Belle – a szépség, Hamupipőke, de még Piroska is, értelmezésem szerint tehát Iluska és Jancsi története is egyenrangú lehet egy Disney-mesével. Jancsi hét évig kitartóan keresi szerelmesét, majd a mesebeli Tündérországban talál rá, ahol sellők, tündérek, a békakirályfi és egyéb mesebeli lények laknak.
A vasárnapi, május 19-i szereposztásban (a bemutató május 18-án volt, szerk.megj.) fiatal énekesek kerültek reflektorfénybe: Kukorica Jancsi/János vitéz szerepében Szabó Leventét láthattuk, Iluskát Barabás Zsuzsa személyesítette meg, Bagó szerepében a tehetséges Sándor Csaba szép csengésű baritonját hallhattuk. Ádám János mindig jó kedélyű és energikus szerepmegoldásokkal örvendezteti meg a kolozsvári közönséget, ezért nála jobb francia királyt jelenleg nem tudnánk elképzelni, Madarász Lóránt pedig a tőle megszokott nagyszerű alakítást nyújtott a mostoha szerepében. Rigmányi István a Strázsamester, Gergely Elek a Csősz, Kovács Ferenc a Tábornok, Varga Attila pedig Bartoló szerepében lépett színpadra.
A francia királylány szerepében a magyar opera egyik hegedűsét, Gebe-Fügi Renátát láthattuk, aki egyben nagy tehetségű énekszakos hallgató a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, ahol jelenleg Carmen Gurban tanárnő irányítása alatt folytatja tanulmányait. A fiatal művésznő első megjelenésével lenyűgözte a közönséget fiatalos lendületével, kellemes hangja betöltötte a termet. Szívből gratulálunk és kívánunk további nagyon sok sikert hegedűs és énekes pályáján.
A zenekar csodás játékát Kulcsár Szabolcs dirigálta, a furulya (valójában fuvola) téma még mindig megható a hallgatóság számára népies egyszerűsége által.
Dicséretet érdemel Szabó Emese rendezői elgondolása, valamint Ralph Zeger díszletterve, művészi elképzeléseik mesebeli térbe varázsolták a közönséget.
(Borítókép: Szabó Levente (János Vitéz) és Sándor Csaba (Bagó), háttérben Ádám János (francia király). Fotó: Kolozsvári Magyar Opera)
