Patthelyzet: megharagítani a kiváltságosokat hárommilliárd euróért
Ú. I.
Romániában jelenleg hét különlegesnyugdíj-kategória létezik, köztük a bírák, a katonák és a diplomaták nyugdíja. Ez nem kivétel az Európai Unió többi tagországában sem, hiszen Európában csak két olyan ország van, ahol nincs ilyen rendszer: Svédországban és Szlovéniában. Ehhez képest azonban Romániában az ilyen típusú különleges nyugdíjak odaítélésének a rendszere az állami nómenklatúra kiváltságain alapul, ők az állami kiváltságosok – idézték a médiában Cristian Ghineát, az európai alapok volt miniszterét, aki korábban részt vett a PNRR tárgyalásán. A politikus megjegyezte, hogy most a politikai osztály nem talál megoldást erre a helyzetre, és emiatt mintegy „pingpongozik” az európai tisztviselők által követelt speciális nyugdíjreformmal. Szerinte a helyzet végül is egyszerű, és politikai akarattal a reform gyorsan végrehajtható lenne.
A kormánykoalícióban jelenleg is fennál a patthelyzet a különlegesnyugdíj-reformmal kapcsolatban, mivel amennyiben alkalmaznák az Európai Bizottság (EB) ajánlását a katonai és bírói nyugdíjak kiszámítását illetően, az felrobbantaná a „speciális” rendszert, emiatt a PSD és a PNL hárítja a felelősséget, és nem hozott még döntést.
EB-javaslat: előnyt a járulékalapú elvnek
Romániában hét szakmai kategória részesül különleges nyugdíjban: a bírák, a diplomaták, a parlamenti tisztviselők, a repülősök, a Számvevőszék alkalmazottai, a bírósági alkalmazottak és a katonák. Az országos helyreállítási tervben pedig a speciális nyugdíjak reformjáról szóló fejezet két követelményt tartalmaz: nem szabad új különlegesnyugdíjas-kategóriákat létrehozni, és a különleges nyugdíjak odaítélése során nem lehetnek a lakosság többi részéhez képest egyenlőtlen kritériumok. Az európai tisztviselők ajánlásában két lehetőséget javasolnak: a jövedelemhelyettesítő arány 45%-os legyen, és a nyugdíjak kiszámításánál az alapot a szakmai előmenetel során szerzett jövedelem határozza meg. Az európai tisztviselők a kormánynak írt levelükben azzal érvelnek, hogy a kettő közül bármelyik elfogadása közelebb hozná a különleges nyugdíjakat a járulékalapú elvhez. „A szakmai pályafutás során szerzett jövedelmek figyelembevételét kellene előnyben részesíteni, mivel ez a rendszer igazságosságát is fokozná. Ezt a lehetőséget a katonai nyugdíjak indexálásának az általános rendszer indexálásához való igazításával együtt lehetne elfogadni, ami a jövőben biztosítaná a juttatások megfelelő mértékét” – áll az uniós szakemberek levelében.
Pingpongozás: kinek feladata a megoldás és a döntés?
Mindez azonban már startból érvénytelenítette a munkaügyi minisztérium által kidolgozott jogszabálytervezetet, amelyet a kormány a parlamentnek is elküldött. A kormány szerint a különleges nyugdíjakra fordított kiadás elérte az évi 1,5 milliárd lejt. A Hotnews hírportál politikai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a politikusok szerint az EB javaslata „a katonai nyugdíjakat a romániai átlagnyugdíj alá csökkentené, ami felrobbantaná a speciális rendszert, és fennakadást okozna az igazságszolgáltatásban és a hadseregben”. Annak ellenére, hogy az EB javaslatában az is szerepel, ezt a nyugdíjreformot ne alkalmazzák visszamenőleg, és tartsák meg a jelenleg kifizetésben lévő speciális nyugdíjakat. Azt viszont anyagilag katasztrófának tartják, ha nem adóznák meg azokat, akik jelenleg a rendszerben kifizetésben vannak. A munkaügyi miniszter, Marius Budăi tárgyalásra hívta a koalíciós partnereket, továbbá az érintett igazságügyi, belügyi és védelmi minisztériumokat, hogy tegyenek javaslatokat és kiegészítéseket az EB elvárásaira. Szintén politikai források szerint a PNL által vezetett belügyi és igazságügyi minisztériumok nem akarnak részt venni az egyeztetésen, amit az is befolyásol, hogy a belügynek erős szakszervezete van, amelynek tagjai szintén a kiváltságosok közé tartoznak, és nyomást gyakorolnak a nyugdíjreformról való lemondásra. Ugyanez a helyzet az igazságügyben is. A témában való pingpongozást az is jól mutatja, hogy a liberális politikusok a munkaügyi minisztériumra hárítják a megoldást azzal a megjegyzéssel, hogy a PSD valójában a PNL révén akarná ezt az egész helyzetet rendezni, majd őket tenni felelőssé a különleges nyugdíjak visszavonásáért. Az a vád is elhangzott, hogy a PNL kérte volna a kifizetési kérés elhalasztását a helyreállítási tervben júniusra, amikor a kormányzást a PSD-nek kellene átvennie, a dátum eredetileg április vége lenne. A kormánykoalíciónak jövő hét végéig megoldást kellene találnia erre a helyzetre, amikor a kormány által a parlament elé terjesztett törvényjavaslatot a szenátus első házként hallgatólagosan elfogadja. Emellett a kormány ígéretet tett arra is, hogy március végére el kell készülnie a speciálisnyugdíj-reformnak.
Miniszter: az EB követelései rugalmatlanok
Marcel Boloş beruházási és európai projektekért felelős miniszter még szerdán azt mondta, hogy a kormánynak és a kormánykoalíciónak vállalnia kell a nyugdíjreform és főleg a speciálisnyugdíj-reform következményeit. Ugyanakkor kijelentette, az EB követelései „teljességgel rugalmatlanok” ami az országos helyreállítási tervet illeti, és megjegyezte, vannak már országok, például Bulgária és Litvánia, amelyek emiatt lemondtak egyes reformokról. Ezzel mintegy sejtetni engedte, hogy akár Románia részéről is fennállhat egy ilyen „válasz” az adott helyzetben. A PNRR ugyanis radikális döntéseket igényel a speciálisnyugdíj-reformmal kapcsolatban, ahol két elvárás a lényeg: az első alapkövetelmény a fenntarthatóság, a második pedig a járulékalapú kritériummal kapcsolatos. Romániának az teszi nehezebbé a helyzetét, hogy tulajdonképpen két köznyugdíjrendszer létezik, az általános és a különleges nyugdíjak rendszere – idézte Boloşt az Agerpres hírügynökség. Amennyiben az EB-nek elküldött jogszabálytervezetben eltérések lesznek a speciális nyugdíjakra vonatkozóan ahhoz képest, amit a bizottság elvár, arra pontos magyarázattal és érveléssel kell majd válaszolni, másképp visszautasítják. Ebben az esetben a kormánynak döntenie kell a reform, illetve az érintett intézmények részéről jövő ellenkezés között. Az érintett minisztériumok már kilátásba helyezték a reform esetén „a munkaerő-elvándorlás vagy a nagy közszolgáltatások destabilizálódásának következményét”. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke szerint amennyiben „szó szerint” alkalmaznák a PNRR vállalásait, „elnéptelenítenék” az érintett igazságszolgáltatási, belügyi, védelmi minisztériumokat – ezzel a politikus szintén arra utalt, hogy aki tehetné, nyugdíjba menne, vagy beadná a felmondását.
Iohannis: meg kell vizsgálni az ügy lényegét
A kialakult helyzetről a sajtó az államfőt is megkérdezte. Klaus Iohannis visszafogottan nyilatkozott, szerinte „meg kell vizsgálni az ügy lényegét”. Hozzátette azt is: „a nyugdíjrendszernek fenntarthatónak kell lennie, vagyis a nyugdíjasoknak meg kell kapniuk a jogosultságukat a munkájukért, és biztosítani kell tíz-húsz év múlva is a nyugdíjukat, ami azt jelenti, hogy a rendszert fenntarthatóvá kell tenni, és ez a reform célja – igazságos, méltányos, fenntartható rendszer létrehozása”. Tehát olyan tervezetet vár el a kormánytól, amely ezt az elvet szolgálja – jegyezte meg Iohannis.
Cristian Ghinea egykori miniszter a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: „a PSD, a PNL, valamint az állami intézmények élén is sok titkosszolgálati szakember van, rendőrök, katonák, nem pedig nagy hősök, akik valami különlegeset tettek – a román állam nómenklatúrája, amely az évek során megteremtette kiváltságait. Most fizetjük meg az árát annak, hogy hagytuk, a szolgálatok betöltsék az intézményeket, és hirtelen az intézmények a kiváltságok védelmezőivé váltak.” A volt miniszter szerint az Európai Bizottság követelései egyértelműek, és nincs helye kompromisszumnak: a különleges nyugdíjak eltörlése és a járulékalapú kritérium bevezetése. Romániában hatalmas szakadék tátong a kis nyugdíjak és a nagy nyugdíjak között anélkül, hogy a járulékok ezt indokolnák: egy átlagnyugdíj 1800 lej, a bírói átlagos nyugdíj pedig 19 ezer lej, vagyis tízszer több. Ghinea hamis és megtévesztő problémának nevezte a munkaerő-vándorlással, illetve -hiánnyal való riogatást az érintett intézményekben, szerinte a jelenlegi alkalmazottakat nem befolyásolja a tervezett reform, lévén, hogy ők már fizetnek hozzájárulást. Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu nemrég megjegyezte, hogy a katonai nyugdíjak valójában foglalkozási jellegűek, tehát nem kellene hogy vonatkozzon rájuk a speciálisnyugdíj-reform. Ghinea szerint ez is hamis megállapítás, lévén, hogy a foglalkozási nyugdíj feltételezi az évek során befizetett plusz hozzájárulást, amit majd a nyugdíjba vonuláskor felvehet az érintett.
Különleges nyugdíjak Európában
Az Európai Unió többi tagországában is vannak speciális nyugdíjak – Svédország kivételével. Az egyes országok között azonban nagy különbségek vannak a szakmai kategóriák között, amelyek részesülhetnek ilyen kedvezményben. Az Európai Bizottság szerint a különleges nyugdíjak közé tartozik minden olyan nyugdíj, amely egyszerre három kritériumnak felel meg: bizonyos munkaterület vagy különleges státusz alapján osztják ki őket; közpénzekből finanszírozzák; a különleges nyugdíj előnyösebb, mint az általános nyugdíjrendszer juttatása. Az ilyen típusú nyugdíjasok például alacsonyabb nyugdíjkorhatárt élveznek, magasabb juttatásban részesülnek, mivel a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló kereset kedvezőbben van meghatározva, vagy a járulékfizetési időszak rövidebb. Az európai szakértők szerint minden olyan nyugdíj, amely eltér a normálistól, különösen a járulékköteles szolgálati idő hossza és a nyugdíjkorhatár tekintetében „különleges” nyugdíjnak minősül. Ugyanakkor a különleges nyugdíj nem jelent automatikusan az átlagosnál magasabb nyugdíjat. Az ilyen nyugdíjat nyújtó legtöbb országban (azaz 24 országban) a „különleges” a munkából való korábbi kilépés lehetőségét jelenti.
A legtöbb ország különleges nyugdíjat biztosít a nehéz vagy veszélyes munkát végzőknek (bányászok, tengerészek, halászok), a hivatásos sportolóknak vagy táncosoknak, az önálló vállalkozóknak (beleértve a mezőgazdasági termelőket is) valamint a hátrányos helyzetűeknek. A különleges nyugdíjban részesülők kategóriái közé tartozik továbbá több országban a rendőrség, a hadsereg, a hírszerzés és az igazságszolgáltatás: 27 országból 19-ben van speciális nyugdíj a biztonsági és védelmi területen dolgozók számára, de ezek közül néhányat fokozatosan megszüntetnek. Lengyelország például meg akarja szüntetni a pilóták, Belgium pedig a pilóták és a polgári repülésben dolgozók speciális nyugdíját, míg Dánia, Spanyolország és Magyarország a katonai személyzet esetében tervezi megszüntetni a kedvezményt. Németország, Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország és Hollandia azon országok közé tartozik, amelyek nem biztosítanak nyugdíjkedvezményt az igazságszolgáltatásban dolgozóknak.
Romániában a speciális nyugdíjak meghaladják a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 1,3 százalékát, és a nyugdíjasok száma is kisebb, mint más országban – ellenben a költségvetési ráfordítás, annak megterhelése kétszer nagyobb, mint sok más országban. Szakemberek szerint a problémát nem feltétlenül az jelenti nálunk, hányan kaphatják meg ezeket a nyugdíjakat, hanem a kiváltságok „halmozódása”, amelyek igazságtalanná teszik a rendszert azokkal szemben, akik 35 évig fizettek nyugdíjjárulékot, és 65 évesen mennek nyugdíjba – ami a Romániában szokásos referenciaérték. Ilyen kiváltságok például: járulékfizetés nélküli nyugdíj, ami nagyobb a fizetésnél; korai nyugdíjazási életkor; annak a lehetősége, hogy az állami speciális nyugdíj mellett továbbra is közalkalmazott lehessen. Az európai adatok feldolgozásánál azt is megjegyezték, hogy Romániából nem áll rendelkezésre minden adat a különleges nyugdíjasok számát a nyugdíjak pontos összegét illetően.
(Borítókép: gov.ro)
