Az ünnepi szentmisén az egyházzenei szolgálatot teljesítő, Potyó István kántor-karnagy által vezetett Szent Cecília kórus és zenekar szívet-lelket gyönyörködtető módon szólaltatta meg az egyházzenei műveket, Miklósa Erika és Horváth István szólisták közreműködésével. A szentmise állandó részei Horváth Márton-Levente zeneszerző kolozsvári miséjéből (Kolozsvári Mise – Gloria) hangzottak el, amelyet kifejezetten erre az alkalomra komponált.
„Maradjon ez a templom az összetartozás helye”
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a Makkabeusok első könyvéből választott, a jeruzsálemi templom szentélyének újraszenteléséről szóló ószövetségi igéből kiindulva prédikációjában arról beszélt: a Makkabeusok által vezetett zsidó felkelésnek a templomot megszentségtelenítő szeleukidák fölötti győzelme, a jeruzsálemi szentély újra-felszentelése a mai napig kiemelt jelentőséggel bír a zsidóság számára; bár a jeruzsálemi templom közel kétezer éve nem áll már, minden évben megemlékeznek erről az eseményről, méghozzá nyolcnapos örömünneppel, a hanukával. Az érsek szerint, ennek az ünnepnek a keresztények számára is van üzenete, tanítása. „Ahol egyesek csak a romokat látják és a múltat siratják, ott is mindig van lehetőség az újrakezdésre. Bármi is történjék, Isten segítségével mindig van lehetőség az újrakezdésre” – hangsúlyozta Kovács Gergely.
„Mindannyian, egyenként Isten szent templomai vagyunk. De az épített templomok, kápolnák sem szükségtelenek. Maga Jézus is úgy tekintette a templomot, mint atyja házát, meg is tisztította azt az oda nem illő dolgoktól”, folytatta az érsek, hozzátéve: a templom szent hely, Isten háza, a keresztény közösség vallásos életének központja, kapcsolódási pont Isten és az ember között. A kolozsvári Szent Mihály templom pedig kiemelt jelentőséggel bír, mind Erdély, mind a Gyulafehérvári főegyházmegye számára, emelte ki a főpásztor. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak, három erdélyi fejedelmet választottak meg benne; 1939. február 12-én ebben a templomban szentelték püspökké Isten szolgája, Márton Áront, aki szintén itt mondta el 1944 május 18-án a zsidóüldözést elítélő híres beszédét. Hangsúlyozta: Márton Áron figyelmeztető szavai ma is ugyanúgy érvényesek: „aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát.”
„Ragaszkodjunk ehhez a templomhoz. Ugyanakkor, ne csak elődeink hitét ünnepeljük, amely megszülte és századokon át megőrizte ezt, hanem saját hitünket is”, hangsúlyozta Kovács Gergely. Hozzátette: azt kívánja, hogy maradjon ez a templom a közösség vallásos életének központja, az összetartozás helye, és ne feledkezzen meg senki arról, hogy a kőből épült templom mellett saját lelke templomának is gondját viselje.
László Attila: ennyi szépség és érték áldozathozatalból születik
Az Eucharisztia liturgiája és az áldozás után felszólaló első szónok a Szent Mihály-templom plébánosa, a kolozs-dobokai kerület főesperese, László Attila volt. Az elöljáró köszönetet mondott az ünneplő közösségnek és mindazoknak, akik az elmúlt években töretlen elkötelezettséggel, lelkiismeretes hozzáállással, szakszerű munkával dolgoztak azon, hogy ez a templom kívül-belül megújulhasson: egyházi és világi munkatársaknak, közreműködőknek, tervezőknek, kivitelezőknek, szakmai tanácsadóknak, restaurátoroknak.
„Ennyi szépség és érték sok áldozathozatalból és emberi összefogásból, befektetett tudásból, elhivatottságból, szakértelemből, emberségből születik. Hálás vagyok, hogy mostantól az Urunk szent vérét jelző drága kenettel fölkent oltár köré gyűlhetünk, és azért, hogy Isten itt minket a szépség által is formál, alakít: a felújított, magasztos terekben, az orgona muzsikájában, a falképek üzenetében”, fogalmazott László Attila. Kiemelte: hálás azért is, hogy elődeinek volt bátorsága elindítani a templom felújítását célzó folyamatot, és, hogy az Európai Unió, Magyarország kormánya, a bukaresti vallásügyi államtitkárság, a kolozsvári polgármesteri hivatal, a sok segítő magánszemély, szervezet és cég támogatásával megvalósulhatott a nagy munka, a templom restaurálása.
Oláh Emese: lelki és szellemi iránytű a Szent Mihály-templom
A Szent Mihály-templom olyan látványosság, Kolozsvárnak olyan szimbóluma, amelyet mindenki meglátogat, aki ide érkezik. „Ugyanakkor, ez a templom lelki és szellemi értelemben vett iránytű is, az otthon megjelenítése számunkra” – emelte ki ünnepi beszédében Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. „Ez a templom nem csak egy kegyhely, a város ékköve – ez egy olyan hely, ami egy kicsit a mindenkié”, folytatta az elöljáró, hangsúlyozva: azt kívánja, hogy ne csak egy történeti jelentőségű épületként tekintsen a közösség erre a templomra, hanem legyen mindenkinek a szellemi, lelki otthona, ahol naponta feltöltődhet. Szerinte is példaértékű volt a közös cél érdekében megvalósult összefogás, amiért mindenkit köszönet illet.
A román kormányt képviselő Cseke Attila fejlesztésügyi miniszter üzenetét a „gyökerek, az értékek, az összefogás, a jelen és jövő” kulcsszavak köré építette. A templom maga – mint mondta – az elődöktől kapott gyökerekről szól; ezek a gyökerek védték, óvták a közösséget az elmúlt hétszáz évben, és biztos támpontot jelentettek a kihívásokkal, nehézségekkel szemben. Érték ugyanakkor mindaz, amit az elődök, a helyi közösség megteremtett – folytatta a politikus. „Hétszáz év után, a munkálatok során újabb, nem ismert értékek is feltárultak. Ezek az értékek nemcsak a helyi katolikus közösség, hanem egész Erdély, Románia és a Kárpát-medence értékei. Olyan értékek, amelyekhez bármikor visszanyúlhatunk, amelyek nem irányulnak mások ellen, és felvállalásuk által jobbak lehetünk” – emelte ki a Cseke Attila.
Emlékeztetett: annak idején, jelentős összefogással közel száz évig épült Kolozsvár Szent Mihály-temploma. A mai ünnephez úgyszintén egy nagyon komoly, példás összefogás vezetett, emelte ki a tárcavezető. Mint hozzátette, ez az összefogás megvalósult a döntéshozók szintjén is: felújításához a fejlesztési tárca 18 millió lejnyi finanszírozást biztosított, amelynek nagy része uniós támogatás, de sokat segített a magyar és a román állami finanszírozás, az önkormányzat támogatása, az egyházi önrész és magánadományok is. Fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi nemzedék értéket tudott hozzátenni ahhoz, amit az előző nemzedéktől kapott, ezáltal többet adhatunk mi is a következő generációknak.
Csák János: akkor vagyunk hűek őseinkhez, ha gyarapítjuk az emberi jókat
A magyar kormány képviseletében felszólaló Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter ünnepi beszédében „az emberi jók gyarapításának” fontosságát hangsúlyozta. Mint megállapította, aki nem becsüli múltját és ősei alkotásait, az jövőjét is semmibe veszi. A miniszter szerint, a Szent Mihály-templom történetében egymásba fonódik az egyetemes keresztény egyház és a magyarok sorsa: ennek a templomnak a falai tanúi voltak lélekemelő és dicsőséges, ugyanakkor fájdalmas és tragikus események korszakainak is. „A templom felújításával méltóképpen tiszteleghetünk az elődök teljesítménye előtt, és hirdethetjük Isten dicsőségét”, emelte ki Csák János. Megállapította ugyanakkor: Isten és az ősök nem akarnák, hogy a múltba feledkezzünk, sokkal inkább azt, hogy megőrizzük az „állandó, örök emberi értékeket, és ezeket adjuk tovább az utánunk következő nemzedékeknek.”
„Akkor vagyunk hűek őseinkhez, ha megőrizzük és gyarapítjuk az emberi jókat. A magyar kormány tevékenységét is ez a meggyőződés hatja át. Hiszünk abban, vannak emberi jók, amelyek ápolása, elősegítése a kormányzat kötelessége.” Mint mondta, „örök emberi jó a béke és a biztonság, a kötődés, a valahova tartozás vágya. Emberi jó az is, ha képesek vagyunk gondoskodni magunkról, közösségeinkről.”
„Templomaink és iskoláink kultúránk selyemszála”
Úgy vélte: az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út. A kultúra tükröződik a beszélt, a táncos, a zenei anyanyelvünkben, a tárgyi kultúrában megjelenő anyanyelvünkben is, mint amilyen ez a csodálatos templom, hangsúlyozta Csák János. A kultúra energia, mely cselekvést kíván, és amelynek megőrzésében nagy szerepe van templomainknak, iskoláinknak, tette hozzá. „Kultúra nélkül széthullik a közösség mint a gyöngysor, amelyikből kihúzzák a selyemszálat. A gyöngyök szétszóródnak és betemeti őket a por. Templomaink és iskoláink az a selyemszál, amely nélkül a kultúránk darabjaira hullik” - fogalmazott a miniszter.
A miniszter jó példának vélte a templom felújítását, amelyhez a román és a magyar állam egyaránt hozzájárult támogatásával; mint mondta, ez példa arra, hogy a két országnak vannak közös érdekei és közös ügyei. Azt kívánta, találjanak a jövőben is minél több, a két nemzetet kölcsönösen gyarapító projektet. „A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden, a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat” – összegezte Csák János.
Az ünneplő gyülekezetet köszöntő Victor Opaschi vallásügyi államtitkár arról beszélt, hogy a mai román állam számára kiemelten fontosak a felekezeteket illető, a kiszámíthatóságra, kiegyensúlyozottságra épülő közpolitikák. A mai állam minden állampolgárának biztosítja, hogy vallását a lehető legmegfelelőbb körülmények között gyakorolhassa, és nem fenyegetésként, hanem értékként tekint a vallási felekezetekre, jelentette ki a politikus. Megjegyezte: az általa vezetett vallásügyi államtitkárság kiemelt célja, hogy építse a partneri viszonyt állam és felekezetek között, hogy a felekezetek közötti békés viszony fenntartásában közreműködjön.
Borítókép: Vakarcs Lóránd, magyarnapok.ro
