Az Ausztriában dolgozó román állampolgárokat egyértelműen hátrányos megkülönböztetés éri a gyereknevelési támogatás mostani indexelése által – hangsúlyozta a román diplomácia vezetője. – Az uniós vendégmunkások valamennyien egyformán fizetik az ottani adókat és illetékeket, de míg egy svéd állampolgár gyermekei után folyósított támogatások például növekednek, más uniós tagállamok polgárai, így a romániaiak esetében is, a juttatások csökkennek – fejtette ki Meleşcanu.
Az országhatárokon kívül élő román állampolgárokért felelős miniszter, Natalia Intotero a hétvégén szintén kijelentette, hogy az Ausztriában levő uniós vendégmunkások külföldön élő gyermekei után folyósított állami segélyt illető módosítás nem felel meg az egyenlőség és méltányosság alapelvének. Mint mondta, a helyzetet az Európai Unió Tanácsának elnökségi ülésein is szóba hozzák majd.
2016-ban például az osztrák kormány 14213 olyan gyermeket tartott nyilván, akik osztrák szociális juttatásban részesülnek és Romániában élnek – írta a Mediafax hírügynökség. Az év elejétől érvénybe lépett jogszabálynak megfelelően, egy olyan együtthatóval indexelték a támogatásokat, amely a két országra jellemző árkülönbözetet tükrözi. Ennek eredményeként, a román állampolgárok gyermekeinek szánt juttatások közel felére csökkennek a korábbihoz képest.
„A román állampolgárok méltányos igazságszolgáltatást és független igazságügyi rendszert érdemelnek, ehhez joguk van” – hangsúlyozta a Digi 24 műsorában Meleşcanu. Az a tény, hogy Románia a második helyen áll Oroszország után az Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtott sérelmek száma tekintetében, azt mutatja, hogy az igazságügyre vonatkozó szabályozásokat összhangba kell hozni a nemzetközi egyezményekkel – mondta a tárcavezető.
Johannis vagy Dancila?
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene képviselnie Romániát az Európai Unió Tanácsában, Meleşcanu kifejtette: ezt az államfő és a miniszterelnök egyaránt megteheti. Megjegyezte: az uniós tagállamok többségét a kormányfőik képviselik ugyan, de Romániában például nem tipikus helyzet áll fenn, ugyanis Traian Băsescu államelnöksége idején az alkotmánybíróság két olyan határozatot fogadott el, amelyek értelmében az Európai Tanácsban például az országot az államfő képviseli, illetve, ha gazdasági és pénzügyi kérdésekről van szó, akkor a kormányfő is mehet.
Klaus Johannis államfő egyébként tavaly december végén újságíróknak azt mondta, „nem fogja hagyni, hogy Viorica Dăncilă kormányfő képviselje az országot az Európai Tanács ülésein.” Dăncilă ezt követően azt nyilatkozta, hogy „az lenne normális, ha addig, amíg Románia látja el az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, a miniszterelnök vegyen részt az Európai Tanács ülésein is, hogy könnyebbek legyenek az országot érintő tárgyalások.”
