Az erdélyi magyarság kiválóan teljesített az aláírásgyűjtésben
„Történelmi pillanat ez valamennyiünk számára, hiszen a Minority SafePack a legnagyobb mérvű projekt, amelyet valaha Európában a kisebbségi jogokért indítottak” – hangsúlyozta Vincze Loránt. A megszabott határidőig összegyűlt aláírások száma jóval meghaladja az egymilliós küszöböt, és a kezdeményezés minden egyes támogatója hírnöke, szószólója azoknak az őshonos európai kisebbségi közösségeknek, akiknek lélekszáma eléri az 50 milliót – mondta a FUEN elnöke. Köszönetet mondott mindazoknak, akik résztvettek a kiterjedt, összetett és összehangolt munkát feltételező kampány lebonyolításában, a FUEN valamennyi tagszervezetének, a Minority SafePack partnereinek és támogatóinak. Tizenegy országban sikerült átlépni az aláírásgyűjtési küszöböt az előírt hét államhoz képest, a romániai magyar közösség aláírásaival elsőként lépte ezt meg, az RMDSZ-nek és személyesen az elnöknek, Kelemen Hunornak hatalmas húzóereje volt a teljes kampányban – emelte ki Vincze.
Az országos küszöb meglépésében második volt a sorban Szlovákia. Itt 57 900, Magyarországon 570 900, Horvátországban 19 000, Lettország 8 250 aláírás gyűlt. A kampányba hangsúlyosan bekapcsolódott többek között a lettországi orosz, a spanyolországi baszk és katalán kisebbség is, utóbbiak 54 000 szignóval járultak hozzá a kezdeményezés sikeréhez – részletezte a FUEN elnöke. Az utóbbi napokban valósággal áramlottak az aláírások Dániából is, kedd éjfélig12 200 gyűlt össze – tette hozzá. Átlépte az országos küszöböt Bulgária is, az itt élő török kisebbség 25 ezer aláírást jegyzett, a litvániai lengyel közösség 20 300-at. Szlovéniában több szervezet együttműködése nyomán 7 ezer szignót gyűjtöttek, a FUEN törekvéseit hagyományosan és hangsúlyosan támogató Dél-Tirolban 65 ezret, Olaszország lévén a 11. állam, amely az előírt küszöböt meglépte. További 80 ezer aláírás gyűlt más országokból, többségben élő nemzetektől is, akik vélhetőleg úgy gondolják: „az egység a sokszínűségben” mottó több kellene legyen egy hangzatos frázisnál – tudatta a FUEN-elnöke (kerekített adatok - szerk. megj.). Az aláírások száma a következő néhány napban még emelkedni fog, ugyanis a papíralapú szignók összesítése még folyamatban van. A Minority SafePack aláírásgyűjtő kampányának sikere egyértelmű jelzés az EU irányába azt illetően, hogy hivatalos szerveinek nemcsak a többségekkel, hanem a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei – mondta Vincze Loránt.
Tulajdonképpen a kisebbségek európai mozgalmának megszületésének vagyunk tanúi, hiszen több mint 1,2 millió uniós állampolgár kéri az európai uniós jogvédelmet és támogatást az őshonos nemzeti kisebbségeknek s nyelvi csoportoknak – emelte ki a FUEN elnöke. „A mi mozgalmunk semmit nem vesz el Európától, sem pedig a többségben élő közösségektől, mindössze annyit akarunk, hogy megőrizhessük a jövő számára kultúránkat és identitásunkat” – hangsúlyozta.
Hans Heinrich Hansen, az európai polgári kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtési kampányhoz vezető hosszú út, a nyolcéves folyamat lépéseit, az Európai Bizottsággal való tárgyalások nehézségeit, a Minority SafePack létjogosultságának fontosságát hangsúlyozó meggyőző munkát idézte fel a flensburgi sajtótájékoztatón. Úgy vélte, az eredmény fantasztikus, és ha még két hetet tartott volna a kampány, kétmillió aláírás is összegyűlt volna. Meglátása szerint ez a folyamat a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet majd. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezőkben párbeszéddel oldják majd meg a jelenlegi spanyol-katalán konfliktushoz hasonló problémákat, nem pedig börtönbüntetéssel.
„Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem a csaknem 50 milliós európai kisebbségi közösség sikere, hogy ennyi aláírást sikerült összegyűjteni” – emelte ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a polgári kezdeményező bizottság tagja. Elmondta: az RMDSZ tavaly április 4-én, a Minority SafePack kampányának elindításakor 250 ezer aláírást összegyűjtését vállalta, a határidőig Romániában 303 695 gyűlt, de ez a szám még a napokban növekedni fog, ugyanis április 6-ig még várják a terepen levő munkatársak által összegyűjtött íveket. Kiemelten teljesített Maros megye, Háromszék, Hargita megye csíki régiója, Szilágy megye, ugyanakkor a megadott kvótát az RMDSZ minden szervezete teljesíteni tudta, ezzel is bizonyítva, hogy a szövetség képes megszólítani a magyar közösség tagjait – számolt be Kelemen Hunor. Külön köszönetet mondott az ügyvezető elnökség kampánystábjának, amely több hónapos kampányt vitt végig, és 13 európai államban segített összehangolni a munkát: az RMDSZ helyi és területi szervezeteinek, aktivistáinak, a Magyar Közösség Pártjának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyarországi Rákóczi Szövetségnek a Felvidéken, a Vajdaságban és Magyarországon folytatott hangsúlyos kampányaikért.
„Sokan kételkedtek abban, hogy képesek leszünk véghezvinni ezt a kezdeményezést. Egyesek kudarcunkat remélték, sőt olyanok is voltak, akik elkövettek mindent, hogy keresztbe tegyenek a Minority SafePack megvalósulásának” – emelte ki az RMDSZ elnöke. Elmondta, nagy ellenfél volt a román külügyminisztérium: 2014-ben maga is azért lépett ki a Ponta-kormányból, mivel Románia úgy csatlakozott a SafePack kapcsán zajló perbe az Európai Bizottság (EB) oldalán, hogy miniszterelnök-helyettesként senki nem kérdezte meg ezt véleményéről, mindössze annyit közöltek vele, egy „megalapozott állami állásfoglalásnak” megfelelően jártak el. A későbbiekben Románia még belépett egy perbe, a Minority SafePack iktatása ellen tiltakozva, de ezúttal már az EB ellenében – emlékeztetett Kelemen Hunor.
Elmondta: az összegyűjtött aláírásokat az elkövetkező napokban leadják minden ország illetékes hatóságainál, a román belügyminisztériumban április 11-én iktatják ezeket. Az államoknak három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az aláírások érvényességét ellenőrizzék, ezt követően ki kell bocsátaniuk egy elismervényt arról, hogy hány szignó bizonyult hitelesnek. Ezt követően egy újabb három hónapos időszak következik, amelynek során a különböző európai fórumokon meg kell vitatni a kezdeményezést, az EB ellenőrzi az igazolásokat, majd állást kell foglalni a kérdésben – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: a politika logikáját ismerve, a bizottság csak a 2019-es európai parlamenti választások után fog érdemben foglalkozni a kérdéssel, miután a testület is újraalakul. – A feladatunk addig is az, hogy meggyőzzük az európai döntéshozókat, hogy a Minority SafePack azon értékek védelmét szolgálja, amelyek nyelvi, kulturális identitásunk részét képezik; a mi értékeinket hozzá kívánjuk tenni Európa jövőjéhez – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Megállapította, az erdélyi magyar közösség megtette kötelességét, joggal bízhat magában, partnereiben, és az uniós szintű kisebbségvédelem megvalósulásában.
Kérdésre válaszolva elmondta, Románia minden bizonnyal az Európai Tanácsban is kifogásokat emel majd a kisebbségi jogok EU-s kodifikálása ellen, de úgy vélte, a Minority SafePack kezdeményezőinek érvei erősebbek. Hozzátette: soha nem tagadták, hogy a kezdeményezés sikeréhez erős Kárpát-medencei érdek fűződik, a stabilitás és a népek békés együttélése európai érték és érdek is egyben, ezek kellene meghatározzák többség és kisebbség viszonyát a 21. században.
Fotó: Rohonyi D. Iván
