„Május 1-je több nemzet esetében a tavasz hagyományos megünneplését jelenti. Ugyanakkor május elseje a Munka Napja is, nálunk közel 130 éve emlékeznek meg erről. Kolozsváron mindig a Hója-erdőben rendezték meg a május 1-jei eseményeket. A hagyományt tovább éltetjük, az emberek sült húst esznek, sört isznak, kikapcsolódnak, a megyei tanács pedig a igyekszik a szórakozás biztosítása mellett a néphagyományra és a kulturális értékekre ráirányítani a lakosok figyelmét – nyilatkozták a Kolozs Megyei Tanács jelen levő képviselői.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Gorbó-völgyi kirándulóhelyet készítette elő a felhőtlen szórakozás biztosítása érdekében: három helyen tizennyolc, hússütésre alkalmas rácsot szerelt fel. Több parkban takarítottak, lekaszálták a füvet és kullancsellenes szereket szórtak szét például a Monostor lakónegyedi Colina-parkban, a Rózsák parkjában, a Donát lakónegyedi napozón, a Györgyfalvi lakónegyedi új sportlétesítményben és környékén, a Fellegvár környékén stb.
Az emberek szívesen emlékeztek a régi május 1-jékre, amikor pár órára megszabadultak a mindennapi gondoktól, és úgy vélik, most is éltetni kell ezt a kellemes hagyományt.
Pártállástól függetlenül néhány román politikus egyetértett arra vonatkozólag, hogy május 1-je nem kommunista ünnep, hanem jó alkalom arra, hogy az emberek kikapcsolódjanak.
Május 1-je azt követően vált ismertté az egész világban, hogy 1886-ban az Amerikai Egyesült Államokban a munkások a munkaidő csökkentéséért tüntettek, majd később május 1-jét nyilvánították a munka ünnepének. Hírforrások szerint a munka ünnepét Romániában már 1890-ben megülték, majd a kommunizmus alatt a propaganda-ízű megnyilvánulások fő szószólójává vált. Az 1989-es romániai forradalom után a propaganda-jelleg megszűnt, és megmaradt a szórakozás, a szabadtéri kikapcsolódás.a
