Mától „ingyen” dolgoznak a nők – ez a bérkülönbség következménye

Közel 200 évet várhatunk a férfiak és nők közti gazdasági egyenlőségre

Mától „ingyen” dolgoznak a nők – ez a bérkülönbség következménye
Mindhiába az igyekezet a jogi szabályozás területén, a nők és a férfiak közötti bérszakadék sehogy sem akar összehúzódni. A közvélekedésben, a családi kapcsolatokban, de a munkáltatói viszonyokban is, továbbra is fennmaradt a hagyományos szerepkör, a nőkkel szembeni bánásmód, illetve elvárás mind viselkedés, mind pedig karrierválasztás tekintetében – ez pedig visszaköszön a munkaerőpiacról. Sok esetben a nők eleve hátrányos helyzetből indulnak egy betöltendő állásért, jóval kevesebben töltenek be vezetői tisztséget annak ellenére, hogy többen rendelkeznek egyetemi végzettséggel. Hátrányos megkülönböztetésre számíthatnak gyerekvállalás esetén, és az anyagi elismerés tekintetében is férfi kollégáik mögött maradnak, hasonló teljesítmény ellenére. A helyzet évek óta változatlan. Az Európai Bizottság számításai alapján idén az Európai Béregyenlőség Napja november 3-ára esett: vagyis mától gyakorlatilag már ingyen dolgoznak a nők az év végéig az EU-ban.

 

Évek óta közzéteszi jelentését az Európai Bizottság a nemek közötti bérszakadékról az Európai Unióban, és az adatok azt mutatják, hogy szinte arasznyi változás sem történik a különbség csökkenésében. A legújabb ilyen jellegű jelentést a napokban hozták nyilvánosságra, és a bizottság szerkesztőségünkhöz is eljuttatott összefoglalójából kitűnik: a legfrissebb számadatok szerint az Európai Béregyenlőség Napja idén november 3-ára tehető, tehát ezután, november 4-étől mondható, hogy a nők gyakorlatilag ingyen dolgoznak év végéig. A bérszakadék minden uniós tagországban fennáll, különböző arányban, és idén Romániában a legjobb a helyzet: itt a legkisebb az eltérés nők és férfiak bérezésében. Az európai uniós átlag-különbség  nők és férfiak órabére között 16,7%, a legnagyobb mértékű a bérszakadék Észtországban (28,1%), és legkisebb tehát Romániában (4,5%) – derül ki a közlemény táblázatából. Példaként még néhány adat az unió többi tagországából a nők és férfiak bruttó órabérének eltéréséről:  Ausztria és Németország 22,2 valamint 22,3%; Csehország 22,5%; Hollandia 16,1%; Franciaország 15,5%, Magyarország 15,1%; Horvátország 10,4%; Lengyelország 7,7%; Olaszország 6,1%.
Az évi bruttó kereset tekintetében a fennálló különbség a férfiak javára Romániában 26,9%, az európai uniós átlag ebben az esetben 39,8%.  
A jelentés készítői szerint az adatokból az derül ki, hogy amennyiben Európában egy férfi november 3-ától beszüntetné a munkát, akkor erre az évre a fizetése egyenlő lenne egy olyan európai nő bérével, aki viszont tovább dolgozna december 31-ig. Az európai biztosok úgy vélik, ez a helyzet igazságtalan, fenntarthatatlan, elfogadhatatlan, az egyenlő bérezés elve pedig nem csak európai alapvető érték, jog.  
Romániában úgy vélik, hogy itt a bérkülönbséget a betöltött állások milyensége okozza többek közt, hiszen a nők elsősorban a gyengébben fizetett munkakörökben dolgoznak: oktatás, egészségügy, szociális ellátás. Továbbá a másik ok az életkorral függ össze, meg a munkaidővel, mivel több nő dolgozik csökkentett munkaprogrammal, tehát részmunkaidőben, amely a bérezését is befolyásolja.
Az Európai Bizottság a bérkülönbség okainál még a következőket is felsorolja: jobban fizetett vezetői pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltenek be; egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy idős rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 26 órát, azaz naponta majdnem 4 órát. További ok a bérkülönbségre a szegregáció az oktatásban és a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy egyes ágazatok­ban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlrepre­zentáltak.

A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM JELENTÉSE
n A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) friss jelentéséből az derül ki, hogy évente átlagosan 39 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak: például Magyarországon a nők 46 perccel dolgoznak többet naponta, mint a férfiak, Románia esetében erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a felmérésben. A nemek közötti szakadékról szóló Global Gender Gap Report szerint a nők naponta áltagosan 50 perccel dolgoznak többet, mint a férfiak – írta a BBC News. A 144 országra kiterjedő jelentés szerint a nem fizető munkák, mint a háztartásvezetés, a gyermeknevelés vagy az idősgondozás, még mindig a nőkre rónak terheket, és akár 170 évbe is telhet mire sikerül elérni a nemek közötti gazdasági egyenlőséget. A jelentés szerint a férfiak ugyan 34 százalékkal több fizető munkát végeznek, mint a nők, de továbbra is a nők töltenek több időt a nem fizető munkákkal. Indiában, Portugáliában és Észtország évente több mint ötven, Nagy-Britanniában csaknem 12 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak. A vizsgált országok közül mindössze hatban dolgoznak több órát a férfiak, mint a nők, és ezen országok közül három skandináv állam, amelyekben a gyermekek gondozását lehetővé tevő szülői szabadság viszonylag egységesen osztható el férfiak és nők között. Összesítve a nemek közötti egyenlőség tekintetében Izland került az első helyre, utána Finnország és Norvégia következik a sorban, Románia a 76., Magyarország a 101. helyen áll.

 

promedtudo2Hirdetés