Megfigyelések és lenyomatok egy csapat lelkes fiatalról
Nagy EgonInteraktív vetélkedő kapcsán képesek a hagyományos értelmezéseket, alkotói folyamatokat és gondolkodást felülírni, és örökbe fogadni egy épített örökséget: a templomot. Olyan közösségi és találkozási helyet, ami képes generációkon átívelő kommunikációs és lelki feltöltődés által hidakat létrehozni. Igazi testőrök ők, akik nem azt erősítik munkájuk, feladatuk és célkitűzéseik során, hogy kulturális örökség a fiataloktól távol eső elvont fogalom, hanem igenis a jelenben megélt, kézzelfogható fogalomértelmezést tolmácsolnak mindenki számára.
És hogy miért nem sárgulnak a fényképek? Mert élményként élik meg. Élmények és emlékek lecsapódása ez, ami képes elhitetni mindenkivel, hogy a befektetett energia megtérül és megéri. Sara, Bori, Dóra, Márk, Peti, Sipos Blanka, Székely Blanka és Zsuzsa is mind itt vannak. És itt is lesznek. Mert ez az ő grundjuk. Ez az ő küldetésük. A kulturális és épített örökség népszerűsítése digitális fotókkal, videókkal, valamint a különböző közösségimédia-felületeken 24 órás eltűnő történetben olyan mozzanatokat osztanak meg, amelyekkel azt jelzik, hogy az ő küldetésük sem elérhetetlen.
Leesett az első hó. A testőrök is örültek. Meg is osztották. Elkészültek az öntapadós matricák. A testőrök a templom jeleként népszerűsítik ezeket a matricákat. Közösségi élményt szerveznek. Találkozást a generációkkal. És a múltbéli, már-már helyenként megsárgult, a régi mindennapokat, életmozzanatokat ábrázoló fotók kiállításával összehozzák az embereket. Közös futballmeccsnézést szerveznek. Megélik a közösségi hangulatot. A merev szabályokat tartalmazó bedobozoláson túlmenő mosolypillanatokat okoznak. Mosolyognak. Emberközeliek. És elérik azt, hogy a templom kicsit mindenkié legyen. Tetteik mögül az önzetlen szeretet, a kitartás és a nem mindennapi kötelességtudat sugárzik.
És ugye, már jogos, hogy miért nem sárgulnak a fotók? Ezek az ő pillanataik, az ő élményeik, az ő grundjuk. Itt vannak és elhitetik, hogy a világ igenis az égig ér, ahol a magyarlapádi templomtorony nem is olyan magas. Ezek az emlékek és élmények nem sárgulnak meg. Örökzöldek lesznek, mert néhány lelkes fiatal és vezetőtanáruk, Galambfalvi Angyalka tanárnő olyan egyéni és kis közösségi élményeket élnek meg, amivel idővel történelmet írnak. Az ő történelmüket a 2022–2023-as tanévben. Előítéletek döntenek, az örökségeket bekerítő falakat lebontják, és a vetélkedő szellemében a templom emlék falait megerősítik.
