Borítókép: Mégsem Truss lesz az újabb „Vaslady” (Forrás: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Daniel Leal)
Liz Truss a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tegnap felolvasott rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott, kormányának elképzelése az volt, hogy Nagy-Britanniát alacsony adóterhelésű, gyors ütemű növekedéssel jellemzett gazdasággá teszi, amely kiaknázhatja a brit EU-tagság megszűnéséből eredő előnyöket. „Elismerem ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudok eleget tenni annak a megbízatásnak, amelynek alapján a Konzervatív Párt megválasztott” – tette hozzá a távozó brit kormányfő, aki közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja miniszterelnöki teendőit.
Liz Truss elmondta azt is, hogy beszélt III. Károly királlyal, akit hivatalosan értesített lemondási szándékáról. Truss beszédében arra is utalt, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjét – egyben az új miniszterelnököt – várhatóan már a jövő héten megválasztják. Ilyen gyors vezetőváltásra egyébként a pártszabályzat alapján elvileg csak akkor van mód, ha a frakció fel tud sorakozni egyetlen jelölt mögött, vagy ha két jelölt marad állva a frakciószavazások nyomán, de egyikük visszalép. A fogadóirodák Rishi Sunak volt pénzügyminisztert tartják a vezetőváltási versengés favoritjának; rá az előző miniszterelnök, a botrányai miatt távozásra kényszerített Boris Johnson utáni vezetőválasztási versengés utolsó fordulójában a párttagok 42,6 százaléka szavazott, míg Truss 57,4 százalékos szavazataránnyal győzött.
Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ugyanakkor tegnap azonnali előrehozott parlamenti választások kiírását követelte – a legutóbbi felmérések alapján a Munkáspárt választói támogatottsága 25-30 százalékponttal előzi meg a konzervatívokét.
Sorra „hullnak” a brit miniszterek
Truss lemondása nem volt teljesen váratlan, miután a brit politika illetve közvélemény már napok óta forrt. Hétfőn például elődje csaknem összes adócsökkentési intézkedését visszavonta az új brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt, akit pénteken neveztek ki a menesztett Kwasi Kwarteng helyére – utóbbi alig 38 napot töltött a tárca élén.
Hunt hétfőn bejelentette: a Kwarteng által szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó tervekkel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől. Hozzátette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfa-mentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszesitalokra kirótt jövedéki adót. Hunt közölte, hogy a korábbi intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font többletbevételhez jut.
Kwarteng miniköltségvetésként emlegetett programjának szeptember végi bejelentése után egyébként mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben.
Szerdán aztán Suella Braverman belügyminiszter mondott le, aki azzal indokolta a lépést, hogy személyes email-szerveréről küldött át egy hivatalos dokumentumot az egyik alsóházi képviselőnek, és ezzel megsértette az eljárási szabályokat – írta az MTI. A volt belügyminiszter ezzel egyidőben erőteljes bírálatokat is megfogalmazott Liz Truss kormányának politikájával szemben: a lemondását indokló levélben hangsúlyozta, hogy aggódva figyeli Truss kormányának irányvonalát. Közölte: különösen súlyos aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a kormány mennyire tekinthető még elkötelezettnek a választási programban megfogalmazott kötelezettségvállalások – például a bevándorlók számának csökkentése vagy az illegális migráció megállítása – mellett. Barverman a levélben – részletezés nélkül – azt is felrótta, hogy a kormány megszegte a választóknak tett kulcsfontosságú ígéreteit.
Szárnyal az infláció, mélyrepülésben a népszerűség
Ugyancsak szerdán a brit statisztikai hivatal (ONS) nyilvánosságra hozta, hogy ismét 10 százalék fölötti a brit infláció, amely a nyáron egyszer már elért 40 évi rekordra gyorsult – a növekedés fő hajtóereje ezúttal nem az energiaárak, hanem az élelmiszerárak több mint 14%-os emelkedése volt.
Az MTI tájékoztatása szerint legutóbb júliusban mértek a szeptemberivel megegyező ütemű, 10,1 százalékos éves inflációt Nagy-Britanniában. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.
Az ONS hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek inflációja 14 hónapja folyamatosan gyorsul, és a jelenlegi áremelkedési ráta – a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján – 1980 áprilisa óta, vagyis több mint 42 éve a legmagasabb.
A brit infláció gyorsulása a hivatalos előrejelzések szerint még nem ért véget. A Bank of England jelenleg érvényes prognózisa szerint az éves összevetésű infláció várhatóan októberben tetőzik 11 százalék környékén, és a következő néhány hónapban is még 10 százalék felett marad, mielőtt csökkenésnek indulna. A brit jegybank inflációs célja eközben 2 százalék, vagyis a jelenlegi tizenkét havi nagy-britanniai inflációs ráta ennek több mint az ötszöröse.
Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében. Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken. A nyári EY ITEM Club-prognózisban még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra…
A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik, az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő például a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia „AA/A-1 plusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását.
Mindezek mellett nem csoda, ha a briteknek csak a tíz százaléka volt elégedett Liz Truss miniszterelnöki tevékenységével, és a kormányfő által vezetett Konzervatív Párt tagságának abszolút többsége azon az állásponton volt, hogy Trussnak le kell mondania.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov által 1724 brit felnőtt bevonásával elvégzett, kedden ismertetett felmérése kimutatta, hogy az alig több mint egy hónapja hivatalban lévő Truss támogatottságának nettó egyenlege – az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége – mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a jelenlegi miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka ugyanakkor kedvezőtlenül – ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül – ítélte meg Liz Truss tevékenységét. Liz Truss támogatottsága a konzervatív választók körben is mindössze 20 százalékos volt. az Az 530 párttag bevonásával végzett reprezentatív vizsgálat adatai szerint pedig a Konzervatív Párt tagságának 83 százaléka elégedetlen volt Truss pártvezetői tevékenységével, s arra a kérdésre, hogy Liz Trussnak távoznia kellene-e a párt éléről, a válaszadók 55 százaléka igennel felelt, és csak 38 százalék mondta azt, hogy Truss maradását szeretné.
A cég hangsúlyozta, hogy Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant, az elmúlt hetek példátlan adópolitikai és piaci zűrzavara miatt.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja is Liz Truss ellen fordult, médiaértesülések szerint az alsóházi tory pártcsoport a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta aktívan foglalkozott a vezetőváltás gondolatával, és gyűltek az 1922 Bizottságnál azok a képviselői levelek, amelyekben a tory törvényhozók bizalmi szavazást kezdeményeztek Truss ellen. Liz Truss valószínűleg – a bizottság befolyásos tagja, Sir Graham Brady rábeszélésére – ennek ment elébe, amikor csütörtökön bejelentette, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről.
Truss hétfőn, a BBC brit közszolgálati médiatársaság televíziójának vendégeként még azt közölte, hogy nem mond le, ugyanakkor elnézést kért az elmúlt hetek hibáiért.
