„E győzelem után nagyon sok a munka, sok dolog vár javításra. Részt fogok vállalni egy új többség kialakításában, amelynek tagjai, a demokratikus pártok, a korszerűsítés, európaiasodás útjára vezetik Romániát. És még egy dolgot megígérek: maximálisan részt fogok vállalni az ország érdekében folytatott munkából. A PSD jelentős veszteséget könyvelhet el, de realistáknak kell lennünk. Megnyertünk egy fontos csatát, de a háborút még nem. El kell mennünk szavazni a helyhatósági, a parlamenti választásokon is. Csak akkor tudjuk véghezvinni azt, amit a románok kértek tőlünk, amikor a PSD-t ellenzékbe küldtük”, fejtette ki Iohannis az exit poll felmérések eredményének ismertetését követően, amelyek szerint ő nyerte meg az államfő-választást.
Hozzátette, a "normális Romániában" nemcsak liberális, USR-PLUS-, PMP- és RMDSZ-szavazók, hanem PSD-szavazók is kell hogy legyenek. "Én nem a PSD-szavazókkal állok háborúban, hanem magával a PSD-vel, amely görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz a megyékben, a helyi közösségekben", nyilatkozta.
Iohannisnak Ludovic Orban kormányfő számára is volt egy üzenete: „Miniszterelnök úr, előre, a normális Románia felé!”
Székelyföldön volt a legtöbb érvénytelen szavazat
A székelyföldi megyékben volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya - derült ki hétfőn a központi választási bizottság honlapján közzétett részeredményekből.
A választókörök 99,7 százalékából származó adatok szerint országos szinten a voksok 1,9 százaléka volt érvénytelen. Az érvénytelen szavazatok arányának rangsorában az első három helyet a székelyföldi megyék foglalják el, a magyar lakosság számarányának sorrendjében: Hargita megyében a szavazatok 9,8 százaléka bizonyult érvénytelennek, Kovászna megyében pedig a voksok 5,6 százaléka, míg Maros megyében a voksok 2,8 százaléka.
A három székelyföldi megyében csaknem 15 ezer érvénytelen szavazatot adtak le vasárnap. Országszerte 173 ezer voksot érvénytelenítettek.
Mint ismeretes, az elnökválasztás második fordulója előtt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke bíztatta szimpatizánsait arra, hogy éljenek választójogukkal, de szavazólapjuk érvénytelenítésével jelezzék: szerintük sem Iohannis, sem Dăncilă nem érdemli meg a magyarok támogatását.
A magyar választók - akik öt évvel korábban döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy Iohannis legyőzze a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt - vasárnap tömeges távolmaradásukkal is jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Dăncilăt sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre. Amint arról korábban írtunk, a magyar többségű megyékben a részvétel a fele volt az országos átlagnak.
A diaszpóra több mint 90 százaléka Iohannist támogatta
A választáson részvételi rekordot döntő román diaszpóra csaknem 94 százaléka Iohannis újraválasztását támogatta. A második fordulóban több mint tízmillió román állampolgár szavazott, és minden tizedik voksot külföldön adtak le. A diaszpórában 944 ezren járultak urnához, csaknem annyian, mint a fővárosban, ahol - a pótlistára felírt 143 ezer szavazóval együtt - vasárnap 977 ezren adták le voksukat.
Dacian Cioloș volt miniszterelnök, az elnökválasztás második fordulójában Iohannis mögé felsorakozott jobbközép USR-PLUS szövetség társelnöke - a diaszpóra részvételi rekordját kommentálva - a leadott szavazataik számával arányos parlamenti képviseletet sürgetett a külföldön élő románok számára. Szerinte a vasárnapi voksolás részvételi adataiból egyértelművé vált, hogy a parlamentben a mandátumok tíz százaléka a diaszpóra képviselőit és szenátorait illeti meg.
Jelenleg a 136 tagú szenátusban két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára.
A média szerint a külföldön élő románok a szavazófülkében vettek elégtételt a Szociáldemokrata Párton (PSD) amiatt, hogy az otthoni reménytelenség szülőföldjük elhagyására késztette őket és azért az erőszakos karhatalmi fellépésért, amellyel a PSD-kormány feloszlatta a diaszpóra 2018. augusztus 10-i bukaresti kormányellenes tüntetését.
Dăncilă mégis lemond
Még közzé sem tették hivatalosan a vasárnapi eredményeket, a PSD-ben már elkezdődött a harc az elnökválasztásokon elbukott Viorica Dăncilă pártelnök tisztségéből való elmozdítására. Sajtóértesülések szerint több vezető szociáldemokrata politikus bejelentette: elérkezett a változás ideje a pártban. A képviselőház PSD-s elnöke, Marcel Ciolacu állítólag a nap folyamán megkereste Dăncilă asszonyt, és felajánlotta: mondjon le szabad akaratából az elnöki tisztségről, cserébe befutó helyet ajánlott a párt parlamenti listáin a 2020-as választásokon, ráadásnak pedig a PSD Nőszervezet elnöki tisztségére is igényt tarthat a volt kormányfő.
Az elégedetlen pártvezetőkhöz csatlakoztak Mihai Tudose és Sorin Grindeanu volt kormányfők is. Tudose, aki több társával együtt jó ideje Victor Ponta Pro Romania pártjában gyarapítja a PSD-ből kilépett vagy kiebrudalt politikusok sorát, azt ígérte, amennyiben sikerül Dăncilát elmozdítani, többedmagával tér vissza a pártba.
Értesülések szerint nem csak a Tudose térne vissza a PSD-be, hanem – amint az várható volt – Victor Ponta is visszavenné pártját, szép lassan, fokozatosan. A Hotnews hírportál idézi a volt kormányfőt, aki felajánlotta: hathatós segítséget nyújtana a romániai baloldal megreformálásában, tart ugyanis attól, hogy a jobboldali kormány képtelen majd szembenézni azzal a gazdasági, társadalmi válsággal, ami az elkövetkezőkben Romániára vár.
Viorica Dăncilă a vasárnap esti vereség elismerése után tett nyilatkozatában kifejtette: csak a kongresszus kétharmados többsége tudja őt az elnöki székből eltávolítani. Lapzártakor a PSD-hez közel álló források arról tájékoztatták a médiát: Dăncilă asszony mégis lemond, döntését kedden jelenti be.
