„A Munkaügyi Minisztérium korábbi – csak Kulcsár-Terza József képviselő úr azonos témájú írásos interpellációját követően megszületett – válaszában egyebek mellett leszögezi: a 2017–2020-as kormányprogram fiskális politikájának végrehajtása a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, emiatt ez utóbbi intézményt tartja hivatottnak arra, hogy az általunk jelzett problémára érdemben válaszoljon” – áll az egyesület elnöke, Balázs Bence által jegyzett, augusztus 28-án kiadott közleményben. „Eugen Orlando Teodorovici pénzügyminiszter a napokban kézbesített, július 31-én kelt, 748917-es számú átiratban válaszolt beadványunkra. Bár elöljáróban a miniszter leszögezi, hogy tudomást szerzett a jelzett problémáról, csupán a korábbi kormányrendeletekben hozott intézkedések koherenciáját sorjázza, a lapkihordók helyzetére vonatkozó kérdésre/kérésre nem válaszol, megoldást nem javasol.
Egyesületünk a kitérő választ nem tartja elfogadhatónak, ezért újabb beadvánnyal fordulunk az illetékesekhez” – szögezi le a dokumentum, amely emlékeztet: a kolozsvári székhelyű, 2004-ben megalapított egyesület – amelynek tagjai a Bihari Napló (Nagyvárad), Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Népújság (Marosvásárhely), Nyugati Jelen (Arad), Szabadság (Kolozsvár), Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) napilapok kiadói – beadvánnyal fordult a Munkaügyi Minisztériumhoz és a Pénzügyminisztériumhoz is, az illetékesek segítségét és támogatását kérve a 2017/79-es és 2018/3-as számú sürgősségi kormányrendelet, valamint a 2017/4-es számú kormányrendelet bizonyos előírásainak újragondolása érdekében. A fentebb említett rendeletekkel a kormány gyakorlatilag arra kötelezte a cégeket, hogy részmunkaidős alkalmazottjaik után fizessék ki azok teljes munkaidőre, minimálbérre számított szociális és egészségügyi járulékait.
A kérést az egyesület azzal indokolta, hogy napilapjaik terjesztésére – az újságnak az előfizetőhöz való eljuttatására – a kiadók vagy saját terjesztőhálózatot működtetnek, vagy pedig lapterjesztő magánvállalatokkal dolgoznak össze, mindkét esetben a foglalkoztatottak száma néhány tucat, de akár 150 személy is lehet. Mivel az újságolvasó reggel, minél korábban szeretné kézhez kapni a lapot, ez csak úgy oldható meg, hogy részmunkaidős alkalmazottakat foglalkoztatnak, hiszen, ha egy lapkihordó 8 órás munkaidővel dolgozna, elkerülhetetlenül az újságok egy része túl későn kerülne a postaládákba, ami a megrendelések számának csökkenését, közvetve anyagi veszteségeket jelentene. Másfelől vidéken, ahol egy-egy faluban például csak 20-40 újság házhoz szállításáról van szó, értelmetlen 8 órára alkalmazni egy személyt.
„A fentebb említett rendelkezések következményeként egyetlen ilyen profilú entitás sem lesz képes fenntartani lapterjesztő hálózatát, másfelől, amennyiben e rendelkezések érvényben maradnak, a nyomtatott sajtótermékek előfizetőkhöz való kézbesítésével foglalkozó cégek is csődbe mennek, ami a romániai magyar nyelvű írott sajtó eltűnéséhez vezethet, hiszen példányszámunk több mint 80%-át terjesztjük előfizetéses alapon. Mindezek okán kérjük a 2017/79-es és 2018/3-as számú sürgősségi kormányrendelet, valamint a 2017/4-es számú kormányrendelet tartalmának újragondolását oly módon, hogy megfelelő megoldást nyújtson mindazon tevékenységekre, amelyek esetében részben vagy teljes egészében szükséges a részmunkaidőben foglalkoztatott személyek alkalmazása” – írja a közlemény.
