Pályafelújítás miatt igen körülményes eljutni a nyaralótelepre
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal teljes körű felújítása (a zúzottkő, az ágyazat, a keresztaljak, illetve a sínek kicserélése és a pálya villamosítása) nagymértékben befolyásolja a kincses város vonzáskörzetéhez tartozó Sztána lakóinak mindennapjait.
Itt található az irodalomtörténeti és építészeti szempontból rendkívül jelentős, eredetileg Kós Károly által hétvégi háznak szánt és 1910-ben felépített Varjúvár is. Innen a Csigadomb (ennek közelében állt a szintén Kós Károly által épített Varjú-tanya, amelyet alkotóhelyként használt) és a Riszeg-tető irányába vezető, részben lekövezett földúton található a Szentimrei-villa, amely 1925-ben készült el, s amint a mestergerenda szövege mondja: „Épült ez a ház Isten segedelmével, a Nagyapa jóságából / Ágnesnek és Juditnak Kós Károly tervei után A. D. 1925.”
Ebben az ikonikus, kalotaszegi motívumokkal díszített bútorzattal rendelkező épületben járt többek között Tamási Áron, és itt alkotott Szentimrei Jenő költő, író, színháztörténész.
A Varjúvár közelében található a Prian András alapított Élő Történelem Egyesület (Asociaţia Istoria Vie) által részben kialakított középkori falu, illetve a De Martin Lajos és Mihaela irányította Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (Sztánai Lovasok) is.
Említésre méltó az is, hogy az évtizedek óta nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő sztánai farsang nagyon sok hazai résztvevője vonattal érkezett a mulatságra, amelyet Kós Károly kezdeményezésére legelőször 1914-ben szerveztek meg református bálként. Azon a farsangi bálon Móricz Zsigmond is részt vett, az élmény ihlette a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét. Idén a Budapestről érkező gyorsvonat hiánya miatt sokkal kevesebb magyarországi résztvevője volt a mulatságnak – tudtuk meg hétvégén a faluban.
A román államvasút (CFR călători) vonatpótló autóbuszokat biztosít, de ezek menetrendjét, útvonalát nem hangolták össze az utasok igényeivel. A teljes vágányzár miatt Sztánára például csak két módon lehet eljutni: a CFR utasszállító részlege által biztosított autóbusszal Körösfőig, majd onnan gyalog vagy terepjáróval; személygépkocsival Sztána faluig, majd a lekövezett szekérúton a Berek-patakig, onnan pedig a vasútállomáson keresztül a Varjúvárig, a középkori faluig vagy a Szentimrei-villáig, a Csigadombig vagy a Riszeg-tetőre.
Vincze Kecskés István a térség turisztikai szakembere elmondta: Kalotaszegen és környékén egyelőre csupán a sztánai nyaralótelepen található turisztikai látványosságok és a szabadidős tevékenységet ajánló egyesületek és magánszemélyek jutnak eszébe, ha felmerül a kérdés, hogy hova lehet vonattal eljutni.
– Az általam vezetett Davincze turisztikai ügynökség több ízben ajánlotta a vendégeknek a Varjúvárat, diákcsoportoknak pedig a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület által kínált lovaglási lehetőséget, és a Szentimrei-villa működtetőivel is kapcsolatban állunk. Meglátjuk, az új helyzetben mit tehetünk, hogy ezek a lehetőségek továbbra is az ajánlataink között szerepelhessenek – fogalmazott a szakember.
Információink szerint a román államvasút a sztánai vasútállomás lebontását tervezi. A helybéliek szerint az 1930 környékén épített ingatlant már teljesen kiürítették, bútorzatát, a vasúti irányítást biztosító elektronikai vezérlőegységet, a tűzoltó palackokat elszállították.
– Állítólag az újabb épületet a másik oldalra költöztetik, és levágják a kanyart, hogy a mozdony és a vasúti szerelvények gyorsabban haladhassanak. A régi épület ugyanott, a sorompó mellett maradna, és restaurálnák – nyilatkozta lapunknak Szabó Zsolt.
A Szentimrei Alapítvány által működtetett panzió tulajdonosa elmondta továbbá: nagyon nehezen tudnak kijutni a villához.
– Nemrég jártam kint, a Dacia Logan típusú, egyébként strapabíró személygépkocsim egyik kereke bánta – számolt be a nehézségekről Szabó Zsolt. Hozzátette: a valamennyire lekövezett földutat mára már szinte teljesen használhatatlanná tették a vasútfelújításra használt nehézgépek.
Arról is beszámolt, hogy a minapi sztánai farsang alkalmával körülbelül ötven személy gyalogolt a faluból a Szentimrei-villáig.
– Rendszerint eddig többen jöttek el hozzánk, voltak 150-en is, csak három turnusban fértek be az épületbe, most viszont a vasútfelújítás miatt kevesebb volt a rendezvényen a vendég – mondta Szabó Zsolt.
Prian András, az Élő Történelem Egyesület által részben kialakított középkori falu alapítója elmondta: a vasútfelújítás elsősorban a közlekedési lehetőségeit korlátozza, ugyanis nagyon nehezen tud Sztána és Kolozsvár között ingázni.
– Hogy ezután kijuthassak a nyaralótelepre, be kellett iratkoznom sofőriskolába, majd hamarosan kénytelen leszek személykocsit vásárolni, hogy a középkori falu további építésével és működtetésével kapcsolatos munkámat folytatni tudjam – fogalmazott a civil szervezet vezetője.
De Martin Lajos, a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (KTNHE) alapítója és vezetője elmondta: a lovasok és szimpatizánsaik, illetve a történelmi jellegű fesztiválokon fellépő csapat tagjai most már csak személygépkocsival tudnak kijutni a vasútállomás közvetlen közelében található lovas tanyára és gyakorlótérre.
Gyakorlásra viszont szükségük van, mert a lovasok fellépőcsapatát idén két új fesztiválra hívták meg, az egyiket Nagyszebenben, a másikat pedig Aradon tartják. Rámutatott: a lovagolni járó vendégek fele eddig vonattal érkezett.
– Most mindenkinek személygépkocsira van szüksége, amellyel az E60-as főútról Sárvásárnál jobbra térve, Zsobokon keresztül juthat el Sztánáig, majd leereszkedve a völgybe a Berek-patakig, onnan pedig gyalogszerrel a lovas tanyáig. Eddig a vonatról leszállók azonnal nálunk lehettek – magyarázta KTNHE vezetője.