A kutyáknak először gyorsan előállítható, gabona- és zsírtartalmú kekszeket készítettek, amelyeket jól lehetett tárolni. A kutyatápok „őseit” jól fogadták a gazdik, így lassan megjelentek a ma ismert bogyó alakú kutyatápok.
Az átlagos kutyatáp 25–50%-a szénhidrátot tartalmaz. Gyakorlatilag azonban a kutyának nincs szüksége szénhidrátra, és ezt nagyon kis mértékben emészti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a szervezetbe bekerült szénhidrát egy része salakanyagként távozik, kisebb mértékben meg zsírként tárolódik az állat szervezetében. És ez nem szolgálja a kutya javát, mert elhízik, valamint érrendszeri megbetegedések adódhatnak ebből bizonyos idő múltával!
Tehát a kutyának nincs szüksége szénhidrátra! Sajnos, a gyártóknak így éri meg, mert olcsóbbak, mint a húsfélék, és egyfajta „ragasztóként” működik, és összetartja a kutyatáp/macskatáp bogyóit. A húsok a tápelőállítás folyamatában nagyon sok nedvességet adnak le, így tömegük csökken, és a tápba kevesebb, jó minőségű fehérje jut, ezáltal pedig csökken a tápérték. A tápokat magas hőmérsékleten többször kezelik, ezáltal a fehérjék veszítenek a minőségükből, így az előírt érték betartása miatt a gyártók kénytelenek más forrásból származó fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat hozzáadni. Ezek általában növényi eredetűek: szója-, kukorica-, cukorrépa-származékok.
Természetesen vannak olyan gyártók is, akiket a minőség is érdekel. Ezek a gyártási folyamat során arra törekednek, hogy minél többet megőrizzen a húsok összetevői közül, hogy ne legyen szükség pótlásra. A fagyasztva szárítás, hidegen sajtolás vagy párolás mind kitűnő megoldás a kutyatápok előállítására, így a hús megtartja értékes alkotóelemeinek nagy részét. Sajnos, ezek az előállítási módok nagyon költségesek, így a jó minőségű tápnak nagy lesz az ára is! Kevés az ilyen gyártó a kutyatáp-bizniszben.
Ahhoz, hogy a tápok minősége jó legyen, tartalmazniuk kell mindazt, ami szükséges a kutya vagy a cica egészségének a megőrzéséhez. Ezenkívül nem szabad hamar megromolnia. Ezért van szükség az adalékanyagokra, tartósítószerekre és esetenként színezékekre. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hőkezelés általában „eltörli” a színeket, így a színes tápok mindegyike színezőanyagokat tartalmaz, amelyek nem feltétlenül egészségesek!
A tartósítószerek, színezékek gyakran okoznak allergiás reakciót, és rákos megbetegedéshez is vezethetnek. Ezért kell kerülni azokat a tápokat, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak efféléket! És ezek az olcsó tápok!
A minőségi tápoknál, általában maga az előállítási folyamat az, ami tartósít. Gondoljunk a füstölt húsra, szárított húsra, vagy a magas zsírtartalmú tápokra. Az adalékanyagok ilyen tápok esetén gyógynövény kivonatok, amelyek biztosítják a szükséges vitaminmennyiséget, valamint zöldkagyló, porc es egyéb ásványi források, amelyek kielégítik az állatok szükségleteit.
Amint láttuk, több kategória táp létezik. Ezeket minőségük, áruk miatt sorolhatjuk jó, közepes vagy gyengébb táppá. Honnan tudhatjuk, hogy egy táp megfelelő minőségű a házikedvencünk számára? Nagyon egyszerűen. Elolvassuk a tápértéket jelző feliratot. A feliratokon csökkenő sorrendbe állítják a táp összetevőit. A jó táp az, amelyiknek első és második összetevője hús- vagy hússzármazék, és lehetőleg nem tartalmaz gabonát, vagy ha igen, csak nagyon kis mertekben, és ez az ötödik vagy hatodik összetevője a tápnak. Jó, ha a harmadik összetevő állati zsír vagy tojás. Jó, ha a következő összetevők nem tartalmaznak színezékeket, tartósítószereket, adalékanyagokat. Így tehát legyenek ezek különböző növények, úgy mint borókabogyó, alma, áfonya stb., ásványianyag-forrásként zöldkagyló, porcogók, mészkő.
Ha tájékozódunk, és ezt követően olvassuk el a táp összetevőit, akkor ki tudjuk választani a legjobb tápot kedvenceinknek. Természetesen kutyatápon kívül lehet mással is etetni a kutyusokat vagy a cicusokat, de erről majd az elkövetkezőkben!
Dr. Dósa Gerő, állatorvos
