„Kulcsfontosságú, hogy elemezzünk, rugalmasan reagáljunk a változásokra”

kep
Kötetbemutató és beszélgetés a realista konzervatív Németh Zsolttal (Facebook / KMN)
A magyar külpolitika időszerű kérdései címmel tartottak augusztus 24-én délután kerekasztal-beszélgetést a 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Főtér 23. udvarban, amelyet egybeszőttek Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének 60. születésnapjára kiadott, meglepetés-kötet bemutatójával.

A Realista Konzervatív címmel megjelent kötet „a Németh Zsolt családja, a harcostársai és a munkatársai jóvoltából nagy titokban” készült, mutatott rá Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke. A kötetet szerkesztő Bába Iván diplomata, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nem tudott részt venni a panelbeszélgetésen, amelynek résztvevői Németh Zsolt, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor EMSZ-alelnök voltak.  Mint elhangzott, Németh Zsolt neve egybeforrt a magyar külpolitikával. A politikus 60. születésnapjára összeállított, tematikus írásokat tartalmazó kötet rávilágít munkásságának meghatározó vetületeire.

Amint Toró T. Tibor rámutatott, Németh Zsolttal több, mint három évtizede ismerik egymást. Ő egyike a „hátizsákos magyarországi fiataloknak”, akik már a nyolcvanas években kezdtek Erdélybe járni, nem csak a híradóból ismerték meg a Kárpát-medencei magyarok sorsát, hangsúlyozta az EMSZ alelnöke. Emlékeztetett: amikor a Fidesz megalakult 1988-ban, Németh Zsolt ott volt az alapítók között. Nem véletlen az sem, hogy nevéhez kötődik a ma Tusványosként ismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is. „Németh Zsolt mindig is azt az elvet képviselte, hogy a magyar külpolitika és a magyar nemzetpolitika egységes egésznek számít.” – hangsúlyozta még Toró T. Tibor.

Tőkés László felidézte: Németh Zsolttal való ismeretségük szinte egyidős a rendszerváltozással. Mint fogalmazott, Németh Zsolt „kereszténység és közélet, egyház és politika viszonylatában is ugartörő feladatra vállalkozik, már fiatal politikusként, korosztályának általános felfogását meghaladva teljes szemléletváltozást sürgetett ezen a téren”.

Székely István elmondta: Németh Zsoltot háta mögött „ÁF”-nak, vagyis „államférfinak” nevezik. Meglátása szerint az államférfit az „egyszeri politikustól” az különbözteti meg, hogy „nemzedékekben gondolkodik, és nem szokott rossz értelemben vett meglepetéseket okozni a pulpituson”. Kifejezte reményét, hogy Németh Zsolt élete és munkássága „mérce lesz a mai fiataloknak is.”

Németh Zsolt megköszönte a méltatásokat. Kifejtette, mennyire fontosak az erdélyi gyökerei kötődései, amelyek meghatározták az életét. Aktuálpolitikai kérdésekről szólva, kiemelte: fontos stratégiai módon viszonyulni a napi történésekhez. Emlékeztetett: Szent István stratégiai gondolkodásáról augusztus 20-a kapcsán sok szó esett, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy e nélkül sem magyar állam, sem nemzet nem lenne. Hozzátette: Orbán Viktor kormányfő is egy „nagy stratégiának”, úgynevezett grand strategy-nek a szükségességét vetette fel a világrendszer-változás kontextusában. 

Megjegyezte: a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás befolyásolni fogja a magyarság sorsának, jövőjének alakulását is; mindkét jelölt, Donald Trump és Kamala Harris is olyan személyek, akik új helyzetet fognak létrehozni az amerikai külpolitikában. Rámutatott: bármelyik jelölt nyerne, a magyar külpolitikának fel kell lennie készülnie arra, hogy a megfelelő politikai következtetéseket levonja, és az esetleges negatív következményeket minimalizálja. Továbbá az európai parlamentben a Patrióták Európáért frakció, politikai család „karakterének, arculatának” kialakulása is fontos lesz, mivel ez a magyar érdekérvényesítő képességet is befolyásolni fogja – tette hozzá. 

Kérdés továbbá, hogy az orosz-ukrán háború menetében milyen szerepe lehet a kurszki ukrán offenzívának, folytatta a politikus. Németh Zsolt szerint „bátran fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mi történik, ha mégsem Oroszország nyerné meg a háborút.” Szerinte fontos, hogy világos legyen a magyar álláspont, amely szerint, „az oroszokat agresszornak, az ukránokat áldozatnak tartjuk ebben a háborúban. „Tegyük világossá azt is, hogy nem kívánjuk az oroszokhoz hozzákötni a magunk politikai jövőjét, legyen szó az energetikáról, vagy bármilyen geopolitikai kérdésről…” – hangsúlyozta.

Szólt még az iszlám radikalizmus jelentette kihívásról is: mi lesz ennek a kifutása a következő években, hogyan érinti majd a szuverén államokat, Izrael, a világ zsidóságának jövőjét.

Záró gondolatként nyomatékosította: bizonytalan időszak előtt állunk, a magyar külpolitika számára kulcsfontosságú: „elemezzünk, hagyjuk nyitva a lehetőségeinket, legyünk képesek arra, hogy rugalmasan reagáljunk a változásokra és lépésekre. Félő, hogy kényszerpályára kerülünk, ha nincs meg a kellő rugalmasság, stratégiai látás, amelyben a magyarság jövőjét elgondoljuk.” Ez a stratégia a függetlenség, a szuverenitás, a kereszténység iránti elkötelezettség és a nyugati kultúrkörhöz való tartozás dimenzióiban határozható meg – hangsúlyozta Németh Zsolt.