Bankok, vállalatok adóterheinek növelésével mérsékelnék a költségvetési hiányt
A költségvetési hiány mérséklésére irányuló törvénytervezet szerint forgalmi adót kell majd fizetniük a mikrovállalkozásoknak (félmillió eurónál kisebb éves forgalmú kkv-k) is. Ha az éves árbevételük nem haladja meg a 60 ezer eurót, akkor az adókulcs 1 százalék, kivéve a szofter-gyártásban és a vendéglátóiparban tevékenykedő cégeket. A 60 ezer eurónál nagyobb árbevételű kkkv-k 3 százalékos adót fizetnek, akárcsak azok a cégek, amelyek a szoftvergyártásban, egyéb IT-szolgáltatásokban, továbbá a vendéglátóiparban, a catering, a jogi vagy egészségügyi szolgáltatásokban tevékenykednek.
Adómentesség csak 10 ezer lej alatt maradna
Korlátozná a kormány a támogatott ágazatok munkavállalóinak adómentességét is. Jelenleg a programozók mentesülnek a 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetése alól, az építőipari, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozóktól pedig a bruttó bérnek a10 százalékát kitevő egészségbiztosítási hozzájárulást sem vonják le.
Az IT-ágazatban, az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban 2028. október 31-ig korlátozzák az eddigi adókedvezményeket. A közvitára bocsátott tervezet értelmében a szóban forgó területeken az adómentesség csak a bruttó 10 ezer lej alatti bérek esetében marad érvényben, az ezen összeget meghaladó jövedelmek adókötelessé válnának. Ugyanakkor az IT-ágazat alkalmazottainak társadalombiztosítási járuléka a magánnyugdíj-pénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken.
Különadó bevezetését irányozza elő a kormány az 500 ezer eurónál értékesebb ingatlanok és a 75 ezer eurónál többet érő személygépkocsik esetében is, illetve szűkíteni kívánja az üdülési utalványokra jogosultak körét. Csak azok a közalkalmazottak lennének jogosultak erre a juttatásra, akiknek a nettó bére nem éri el a 8 ezer lejt. Ezzel párhuzamosan 1600 lejre nő az üdülési utalványok értéke, amelyek után fizetni kell majd a bruttó érték 10 százalékával megegyező egészségbiztosítási hozzájárulást.
Csökkentenék az államtitkári tisztségek számát
A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz. Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkár-helyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások, valamint az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.
Számos intézkedést javasol a törvénytervezet a közintézmények és a hatóságok működési költségeinek csökkentésére is, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is. Utóbbi esetben például legfeljebb havi 25 lejt fizethet az intézmény, az ezt meghaladó összeget a telefont használó alkalmazottnak kell fizetnie.A törvénytervezet ugyanakkor átszervezéseket is javasol. Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi vagy a helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével. Amennyiben nem tesznek eleget a fenti követelményeknek, ezeket az intézményeket megszüntetik, átszervezik vagy összevonják.
Igazolatlan eredetű jövedelmekre 70 százalékos adó
A tervezet megtiltja a származási igazolással nem rendelkező áruk előállítását, tárolását, szállítását és forgalmazását, valamint előírja azt a követelményt, hogy ezeket a tevékenységeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kell végezni. Biztosítani kell majd a közúti áruszállítmányok nyomon követhetőségét az RO e-Sigiliu rendszer bevezetésével, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az eltérített áruszállítmányok kiszűrését, akár Románián csak áthaladó, akár hazai céghez irányuló rakományról van szó.
Továbbá a jogszabályjavaslat értelmében jövő év július 1-jétől 70 százalékos adót kell fizetniük a magánszemélyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmeikre. Ez az intézkedés is az adóelkerülés visszaszorítását és ez által a költségvetési bevételek növelését célozza. A kezdeményezők szerint az új előírás 2024. július 1-jei életbe lépéséig az érintetteknek lehetőségük van bevallani jövedelmüket, és befizetni a megszabott adót. Ha ezt elmulasztják, a magas kockázatú adózók kategóriájába sorolhatják őket, s jövedelmük átvizsgálása után az új szabályoknak megfelelően kell adózniuk.
Nőne a kiváló minőségű élelmiszerek áfája
A jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének áfája (TVA-ja) – derül még ki a törvénytervezetből.A jogszabályjavaslat szerint a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, a könyvek, az újságok és a folyóiratok, a kastélyokba, a múzeumokba, az emlékházakba, az állat- és botanikus kertekbe, a vásárokba, a kiállításokra, a mozikba és a kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.
A Ciolacu-kabinet október 1-jei hatállyal, kormányzati felelősségvállalással – vagyis részletes parlamenti vita nélkül – kívánja életbe léptetni az intézkedéscsomagot.
Az adóügyi változtatásokkal a tervezettnél jóval nagyobb költségvetési hiányt kívánja mérsékelni Bukarest. Az idei évre tervezett GDP-arányos deficit 4,4 százalék, azonban költségvetési kiigazítások nélkül meghaladná a 6 százalékot.
