Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. A tábort a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A lágerben és a 45 altáborban mintegy 7500, a végsőkig legyengült foglyot találtak, ugyanis napokkal korábban a nácik már több mint 55 ezer foglyot „evakuáltak”, megindítva a halálmeneteket Németország felé.
Iohannis felszólította a kormányt, hogy mielőbb fogadja el az antiszemitizmus ellenes országos stratégiát. Mint írta, a feledés és az érdektelenség az akkori idők tragikusságát egy olyan olvasztótégelybe veti, amely arra hivatott, hogy elhomályosítsa az áldozatok szenvedéseit, csökkentse a gyilkosok felelősségét és relativizálja az áldozatok kálváriáját.
Úgy vélte, akárcsak a holokauszt idején, most is gyorsan terjed a gyűlölet, így az igazságtalanság, a radikális intolerancia és hátrányos megkülönböztetés jeleit egyáltalán nem, vagy csak későn ismerjük fel. Iohannis szerint a mai társadalmakban növekedőben van a radikalizmus, a közélet egyes szereplői erkölcstelenül viszályt keltenek, elültetik a gyűlölet, az intolerancia és a hazugság csíráit, figyelmen kívül hagyják a holokausztot, dicsőítik a gyilkosokat és minimalizálják az áldozatok szenvedését.
Iohannis: a holokauszt idején Románia is megölte saját zsidó és roma állampolgáraitIohannis szerint Európa ma olyan jelentős veszélyekkel szembesül, mint a szélsőségesség, a populizmus és az antiszemitizmus, és arra figyelmeztetett: illúzió lenne azt gondolni, hogy ez a rossz Romániát elkerülheti. Az elnök rámutatott: a mai megemlékezésen annak a nehéz tehernek a tudatában hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt, hogy a holokauszt idején Románia is megölte saját zsidó és roma állampolgárait.
Florin Cîțu miniszterelnök egy közösségi oldalon tett bejegyzésben arról biztosította a közvéleményt, hogy Románia határozottan támogatja a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus visszaszorítását.
A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete, a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre – írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, „senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét”, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre – áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében. „Az áldozatok emlékezete identitásunk fontos részét képezi” – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerda délelőtt. Emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll, és a közös értékek jegyében további együttműködést ajánlott fel a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közösségi oldalán megosztott videóban többek között kiemelte: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, a kormány védi az emberi méltóságot, biztosítja a vallásszabadságot, és támogatja a magyar zsidóságot kulturális identitásának megőrzésében és megerősítésében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 76. évfordulója alkalmából tartott beszédében közölte: az EB az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében és az európai zsidó élet előmozdítása érdekében stratégiát dolgoz ki ebben az évben, ezzel támogatni kívánja az európai uniós tagországok tevékenységét az említett területeken. Az elnök kifejezte aggodalmát az antiszemitizmus globális térnyerése miatt, mint fogalmazott, a koronavírus-járvány időszaka súlyosbította az összeesküvés-elméletek, a szándékosan meghamisított információk, a holokauszttagadás terjedését a közösségi médiában.
(Borítókép: a Holokauszt-emlékmű a kolozsvári Caragiale-parkban. Rohonyi D. Iván felvétele)
