A Meszes alattira még akár hat évet is várhatunk
„Fontos nap a mai Románia közúti közlekedési infrastruktúrája számára, amikor történelmi eseményre kerül sor: meglátjuk a fényt az első autópálya-alagút végén” – írta az esemény kapcsán a Facebookon a közlekedési minisztérium államtitkára, Irinel Ionel Scrioşteanu. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter pedig ugyancsak Facebook-csatornáján élőben közvetítette az áttörés pillanatát, amelyre Marcel Ciolacu miniszterelnök is hivatalos volt, de végül lemondta a látogatást.
A pálya Curtea de Argeş és Tigveni közötti, alig 10 km-es alszakaszán lévő Momaia-alagút várhatóan jövő év május–júniusára készül el teljesen; mindkét irányban két sávval és minden szükséges felszereléssel rendelkezik majd, hogy megfeleljen a biztonsági követelményeknek. Nagyszeben és Piteşti között ugyanakkor jó esetben is csak 2028-ban vagy 2029-ben közlekedhetünk autópályán, hiszen a domborzat miatt további alagutak építése is szükséges – esetekben már elkezdődött a munka –, és bár már minden alszakaszon dolgoznak, csak lassan tudnak haladni.
2031-ben minden megyében lesz autópálya
Irinel Ionel Scrioşteanu államtitkár a múlt héten egy szakkonferencián úgy fogalmazott: „2031-re minden romániai megyének lesz autópályája vagy gyorsforgalmi útja, amennyiben tartjuk ezt a ritmust, és természetesen, ha a finanszírozás és a nemzetközi kontextus lehetővé teszi”. Kifejtette: miután tavaly rekordév volt 200 kilométerrel, az idei cél 250 kilométernyi összhosszúságú autópálya, illetve gyorsforgalmi út átadása a forgalomnak. Ezzel az ország gyorsforgalmi úthálózata meghaladná az 1500 kilométert. A további cél pedig, hogy mindig legyen kivitelezésben 1000 kilométernyi útszakasz – ahogy ebből valamennyi elkészült, kezdődne is az újabb építkezés.
Az államtitkár kiemelte: a moldovai autópálya Délkelet Európa leggyorsabban épülő autópályája: 320 kilométer alig három év alatt. Úgy vélte, ehhez némi szerencse is kellett, hiszen a sztráda tervezése 2020-ban kezdődött, majd a megvalósíthatósági tanulmány is épp elkészült már, amikor az országos helyreállítási tervből finanszírozást lehetett kérni. Így készen volt a dosszié, rögtön be is lehetett nyújtani. Kiemelte: az autópálya utolsó szakaszait jövőre adják majd át, de már az idei év végén Bákótól Krajováig autópályán lehet majd közlekedni.
A Momaia-alagút kapcsán az államtitkár arra mutatott rá a pénteki konferencián, hogy a hatóságoknak fel kell készülniük egy ilyen szerkezet kezelésére, mert ez integrált megközelítést igényel a vészhelyzetekkel kapcsolatban, mivel ezek olyan infrastruktúrák, amelyek könnyen katasztrófákat okozhatnak.
Scrioşteanu hozzátette: idén további négy-öt autópálya-alagút kivitelezése kezdődik el, illetve van folyamatban, hét-nyolc év múlva pedig országos viszonylatban már mintegy harminc ilyen alagút lesz átadva a forgalomnak.
Megelőzték a Meszest
Az ország első autópálya-alagútja azonban eredetileg az észak-erdélyi autópálya Szilágy megyei szakaszán, a Meszes alatt épült volna, amennyiben az amerikai Bechtel teljesítette volna a román állammal még 2003-ban megkötött szerződését. Ez az alagút egyébként, bármikor is épüljön meg, közel 3 kilométeres hosszúságával mindenképp az ország leghosszabb autópálya-alagútja lesz – a kivitelezésére néhány hónapja kötöttek (újabb) szerződést, ezúttal török konzorciummal. Jelenleg csupán az alagút kivitelezési költsége jócskán meghaladja az 1 milliárd eurót, ráadásul az építkezés, ha a kivitelező tudja is tartani a határidőt, hat évet tarthat, ami azt jelenti, hogy az észak-erdélyi autópályán 2030 előtt nem fogunk tudni végigkocsikázni. Mindezt úgy, hogy az eredeti tervek szerint a Brassótól a magyar határig, azaz a borsi határátkelőig húzódó, az akkori nyilatkozatok szerint a „Romániát Európával összekötő autópálya” 2012-re készült volna el...
Az eredetileg tervezett sztráda ráadásul talán soha nem fog megépülni, hiszen közben változtak a prioritások, és az autópálya Marosvásárhely–Brassó közötti szakasza már nem élvez elsőbbséget az ország keleti és nyugati részeinek összekötésében – helyette az A1-es, Konstanca–Bukarest–Nagyszeben–Déva–Arad sztrádán van a hangsúly; ennek része a fentebb említett, most áttört alagút.
Apropó, Bechtel…
A Bechtel azért is került ismét közbeszédbe, mert nemrég – január végén – kezdődtek újra a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak (Suplacu de Barcău) és Bisztraterebes (Chiribiș) közötti alszakaszán, azon, amelyen a vállalat épp azt megelőzően dolgozott, hogy szerződését felbontották és elhagyta az országot. Az említett szakaszon az új kivitelező, a Construcții Erbașu folytatja a nagyjából 38%-on elakadt munkálatokat. A szakaszon három viadukt, nyolc aluljáró, nyolc híd, egy parkoló és egy karbantartási és koordinációs központ épül; a beruházás értéke 884 millió lej áfa nélkül. A 26,35 kilométeres szakasznak 18 hónapon belül kell elkészülnie.
Mint ismeretes, a Bechtellel, amely versenytárgyalás nélkül kapta meg az észak-erdélyi autópálya kivitelezését, 2003 decemberében kötött szerződést a román állam, majd a vállalat munkagépei 2004 júniusában kezdték el a tényleges munkát – éppen Kolozs megyében, Tordaszentlászló közelében.
Az időközben felmerült anyagi és egyéb problémákról akár könyvet lehetne írni, hiszen már az is elképesztő, hogy a román állam és a Bechtel közötti, állítólag 2,2 milliárd eurós eredeti szerződésnek egyszerűen nyoma veszett, amint azt 2013-ban a román hatóságok kijelentették. A szigorú tényeknél maradva azt kell felidézni, hogy a közúti infrastruktúra első részét 2009 végén adták forgalomba, majd a Torda és Gyalu közötti 42 kilométerhez nemsokára újabb 10 kilométeres szakaszt is hozzá tudtak toldani, Torda és Aranyosgyéres között.
Ezt követően, a Bechtellel való szerződésbontás (2013) után hosszú szünet következett, a következő átadott szakaszra 2018-ig kellett várni. 2019–2023 között rendre adták át a további alszakaszokat Marosvásárhelytől Aranyosgyéresig, így csak 2023 szeptemberében lehetett végig autópályán haladva eljutni Marosvásárhelytől Magyarnádasig. Románia egyébként 2023 végén érte el a „mágikus” kilométer-, azaz mérföldkövet, amikor az autópályák és gyorsforgalmi utak összhossza meghaladta az 1000 kilométert…
21 év – 144 kilométer
Ma három részben összesen 144 kilométeren haladhatunk az észak-erdélyi autópályán: a Magyarnádas és Marosvásárhely közötti 125 km-en, továbbá a Szilágynagyfalu (Nușfalău) és Berettyószéplak (Suplacu de Barcău) közötti 14 km-en, valamint a Bihar (Biharia) és a Bors közötti 5 km-en. Több szakaszon ugyanakkor már zajlanak a munkálatok, és összességében minden szakasznak megvan már a kivitelezője.
Szakemberek szerint ugyanakkor az – immár csak Marosvásárhelyt Borssal összekötő – A3-as autópálya optimista esetben is csak 2030-ban lesz kész teljes egészében, elsősorban a már említett, Meszes alatti alagút okozta nehézségek miatt. Pesszimista forgatókönyv szerint viszont tovább csúszhat az átadás, így az sem teljesen kizárt, hogy csak 30 évvel az „alapkő” letétele után készül el az észak-erdélyi sztráda.
Jelenleg egyébként országos viszonylatban több mint 700 kilométernyi autópálya van épülőben, de ezekből több csak 2028-ban lesz járható még akkor is, ha nem lesznek késések a kivitelezésben.
