„A mai elbizonytalanított kulturális, közművelődési, erkölcsi környezetben a magyar dal, a saját nemzeti hagyományok biztos fogódzók lehetnek mindenki számára. Ez nagyon fontos most, amikor az egész világ sorsa, eszmeisége és értékrendje átalakulóban van. Új világrend kialakulása körvonalazódik, amelyben számunkra döntő a keresztény és nemzeti hagyományaink újrateremtése, értékeink megőrzése. Ezért is fontos, hogy a dalosszövetség a kóruskultúránk tovább éltetése mellett mindig elengedhetetlennek tartja ráirányítani a figyelmet egy-egy jeles erdélyi magyar személyiségre” – tudtuk meg Dr. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke beszédéből, amelyet Csákány Csilla zenetudós, az RMD elnöke olvasott fel.
Kölcsey Ferenc Himnuszát Kasler Viktor színis hallgató szavalta, majd következett a házigazda Törökvágási Református Egyházközség kórusa (vezényelt: Krasznai Noémi Ilona) és a mérai Tamás Gyula Általános Iskola elemista kórusa (karnagy: Suhárt Evelin). Ez utóbbi énekkar nemrég alakult meg azzal a céllal, hogy biztosítja a gimnazista kórus számára az utánpótlást. Szólót énekelt Pálfi Lilla-Fanni (II. osztályos), hegedűn és brácsán kísért: Pálfi Bence és Pálfi Botond (VIII. osztályos tanulók).
„Terényi Ede (1935–2020) rendkívüli gazdag életművet hagyott hátra. Zeneszerzőként tartjuk számon, de zenekritikusi, zenei szakírói, esszéírói munkássága, valamint grafikai alkotásai is jelentősek. Zenei gondolatai esszékben, cikkekben és tanulmányokban láttak napvilágot. Kötetei címei az alkotási folyamat összetettségére utalnak. Oktató jellegű, A modern zene harmóniája című, román és angol nyelven megjelentett írásában összhangzattani szempontból elemzi a 20. századi zeneszerzés főbb irányvonalait. Több kötetben foglalkozik pályatársainak, úgy mint Balassa Sándornak és Veres Sándornak a pályájával. Zeneszerzői munkásságában egyrészt az erdélyi kultúra főbb központjainak, Marosvásárhelynek és Kolozsvárnak a hatása érezhető. Ehhez kapcsolódik a több nemzetiségű transzszilvanizmus és a hungarikum termékeny szimbiózisa. Grafikáira alkotói intermezzóként tekintett. Első egyéni kiállítása a kolozsvári Reményik Sándor Galériában volt 2001-ben” – tudhattuk meg Csákány Csilla zenetudóstól.
Ezt követően a kolozsvári Talentum Református Iskola elemista kórusa (karnagy: Kostyák Júlia) műsorában több Terényi-mű hangzott el.
„Bolyai Farkas sokoldalú személyiség volt. Elsősorban matematikus, de az irodalmárok is foglalkoztak életművével. Bolyai Farkasnak a zenével kapcsolatos gondolatait édesapám, Benkő András zenetörténész foglalta össze ötven évvel ezelőtt A Bolyaiak zene elmélete címmel, amelyben megtalálható Bolyai Farkas Zenészeti dolgozat című műve, illetve Bolyai János Muzsika-tan című írásának töredéke. Bolyai Farkas szerint a zene a szívnek a hangja. Bolyai Farkas a zene hatását is többször említette. Azzal is elébe ment korának, amikor a zene gyógyító hatásáról értekezett. Bolyai Farkas szerint a zene hatására feloldódhatnak az ellentétek, megszűnhet egymás gyűlölése. Azt is mondta, hogy a zenét egy életen át magunkkal kellene vigyük. A gyermek zenei nevelése kapcsán az anyák iskoláját említette, és ez hasonló ahhoz, amit Kodály Zoltán fogalmazott meg, miszerint a gyermek zenei nevelése születése előtt kilenc hónappal kezdődik. Bolyai bizalommal fordult a jövő fele, tehát mi is bízhatunk” – közölte Benkő Judit zenetudós.
A kóruskoncerten fellépett még a marosvásárhelyi felsővárosi református egyházközség Choral vegyeskara (karnagy: Szakács Zoltán) és a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes).
