Átadták a Kriterion Koszorút a fotográfusnak
„Boldog szívvel tudok megválni attól, amit annyi éven át gyűjtögettem, az archívumomtól. Boldog szívvel, mert tudom, hogy jó helyre kerül” – méltatta a Szépművészeti Múzeumot és az annak tagintézményeként működő KEMKI-t az ajándékozás bejelentésekor Korniss Péter.
Mint elmondta, pályafutásának első évtizedeiben az eltűnőben lévő, tradicionális paraszti kultúra nyomait kereste, majd eljutott a „múlttól a jelenig”, a hagyományos paraszti kultúrától egy globalizált világig.
Korniss Péter az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria három éve kiállítást rendezett eddigi életművéből, ami „bátorítást adott” számára ahhoz, hogy megkeresse a felajánlással Baán Lászlót, az intézmény főigazgatóját.
A fotográfus kiemelte, hogy archívuma a képeket feldolgozva, részletes adatbázissal kiegészítve tartalmazza, a 34 ezer felvételből 4 ezer fotó be is van szkennelve.
Baán László a három éve megrendezett Korniss Péter-kiállításra emlékezve kiemelte: a Folyamatos emlékezet című tárlat az utóbbi évek egyik legsikeresebbje volt a Magyar Nemzeti Galériában. Mint hozzátette, Korniss Péter most átadott archívumát az intézmény egyben kezeli majd; az így létrejövő Korniss Péter Archívum „a KEMKI egyik ékköve lesz” – fogalmazott.
A főigazgató bejelentette: terveik szerint rövidesen egy Korniss Péter műveihez kapcsolódó novellapályázatot is kiírnak, amelynek zsűrijébe a fotográfust is meghívta.
Kriterion Koszorú Korniss Péternek
A Kriterion Koszorút átadó Barabási Albert-László matematikus, hálózatkutató, a díj korábbi kitüntetettje elmondta, hogy a Kriterion Alapítványt az erdélyi Kriterion Kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza hozta létre, abból a célból, hogy az erdélyi multikulturalizmus nemes elvei alapján hozzájáruljon az erdélyi művészetek folyamatos fejlődéséhez, európai felzárkózásához és az ott létrehozott kulturális értékek nemzetközi megismertetéséhez.
A díjazottat méltatva Barabási Albert-László hangsúlyozta: Korniss Péter képei egyszerre hordoznak lokális üzenetet és mutatnak be valami univerzálisat, amely túlmutat ezen „a belterjes és meghitt kultúrán”.
Mint felidézte, Korniss Péter Kolozsvárott született 1937-ben, onnan 12 évesen költözött Budapestre. Először a jogi egyetemre jelentkezett, de 1956-os szerepvállalása miatt tanulmányait abba kellett hagynia. A Budapesti Fényképészeti Szövetkezet „mindeneseként” fokozatosan kitanulta a fényképezés szakmai fogásait. 1961-től harminc éven keresztül a Nők Lapja fotóriportereként bejárta Magyarország vidékeit, a korabeli társadalmi valóság történeteit örökítette meg.
Korniss Péternek 1974-től sorra nyíltak kiállításai, amelyek emlékét katalógusok, albumok őrzik (Elindultam világ útján, 1975; Múlt idő, 1979; A vendégmunkás, 1988; Leltár. Erdélyi képek, 1998; Kötődés 1967–2008; Folyamatos emlékezet, 2017). „Ezeken keresztül visszalopta Erdélyt és az erdélyi kultúrát Magyarországra, kiállításai és táncházas fotói szamizdat jelleggel inspiráltak több generációt” – emlékeztetett.
Korniss Péter az 1980-as évek elejétől húsz éven át az amszterdami Internationaal Folkloristisch Danstheater társulatát fényképezte, neves folyóiratok (National Geographic, GEO Magazine, Fortune, Forbes, Time) fotóriportereként, nemzetközi szakmai szervezetek tanácsadójaként működött – idézte fel a díjazott munkásságát Barabási Albert-László.
A díjátadó alkalmából Fotográfiák 1959–2017 címmel Korniss Péter életművét áttekintő, háromnyelvű fotóalbum is megjelent a csíkszeredai Bookart Kiadó és a kolozsvári Iskola Alapítvány Kiadó közös kiadásában.
Az életműkötet címlapján szereplő, korábban nem publikált, Lány görkorcsolyával színes otthonában című fotográfia nyomatát Korniss Péter az ajándékozás bejelentése után szintén a Szépművészeti Múzeumnak adományozta.
(Borítókép: Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, fotóriporter, fotóművész. Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd)
