Fontosnak tartják a többségi társadalommal való párbeszédet
A Kolozsváron tegnap kezdődött konferenciasorozat célja, hogy magyarországi és erdélyi történészek tudományos igénnyel mutassák be az erdélyi magyarság elmúlt száz évét. Házigazdaként Benkő Levente történész-szerkesztő elsőként Székely Istvánnak, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek adta át a szót, aki egyben Kelemen Hunor üdvözletét is tolmácsolta, ugyanis a szövetségi elnök objektív okok miatt nem lehetett jelen a rendezvényen.
„A 2018-as centenáriumi év kiemelten fontos számunkra, mivel meg szeretnénk mutatni magunkat, illetve fel szeretnénk vázolni, hogyan képzeljük el a romániai magyarság elkövetkező száz évét” – mondta az eseményt megnyitó beszédében az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Köszöntőjében Székely István röviden beszámolt arról, hogy az RMDSZ milyen eseményekkel és programokkal készül a centenáriumi évforduló kapcsán. A múlt feltárásán kívül fontosnak tarják továbbá a romániai magyar közösség jelenének hiteles bemutatását is, valamint annak feltérképezését, hogy milyen feltételek mellett látjuk biztosítottnak a magyarság további megmaradását. Székely István külön kiemelte a többségi társadalommal való párbeszéd fontosságát, amely reményei szerint előbb-utóbb megvalósul majd. Ugyanakkor ránk nézve pozitívumként értékelte a 2018-as centenáriumi év várható meghosszabbítását, mivel egyrészt az impériumváltás 1920-as megközelítése közelebb áll hozzánk, másrészt pedig így számunkra is több idő jut az elmúlt időszak történéseinek a bemutatására.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Keszeg Vilmos köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az 1918 óta eltelt száz év eseményei nemcsak impériumok és országok sorsát, hanem emberek életét, helyzetét is alaposan megváltoztatták. A néprajzkutató szerint nem csoda, hogy a történések iránt sokan érdeklődnek, hiszen ezáltal az emberek saját családjuk történetét tudják újraértelmezni. Az elmúlt száz év eseményei ugyanis a családi emlékezetben is elevenen élnek még, ilyen szempontból is fontos tehát a történések bemutatása – hangsúlyozta Keszeg Vilmos.
A konferenciasorozatot kezdeményező nagyváradi Szacsvay Akadémia elnöke, Szabó Ödön üdvözletében szólt az intézmény főbb célkitűzéseiről, miszerint tevékenységükkel négy területet (történelem, közgazdaság, tájépítészet és kisebbségkutatás) próbálnak átfogni. Fontosnak tartották a centenáriumi évforduló kapcsán elindítani az év végéig tartó előadáskörutat, valamint a most elkezdődött három ülésszakból álló tudományos konferenciát. Hasonló tanácskozások lesznek ősszel Marosvásárhelyen, majd a tél folyamán, zárásképpen Nagyváradon.
Szabó Ödön felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyar közösség a jelenlegi állás szerint kissé „felülkerekedett” az adott témakörben szervezett rendezvények tekintetében, ugyanis a többség részéről tudományos konferenciát egyetemi városokban eddig még nem szerveztek. Ugyanakkor közölte: a konferenciák és előadások anyagát román és angol nyelven is megjelentetik, erre a román kutatók részéről is igény mutatkozik. „Nemcsak magunknak akarjuk felmutatni az eltelt száz évet, rendezvényeink nem befeléfordulóak kívánnak lenni, hanem azt szeretnénk, hogy párbeszéd alakuljon ki a román társadalommal” – hangsúlyozta a Szacsvay Akadémia elnöke.
A konferencia első napján olyan jeles történészek tartottak előadást, mint Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító, diplomata, az MTA doktora (A magyar és a román nacionalizmus. Néhány tipológiai észrevétel), Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, Eger, az MTA rendes tagja (A román–magyar határ kijelölése a párizsi békekonferencián), Fodor János történész, egyetemi tanársegéd, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár (A beilleszkedés dilemmái az impériumváltást követő első években), Bárdi Nándor történész, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, MTA Kisebbségkutató Intézet (Az Országos Magyar Párt és ellenzéke), Hunyadi Attila Gábor, történész, egyetemi docens, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár (Az erdélyi szövetkezeti mozgalom, 1919–1940). (Ülésvezetők Lönhárt Tamás és Fodor János történészek, egyetemi tanárok, BBTE).
Kedden 10 órától ugyanitt Ablonczy Balázs történészt, egyetemi docenst, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (A második bécsi döntés), Sárándi Tamás történészt, muzeológust, Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely (Az észak-erdélyi magyar katonai közigazgatás és következményei), Tóth-Bartos András történészt, Székely Nemzeti Múzeum (A magyar kormány birtokpolitikája Észak-Erdélyben, 1940–1944), L. Balogh Béni történészt, főlevéltárost, MNLOL, Budapest (A dél-erdélyi magyarság 1940–44-ben), Gidó Attila történészt, Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár (Az észak-erdélyi zsidóság és a deportálások), Ravasz István hadtörténész-muzeológust, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest (Az erdélyi hadműveletek 1944-ben), Benkő Levente történészt, szerkesztőt, Művelődés, közművelődési havilap, Kolozsvár (Magyarok elhurcolása 1944 őszén Romániában) és Nagy Mihály Zoltán történészt, főlevéltárost, Nagyvárad (Az észak-erdélyi önrendelkezési törekvések 1944–45-ben) hallgathatják meg. (Ülésvezetők Tóth Szilárd és Hunyadi Attila történészek, egyetemi tanárok, BBTE).
