A civilek szerint egymásra hárítják a felelősséget a hatóságok
Az utóbbi napokban több kolozsvári lakos jelezte, hogy Kolozsvár keleti részében átható szag terjeng. A kialakult helyzetet boncolgató közvitán Marius Mornea moderátor elmondta: a kolozsvári hulladék összegyűjtésének és kezelésének problémája sokrétű. 2020-ra el kellett volna érni, hogy a hulladék 50%-át újrahasznosítsák, 2035-ben pedig már csak a hulladék 10%-a legyen újra nem hasznosított, míg 2050-re 0% újra nem hasznosított hulladék a terv. Jelenleg országos szinten a hulladék 13%-át hasznosítják újra, 87%-ot pedig nem. A megyei tanács által uniós forrásokból megépített integrált hulladékkezelő központnak (CMID) évek óta működnie kellene. Öt évvel ezelőtt létrehoztak a kolozsvári Közterület-fenntartó Vállalathoz (RADP) tartozó területen egy ideiglenes szeméttározót, ahova a város szemetének 75%-át elviszik, a fennmaradó 25%-ot pedig más városba, például Nagyváradra szállítják. Állításának alátámasztására Mornea egy nagyváradi újságcikket említett, miszerint az odaszállított hulladékért fizetett pénzből parkot hoztak létre az ottaniak a város szívében. A Kolozs megyei CMID első eleme ugyan elkészült, és elkezdődött a RADP ideiglenes hulladéktelepén található szemét elhordása is, de ezt az átható szag miatt leállították. Sajnos az állampolgárok nincsenek megfelelően tájékozatva, így fogalmuk sincs, mi várható az elkövetkező két hétben – hangzott el.
Szakács István azzal vádolta a hatóságokat, hogy szántszándékkal nem tájékoztatták kellőképpen a lakosságot erről a problémáról, sőt hazudtak. A civil aktivista szerint abba kellene végre hagyni a dolgok elkendőzését, és el kellene mondani, hogy a hulladékok nem megfelelő kezelése miatt a pataréti szeméttelepen valóságos népirtás történik.
Marius Mornea moderátor is egyetértett azzal, hogy a hatóságok mulasztottak, mivel a lakosok előbb érezték a hulladék elviselhetetlen bűzét, és csak ezt követően tájékoztattak a helyzetről. Elena Musca környezetvédelmi szakember szerint valóságos verseny volt, hogyan hárítsák egymásra a hatóságok a felelősséget. Mornea szerint az ideiglenes szeméttárolóból való szemétszállítás előtt szét kellett volna válogatni legalább a hulladékok 50%-át, ám ez nem történt meg.
Ştefan Voinea, az Observatorul Român de Sănătate nevű civil szervezet képviselője kifejtette: a romlott tojás szagához hasonlatos bűzt a hidrogén-szulfid gáz árasztja, ami káros az emberek egészségére – ezt számtalan tanulmány alátámasztja. Voinea kifogásolta az ideiglenes tározóból a hulladékkezelő központba szállítás módját is. Szerinte a hulladékszállító kocsikat nedves textíliával kellett volna lefedni, hogy a szag ne terjedjen. Elmondta: a környezetvédelmi őrség beismerte, nem rendelkezik olyan berendezéssel, ami az átható szagnak az emberek egészségére való hatását mérné.
„Amíg a patarétiek érezték a bűzt, nem volt baj”
– Azt az átható, rothadttojás-szaghoz hasonlító bűzt én is éreztem, amikor meglátogattam a Patarétre 2010-ben kiköltöztetett családokat. Azokat, akik kénytelenek ott lakni, valósággal megöli az a bűz, ezt több kampány során is jeleztem. Ezt az elviselhetetlen szagot, amit most a kolozsváriak is éreztek, a patarétiek már évek óta szívják. Persze, amíg csak az ottaniaknak volt része benne, addig ezt senkit sem érdekelt. Most, hogy a kolozsvári átlagpolgárt is zavarja, már baj. Felmerül a kérdés: miért kell újra és újra bebizonyítanunk, hogy a szemét káros az emberek egészségére? A hatóságok miért nem vállalnak ezért felelősséget, és miért nem ismerik el, hogy az elmúlt tíz évben nem tudtak megoldást találni ezekre a kérdésekre? – tette fel a kérdést a Pataréten élő romák sorsával foglalkozó Vincze Enikő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
– Az ideiglenes szeméttározó létrehozását és működését törvényesen engedélyezték. A környezetvédelmi engedély értelmében a CMID első elemének befejezése után a RADP köteles volt átszállítani a hulladékot az ideiglenes szeméttározóból az első elembe. A hulladékszállítás elkezdésétől kezdődően számtalan lakossági panasz érkezett az elmúlt egy-két hétben az elviselhetetlen bűz miatt. A polgármester, tárgyalva az ügy felelőseivel, ideiglenesen leállította a hulladékszállítást. A szakemberek most keresik a megoldást erre, és ahogy ez megszületik, közölni is fogjuk. Ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti, a polgármesteri hivatal minden törvényes előírást betartott. Elismerem, hogy a szelektív hulladékgyűjtés bonyolult folyamat, hatékonyabb tájékoztatási kampányra lenne szükség. Ezért felkérem a civil szervezeteket, hogy tegyék meg ez irányú javaslataikat. Ami a pataréti romák lakhatási körülményeit illeti, 2021. januárjában közvitát szervezünk a lakossági stratégiáról, és e téren is várjuk a civil szervezetek javaslatait. Norvég pénzalapokból a pataréti roma közösség néhány tagját már elköltöztettük, és további 140 személy elköltöztetése várható pontos módszertan alapján – nyilatkozta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal képviselője, Ovidiu Cîmpean igazgató. Nem győzte hangsúlyozni: az önkormányzat mindig betartotta a törvényes előírásokat, Emil Boc polgármester pedig felvetette egy olyan berendezés megvásárlását, ami a hulladékok által terjesztett szagot elemezné és mérné. Ovidiu Cîmpean szerint az országban nem létezik olyan laboratórium, amely a szagokat vizsgálná, tudomása szerint a környezetvédelmi őrségnek kellene rendelkeznie ilyen berendezéssel.
Szakács István feltette a kérdést, hogyan állítja a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal képviselője, hogy betartották a törvényt, ha sem a szagokat mérő eszközzel, sem az ezzel kapcsolatos módszertannal nem rendelkeznek. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) pedig rendellenességeket állapított meg a CMID kapcsán, a kolozsvári szociális lakások odaítélésére vonatkozó kritériumokat pedig a törvényszék törvénytelennek minősítette.
Dr. Bogdan Mincu pneumológus kifejtette: a városban terjengő bűz, amit ő hidrogén-szulfidnak tart, elsősorban az asztmásoknak okozhat egészségügyi gondokat. Mivel a tüdőgondozó kórházban a járóbeteg-rendelőben a koronavírus-járvány miatt nem fogadják a krónikus betegeket, azok kénytelenek magánrendelőkhöz fordulni. Ezekből is kevés van, és az utóbbi időben rengeteg beteg fordult magánrendelőhöz, mivel nem volt más választásuk. Ugyanakkor, ha a szeméttelepen újabb tűzvész támad, a dolgok még rosszabb irányt vehetnek, hiszen az égésből származó gázok belélegzése szintén káros az egészségre. Ştefan Voineának tudomása van olyan tanulmányokról, amelyekben leírják: a hulladékteleptől 5 kilométerre élő embereknél 40%-kal nő az asztma kialakulásának veszélye és a depressziós esetek száma is 8%-kal növekszik. Ez pedig nemcsak a pataréti emberekre, hanem a Györgyfalvi, Szamosfalvi, Hóstát/Mărăşti negyedben élőkre is érvényes.
Egyhamar nem szabadulunk meg a gondtól
– Nincs semmi biztosíték arra, hogy a hulladékszállítás nem lesz káros. Ugyanakkor az ideiglenes szeméttározó miatti veszélyek sem múlnak el, hiszen az továbbra is szennyező lesz. Kíváncsi lennék, hogyan történik a hulladékszállítás átütemezése, az ideiglenes szeméttározó ökologizálása. A mostani járványügyi körülmények közepette nehezen szervezhető meg egy tüntetés, de egyénileg is készíthetünk videókat, fényképeket, amelyekben a pataréti áldatlan körülményeket hozzuk nyilvánosságra – vélekedett Adrian Dohotaru képviselő.
– Elemeztetni kéne a levegőben található gázokat. Ha találnak dioxinokat, akkor nagy gonddal nézünk szembe. Az ideiglenes hulladéktelepen található szemét megbolygatásával ezek a gázok a felszínre kerültek, megfertőzhetik a levegőt, és szennyezhetik a környezetet. A szeméttelep ilyen mérvű megbolygatása során a légszennyezés elkerülhetetlen. A szeméttelepen képződő gázok veszélyére már évekkel ezelőtt felhívtam a polgármesteri hivatal figyelmét, ezért nem is lep meg a mostani helyzet. A hatóságoknak tudniuk kell, hogy ott veszélyes hulladékokkal szennyezett telep van, amit ekként kell kezelni. Most, amikor a Föld körül szatellitek röpködnek, az ilyen problémát csak meg kellene tudni oldani – hangoztatta Körösfőy Sándor, egy hulladékkezelő vállalat menedzsere, aki szerint két hét múlva megszabadulhatunk ugyan a kellemetlen szagtól, de a problémától nem. Körösfőy Sándor szerint a kolozsvári ideiglenes hulladéktelep még friss, a belsejében még forr. Az ideiglenes szeméttelepen fúrásokat kellene végezni, és az ott felgyűlt gázt ellenőrzött módon kiiktatni, majd elköltöztetni a hulladékot. Az ország több városában zártak be hulladéktelepeket, de ott a hulladék már szétbomlott, a gázokat kiiktatták, a hulladék tehát egy inaktív massza volt.
Adrian Dohotaru szerint, ha a RADP által működtetett ideiglenes szeméttelepen 250 000 tonna szemét van felhalmozva, és egy-egy teherautóra 25 tonna szemetet lehet felrakni, akkor ez legalább 100 napig tartó légszennyezést feltételez.
Szakács István 2017-es tanulmányra hivatkozott, amely szerint a RADP szeméttelepének a környéke is nagyon szennyezett, a nehézfémek jelenléte 500-szoros ahhoz a szinthez képest, ami azonnali beavatkozást igényel. A hulladék elszállítása előtt a szemetet szét kell válogatni és kezelni, ez pedig nem történik meg – mondta.
Körösfőy Sándor hangsúlyozta: először azt kell elérni, hogy az ideiglenes szeméttározóban található irdatlan mennyiségű hulladék minimális hatással legyen a környezetünkre, majd arra kell összpontosítani, hogy hasonló helyzet ne forduljon töbet elő. Véleménye szerint Romániát az uniós szankciók fogják rábírni a megfelelő hulladékkezelésre, mert a lakosok polgári öntudata csak akkor működik, ha őket valami negatívan érinti.
Marius Mornea elmondta: a témában további közvitákat szerveznek, tájékoztatni akarják a közvéleményt, hogy „továbbra is felébredhessük Kolozsváron, megőrizhessük ezt a várost, és ne fussunk el innen a nagyvilágba”.
Kolozsvár távol áll attól az uniós elvárástól, hogy a hulladék 50 százalékát újrahasznosítsa; országos szinten ez az arány nem haladja meg a 13 százalékot.
