Nyolc ország fiataljai fedezték fel együtt a hit, a közösség és Kolozsvár értékeit
A találkozó krónikája
Az önkéntesek számára már július 26-án, vasárnap elkezdődött a munka – a logisztika, a kiscsoportvezetés, a kommunikáció és a zenei szolgálat csapatai megismerkedtek a feladataikkal, karszalag felvételével jelképesen is magukra vették a küldetésüket.
Első nap aztán egymás után érkeztek a katalán, a spanyol, a szlovák, a lengyel, a magyarországi és az erdélyi fiatalok. Schuller Hajnal, a rendezvénynek otthont adó Báthory István Elméleti Líceum igazgatója köszöntött minden vendéget, valamint Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke, Jacek Wolan, a piarista rend Európáért felelős generálisi asszisztense. Ezt követően kezdődött az igazi ifjúsági találkozó- hangulat: zene, tánc, ének, a résztvevők kreatív bemutatkozásai. A nap, mint a találkozó minden napja egyébként, közös imával zárult.
A PYM első katekézisében Urbán József piarista arra hívta a fiatalokat, hogy új szemmel tekintsenek az emberré válás útjára. Lehet-e igazán növekedni egyedül? A tanítás és a fiatalok erre adott válasza: egyértelműen nem. A nyitó szentmisét Carles Gil piarista legfőbb elöljáró celebrálta. Homíliájában ő is arra emlékeztetett, hogy a hit nem magányos út: Krisztus arra hív, hogy egymás mellett, egymást segítve növekedjünk.
Kolozsvár utcái is a találkozás helyszínévé váltak. Városi kihívások, közös felfedezések, sok nevetés és még több találkozás. A napot egy fergeteges Christian Party, majd a lengyel tartomány által vezetett esti ima zárta.
A második nap a Tordai-hasadékhoz kirándultak a résztvevők, útra keltek, úton voltak – egymás és Isten felé is, zarándoklattá varázsolva az egyszerű kirándulást. A Tordai- hasadékban minden lépés emlékeztetett arra, hogy a növekedés mindig úton történik: néha emelkedőn, néha sziklák között, de soha nem egyedül. Ez a közös úton levés a piarista rendalapító, Kalazancius örökségének fontos része: közösségben, egymást kísérve felfedezni, merre hív Isten.
A napot dicsőítő koncert zárta a Báthory udvarán, volt ének, zene és a Kalazancius ereklye előtt végzett közös ima. A nap tapasztalata pedig az, hogy együtt növekedni nemcsak a találkozó mottóját jelenti, azaz nem pusztán elszálló szó, de közös tapasztalat. Mit jelent keresztényként növekedni egy olyan világban, ahol sokszor éppen a nehézségek formálnak bennünket? Erről tett tanúságot Visky András, aki saját élete tapasztalatán keresztül mutatta meg: a szabadság nem a szenvedés hiánya, hanem annak felismerése, hogy Isten a legnehezebb helyzetekben sem hagy magunkra. Zsódi Viktor magyar piarista rendtartományfőnök celebrált magyar nyelvű szentmisét, majd mindenki a hozzá legközelebb álló programra tudott benevezni: volt templomfelfedezés, kézműves workshop, különféle sportolási alkalmak, botanikuskert- látogatás, interaktív bibliaolvasás, rózsafüzér készítés, éneklés, néptánc. Both Szilveszter kolozsvári konzul, szegedi piarista öregdiák, PYM veterán is köszöntötte a kontinens szegleteiből a városba sereglő több száz piarista diákot. Kiemelte: a nemzetek között épített híd a krisztusi testvériség megélésének egyik legdirektebb módja.
Mitől piarista a piarista? Jacek Wolan piarista szerzetes katekézise erre igyekezett választ adni, s arra hívta a résztvevőket, hogy fedezzék fel: a kalazanciusi karizma mindig több annál, mint amit elsőre látni lehet. Iskola, közösség, lelkipásztorkodás, szolgálat, önkéntesség, barátság: mind ugyanannak a küldetésnek a részei, amelyben együtt növekednek a fiatalok, és nem önmagukat, hanem Krisztust igyekeznek a világnak megmutatni.
A kiscsoportos beszélgetések után a délután a Light of Night előkészületeiről szólt: a fiatalok kreatív workshopokon készültek a városmissziós szentségimádásra, hogy imádságukkal és jelenlétükkel reményt vigyenek Kolozsvár szívébe. Az est áldással zárult: Bartek, egy lengyel újmisés piarista papi áldásban részesítette a résztvevőket. Kolozsvárról augusztus 2-án délután 2-kor haza indult mind a 250 résztvevő. Volt, aki egy napot is utazott, a balti tenger partjánál élő lengyel diákok csak hétfőn este érkeztek meg, nagyjából 20 óra buszozás után.
Érdekességek, adatok
Az első piarista ifjúsági találkozót a lengyelországi Wadowicében tartották 2009-ben, az ötletgazda és első szervező, Tomasz Abramowicz itt volt Kolozsváron is. Az eddigi helyszínek: Róma, Madrid, Stražnice (Csehország), Kecskemét, Prievidza (Szlovákia), Horn (Ausztria), Nagykanizsa és Budapest, Nyitra (Szlovákia), Krakkó és Rzeszóv (Lengyelország), Lisszabon-Estoril (Portugália), Vác...
A mostani találkozó szervezése 2025. október 3-án kezdődött, és összesen 547 percet töltöttek a szervezők online megbeszéléssel, 129 emailt, 67 000 sms-üzenetet váltottak Jacek Wolan, a piarista rend Európáért felelős generálisi asszisztense számításai szerint.
A kolozsvári találkozó főszervezői Molnár Lehel piarista szerzetes, a kolozsvári misszió vezetője és a magyarországi Kalmár Petra, Böszörményi Géza piarista, a kolozsvári misszió másik tagja, a sok-sok önkéntes, a kolozsvári egyetemi lelkészség és a Báthory-líceum diákjai, a logisztika, a kiscsoportvezetés, a kommunikáció és a zenei szolgálat csapatai voltak.
A kolozsvári esemény különlegességei
A nemzetközi rendezvények általában bevett forgatókönyv szerint működnek, előadás, kiscsoport, városnézés, kirándulás, közös ima... A szervezők Kolozsvár különlegességét, adottságait is bemutatták, betervezték a szokásos forgatókönyv elemei közé, és ezek a helyi sajátosságok meg is ragadták a fiatalokat. A Tordai hasadékba szervezett túra volt az egyik, ami mindenkit lenyűgözött, egy hatvanfős csoport a Bükkből indulva gyalog jutott el a természetvédelmi területre, majd a találkozás helyére, a tordatúri katolikus templomba – a kirándulás a szervezők leleményessége folytán igazi zarándokútnak bizonyult.
Kolozsvár nyelvi, kulturális és felekezeti sokszínűségét is beépítették a programba, a kiscsoportos tevékenységek sorában az érdeklődők beavatást kaptak a román/magyar nyelv szépségébe és nehézségeibe, s különböző felekezetek templomait is felkeresték – lenyűgöző volt a Farkas utcai református templom, az unitárius, ortodox sajátosságok megismerése, az épülőfélben levő görögkatolikus templom parókusa még a tetőre is felvitte a lelkes érdeklődőket.
A Báthory-líceum udvara többféle csoporttevékenység helyszíne volt, ami a legtöbb fiatal nagy élménye lett, az egy spontánul induló, majd közös dicsőítésbe átforduló esti koncert volt. Következett a szentek helyes tiszteletéről szóló tanítás, a kolozsvári piarista templomból áthozták az ott található Kalazanci Szent József-ereklyét, s a fiatalok az ereklyetisztelet túlzásoktól mentes lényegéről is hallottak.
A piarista ifjúsági napok többféle spirituális élménye közül a vendég fiatalokat talán legjobban a Light of Night nevű esti program érintette meg: ilyenkor gyertyafényes a templom, halk élő zene szól, és csendes imára, elmélyülésre, szentségimádásra van lehetőség. Nem csak a maguk örömére: ilyenkor a fiatalok kimennek a térre, az utcára, s a járókelőket is meghívják e sajátos, mégis felekezetek, nyelvek, nemzetek fölött álló lelki élményre. A kolozsvári diákok körében havonta tartanak ilyen alkalmat, a nemzetközi találkozón résztvevő fiatalok élvezték az alkalmat, és kihasználták az utcán járókkal való beszélgetésre. Engem két lengyel lány szólított meg, mivel épp a templomból indultam haza, elbeszélgettünk az élményeikről, arról, ők hogyan és miért kapcsolódnak a piarista lelkiséghez. Magyarországon a kommunista éra alatt is működött két jó gimnázium, a pestiben sok híresség alapozta meg a tudását, Esterházy Péter még a Hasnyálmirigy naplóban is emlegette meghatározó piarista neveltetését. Lengyelországban a piaristák plébániákat igazgattak, így élték túl a kommunizmust, beszélgetőtársaim lakhelyén is csak az elemi oktatás kifejezetten piarista, a lelkiség, a közösségben és a nehéz sorsúakkal való szolidaritásban nevelés, illetve nevelődés gondolata megérintette őket.

