Több rendőr, kevesebb bűncselekmény az első fél évben
Évről évre napvilágot látnak a különböző szempontok szerint kategorizáló városrangsorok, amelyekben a közbiztonsági mutató minden esetben fontos kritériumnak számít. A látogatók által szolgáltatott adatok alapján értékelő numbeo.com toplistáiból arra lehet következtetni: Kolozsvár évek óta őrzi helyét a középmezőnyben. Ami a közbiztonságot illeti, a mutatók szerint Kolozsvár nem számít veszélyes városnak.
A Numbeo.com legfrissebb adatai szerint a 189 várost vizsgáló világranglistán Kolozsvár a 75. Európai viszonylatban a 65 európai városból a 29., Közép- és Kelet-Európában pedig a negyedik Gdnask, Brno és Prága után. Romániából három város szerepel az adatbázisban, Kolozsvár, Temesvár és Bukarest, közülük egyértelműen a kincses városé az első hely a különböző területeken szerzett pontszámok összesítését tekintve.
A bukaresti Gândul napilap januárban tette közzé a Storia.ro felmérését, amely szerint Nagyvárad számít a legbiztonságosabb városnak Romániában. A második helyen Brassó áll, őt követi Kolozsvár, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy és Temesvár. A legveszélyesebbek: Alexandria, Suceava, Szatmárnémeti, Bákó, Călăraşi, Târgovişte, Vaslui, Piatra Neamţ, Galaţi és Reşiţa.
Az elemzők szerint összefüggés van a veszélyességi mutató és az életszínvonal között: a legveszélyesebb városok lakossága 100 ezer alatti, míg a legbiztonságosabbnak számító település mindegyike nagyváros, lakosságuk rendszerint meghaladja a 300 ezer főt. Ezekben a nagyvárosokban a GDP is lényegesen nagyobb, a munkanélküliség pedig 4 százalék alatti. A Storia.ro külön listázta a városnegyedeket is, az öt legbiztonságosabb romániai lakónegyed közül kettő kolozsvári: a Donát (Grigorescu) negyed az első helyen végzett, a „nyugis” Györgyfalvi pedig a negyediken.
Több rendőr, kevesebb bűnözés?
A Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alatt működő konzultatív szervezet, a Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) legutóbbi jelentése szerint az év első hat hónapjában Kolozs megyében 2,77%-kal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor enyhén nőtt a vidéki környezetben történt bűncselekmények száma, ebből a két adatból tehát arra lehet következtetni, hogy Kolozsváron a fentebb említettnél is nagyobb arányú a bűnesetek számának csökkenése. Hogy ez pontosan minek tudható be, arra nem tér ki a jelentés, de talán az is közrejátszhat, hogy részben enyhült a rendőrhiány, hiszen az év első hat hónapjában a megyei rendőrség kötelékébe 58 személyt alkalmaztak – egyébként az átlagos életkor jelenleg a tiszteknél 39 év, a rendőrügynökök esetében pedig 36 év. Egy másik magyarázat lehet a megelőző programok sikere: a rendőrség és ATOP-hoz tartozó további intézmények különös hangsúlyt fordítottak a „könnyű zsákmánynak” tekinthető korosztályok, azaz a gyerekek és a nyugdíjasok körében végzett felvilágosító tevékenységre, de szorgalmazták a lakások, cégek, ingatlanok biztonsági berendezésekkel, riasztókkal való ellátását is. A tevékenység egy másik prioritása a közúti forgalom biztonságának növelése, a balesetek számának csökkentése volt, továbbá a helyszínre való kiszállási idő lerövidítése és a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények során keletkezett károk nagyobb arányban történő megtérítése.
Az utcai lopások rangsorát az autó kirablások vezetik
Enyves kezűekből sok van
A megyében az év első hat hónapjában történt bűncselekmények 54%-át a tulajdon elleni bűncselekmények képezik – e kategórián belül a bűnesetek 68%-a lopás volt –, míg az utcai bűncselekmények aránya 7,87% – itt az első helyen 37%-kal az autóból történő lopások, autófeltörések állnak.
A súlyos közúti balesetek száma 8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, az azokban elhunytak száma pedig 2%-kal. A súlyos következményekkel járó balesetek fő kiváltó okai: az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség (19%), szabálytalanul átkelő gyalogosok (15%), a gyalogosoknak (14%) illetve gépkocsiknak (11%) való elsőbbségadás elmulasztása. A közlekedési rendőrök egyébként a hat hónap alatt 665 közlekedésrendészeti jellegű bűncselekményt jegyzőkönyveztek, továbbá több mint 32 ezer kihágást. 3100 sofőr maradt hajtási jogosítvány nélkül, és 869 forgalmi engedélyt vontak be.
Lakossági kérésre a rendőrség több mint 15 ezer alkalommal szállt ki helyszínre (mintegy 11 ezer alkalommal ezt a 112-es sürgősségi számon igényelték a lakosok), ezen felül 5026 ellenőrzést és 242 razziát hajtott végre.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem- és Filozófia Karának diákjai nemrég felmérést készítettek Kolozsvár lakosságának a közbiztonságot érintő véleményéről. A megkérdezettek 1-től 10-ig terjedő skálán fejezhették ki elégedettségüket, az „átlagosztályzat” alapján Kolozsvár a következőképpen vizsgázott: szabadságérzés (7,83), lakás biztonsága (7,28), élelmezés biztonsága (7,00), sürgősségi szolgáltatások biztonsága (6,86), általános életbiztonság (6,75), sűrgősségi esetekben információkhoz való jutás (6,65), munkahelyi biztonság (6,63), biztonságérzet (6,20), gazdasági biztonságérzet (5,58), erőszaknak való kiszolgáltatottság (5,13), félelemérzet (3,87).