Balogh Lívia: küzdenünk kell saját létjogosultságunkért Kárpátalján
A február 24-én indult orosz agresszió gyakorlatilag lebénította a teljes Ukrajnát, a kárpátaljai magyarság pedig olyan helyzetben találta magát, amelyhez hasonlót csak az idősebb generáció tagjai éltek meg – emelte ki a kerekasztal-beszélgetésen Balogh Lívia, a KMKSZ alelnöke, akit Grezsa Csaba főkonzul arra kért, beszéljen a közösségnek a háborús körülmények közötti mindennapjairól. A kárpátaljai politikus elmondta: a háború kitörésekor nehézséget jelentett, hogy nem volt anyagi hátterük a belső menekültáradat kezelésére; azokból a segélyekből tudták valahogy ellátni a háború sújtotta területekről menekülő embereket, amelyeket a magyar kormány részéről, a teljes magyar nyelvterületről, sőt a diaszpórából is kaptak. Szívből jövő köszönetet mondott mindazért a segítségért, amit az elmúlt hónapok alatt a kárpátaljai magyarság kapott a magyar kormány, az egyházak, a kisebb-nagyobb erdélyi, helyi közösségek részéről.
Balogh Lívia emlékeztetett: a kárpátaljai magyarság 2014-től kezdve él a háború árnyékában. Az orosz offenzíva megindulását követően körükben is megindult egy újabb kivándorlási hullám, amelyhez hasonló a kilencvenes évek elején volt, amikor megélhetési okokból főleg családfenntartó férfiak arra kényszerültek, hogy külföldön keressenek állást.
A KMKSZ alelnöke kiemelte: a magyar közösség megmaradása érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani az oktatás helyzetére, amely az érvényben levő oktatási és nyelvtörvény következtében korántsem fényes. „Bízunk abban, hogy az Ukrajnának megígért európai uniós csatlakozás kihat majd arra is, hogy az ukrán vezetés visszaadja a kárpátaljai magyarság és románság nyelvhasználati jogait is” – jegyezte meg Balogh Lívia. Elmesélte: a háború kitörése után minden óvoda, iskola bezárt, hiszen az intézményekben szállásolták el a menekülteket. Mostanra a kárpátaljai katonai adminisztráció célul tűzte ki, hogy minden oktatási intézmény újranyissa kapuit a térségben. A törvényes előírások szerint azonban az intézményeknek felszerelt óvóhelyekkel kell rendelkezniük. A kistérségi polgármesterek, szülők, a pedagógusszövetség is azon dolgoztak az elmúlt időszakban, hogy ezeket a feltételeket teljesíteni tudják – részletezte Balogh Lívia. Megjegyezte: összukrajnai tekintetben a szülők hatvan százaléka nem ért egyet a fizikai jelenléttel zajló oktatás újraindításával, Kárpátalján pontosan fordított ez az arány.
Elmondta azt is, hogy az országban a háború folytán több millió ember kényszerült lakhelyet változtatni; még nem tudják felmérni, hányan váltak hajléktalanná. Ami Kárpátalját illeti, a hivatalos adatok szerint 300 ezer Kelet-Ukrajnából érkezett, főként orosz ajkú személy jött a régióba, de nem hivatalosan félmillióra becsülik ezt a lélekszámot – mondta a kárpátaljai politikus. Egyelőre nem tudják azt sem, hány magyar hagyta el Kárpátalját, de több Magyarországon tartózkodó magyartól hallotta már azt, hogy amint lehet, visszatérne otthonába, szülőföldjére.
„Küzdenünk kell saját létjogosultságunkért Kárpátalján, hiszen nagyon sok olyan ember fog lakni majd ezentúl, aki nem ismeri a térség etnikai összetételét, az ott élő felekezeteket. Egy kelet-ukrajnai nem érti meg, hogy tudtak különböző etnikumok együtt élni Kárpátalján, milyen a moráljuk, mentalitásuk” – magyarázta a KMKSZ alelnöke. A gazdasági helyzetet pedig a teljes bizonytalanság jellemzi – nem tudni azt sem, meddig lesznek energiahordozók, amelyekre majd lehet számítani – tette hozzá. Ukrajnának egyébként elegendő gáza volna saját kitermelésből, de 2021-ben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele révén aláírt egy szerződést, amelynek az volt a feltétele, hogy az országban kitermelt gáz 50 százalékát a világpiacon értékesítse, 2023-tól pedig annak száz százalékát. A költségvetésből ugyanakkor havi szinten körülbelül ötmmilliárd dollár hiányzik, és már most érezhető a fizetések és nyugdíjak elértéktelenedése – folytatta Balogh Lívia.
Székely István: az utolsó jó dolog, ami Keletről jött, az mi voltunk 1100 évvel ezelőtt
Székely István politológustól, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökétől a főkonzul azt kérdezte, hogyan befolyásolja az erőteljes kárpátaljai népességmozgás, elvándorlás az erdélyi közösségszervezést.
Az RMDSZ politikusa kiemelte: véleménye szerint az orosz–ukrán háború okán Erdélyben nem erősödtek a migrációs folyamatok; ugyanakkor, a koronavírus-járvány okán bevezetett nyugat-európai szigorítások folytán 1,3 millió román állampolgár tért vissza az országba a kint élő 3-4 millióból – köztük nyilván magyarok is.
„Európa a felvilágosodás, a humanizmus kora óta az értékpiramis csúcsára az embert helyezte – erdélyi magyarokként is olyan világ részesei szeretnénk lenni, ahol a legfontosabb érték nem az absztrakt állam, hanem az ember” – hangsúlyozta Székely István. Ebből a paradigmából kiindulva Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig – annak ellenére, hogy nem volt mintaszerű demokrácia 2014 előtt és a majdani események után sem – a megtámadott állam, amelynek jogában áll megválasztani államformáját és szövetségesi rendszerét – magyarázta a politikai szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán az erdélyi magyar nyilvánosságban is több olyan elképzelés, gondolat megfogalmazódott, amely – az igencsak sokféle szinten zajló információs háborúból is adódó – félretájékoztatások eredménye.
Igaztalan például az állítás, hogy Oroszország a valamikori orosz lakosaiért folytat háborút; Mariupolban például olyan várost tettek a földdel egyenlővé, amely lakosságának 90 százaléka orosz anyanyelvű, és 45 százaléka orosz nemzetiségűnek is vallja magát. „Világos, hogy az orosz államrezon szempontjából megfogalmazott, területért vívott offenzíváról van szó, és az orosz nemzetpolitika szempontjából másodlagos az orosz lakosság élete” – magyarázta Székely István. Megjegyezte, az internetes kommentözönökben megfogalmazódott olyan állítás is, hogy „akkor lesz Székelyföldön autonómia, ha azt – akárcsak a sztálini korszakban – az orosz nagyhatalmi érdekek kikényszerítik; a felvetés szintén igaztalan, ez a dezinformációs hadjárat eredménye.
„Az erdélyi magyarság szempontjából egyértelmű: a kisebbségi kérdés, a mi jövőképünk rendezése kizárólag európai uniós paradigmában képzelhető el. Az európai unión kívül a kisebbségi kérdést tankkal oldják meg, és ez számunkra nem lenne kedvező fordulat” – emelte ki Székely István. Elismerte: valóban, amikor Románia belépett az EU-ba, nagyobb elvárásai voltak a magyar közösségnek; védelmet várt az uniótól; tény, hogy nehézkes az előrehaladás, ugyanakkor nincs más alternatíva. „Véleményem szerint az utolsó jó dolog, ami Keletről jött, az mi voltunk 1100 évvel ezelőtt” – jegyezte meg a politológus.
Mindezek mellett – Székely István szerint – nagyon zavaró az a megközelítés is, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek Oroszország és az orosz nép között. „Szolidárisak vagyunk a szabadságharcát vívó ukrán néppel; ugyanakkor, aki az orosz kultúrára mond nemet, az az egyetemes kultúrára mond nemet” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az orosz népet is segíteni kell – legalább morálisan –, hogy leküzdje a saját démonait, hiszen nemcsak Európa, hanem a világ is szegényebb lesz abban az esetben, ha nem sikerül valamilyen demokratizálódási folyamat révén élhetőbb viszonyokat teremteni Oroszországban.
Toró T. Tibor: a háború felerősíti a félelmeket
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke kiemelte: a kisebbségben élő nemzeti közösség számára stabil és megbízható jövőképet az autonómia adna; ugyanakkor a kisebbségi közösségeknek egyrészt az anyaországgal, másrészt a többségi állam főhatalmával kialakított viszonyrendszerben kell érvényesülnie. A szülőföldön maradásra és boldogulásra, az építkezésre, a kiszámíthatóságra, a stabilitásra és békére kellene továbbra is törekedni – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek törekvéseinek – amelyek békeidőben természetesnek minősülnek – a háborús olvasata ellenségessé is válhat – jegyezte meg. „A háború felerősíti a félelmeket, a ragadozó államot, a status quo átrendezésének veszélyét hordozza, felizzítja az alvó konfliktusokat, és a teljesen Európa-kompatibilis nemzetpolitikai célokat teljesen más olvasatban értelmezhetik” – emelte ki a politikus. „Ebben a mesterséges helyzetben mindenkinek a maga szintjén, kisebb-nagyobb közösségnek, magyar diplomáciának is arra kell törekednie, hogy ez a jövőkép gyökeresen ne változzon” – hangsúlyozta. Az is kiemelten fontos lenne, hogy az orosz–ukrán háború rendezésekor a nemzeti közösség védelme se maradjon ki a megoldáscsomagból.
Németh Zsolt: újra kellene tervezni a háborúval kapcsolatos uniós stratégiát
Amint Orbán Viktor miniszterelnök világosan megfogalmazta – az idei Tusványoson és az Egyesült Államokban elmondott beszédében is –, fölöttébb kétséges az előfeltevés, hogy „Ukrajna győzedelmeskedik, mint ahogyan az is, hogy Oroszország padlót fog; kétséges továbbá, hogy az uniós szankciós politika megviseli Oroszországot, illetve az is, hogy az egész világ a Nyugat mögé sorakozik fel. Ezért lenne indokolt a háborúval kapcsolatos európai uniós stratégiát újratervezni” – emelte ki Németh Zsolt. Megállapította: maga is veszélyesnek tartja, hogy a magyar nemzetpolitikai és az orosz birodalmi szellemiségű törekvéseket összemossák. Kiemelte, világossá kell tenni, hogy Oroszország a nemzeti kisebbségeket, azok törekvéseit csupán felhasználja a maga – destabilizációs – céljaira. A magyar nemzetpolitika, kisebbségpolitika pedig a külhoni magyar közösségek megmaradását, gyarapodását önmagáért levő célként vállalja fel, amely stabilizáló hatású és értékelvű – folytatta a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Magyarország számára az a fontos, hogy az Európai Unió keretei között éljen minél több kisebbség és – ezen belül – magyar kisebbségi közösség, vagyis, hogy a bővítési folyamat folytatódjon – folytatta a politikus. Ennek az elvnek megfelelően Magyarország elsőként lépett fel Ukrajna uniós tagságának támogatásában is. Hangsúlyozta: mély szolidaritást kell kialakítani Kárpátaljával szemben, és Romániának is ki kellene állnia – az ukrajnai román közösségért – az uniós csatlakozás feltételéül szabandó kisebbségvédelmi normák elfogadtatása érdekében.
„Minél tovább tart a háború, annál nagyobb kockázatokat hordoz a kisebbségi közösségek és egész Európa számára, ezért a nagyon aktív békepolitika, tűzszüneti politika meghirdetése messzemenően indokolt” – emelte ki Németh Zsolt.
Elmondta, bízik abban, hogy a magyar diplomácia sikeres lesz ezeknek a céloknak az elérésében. A politikus szerint kulcsfontosságú kérdés, hogy az Egyesült Államok belép-e a béke-erőfeszítésbe, amelynek jelei egyébként már mutatkoznak Európában, de Európa súlya a helyzet rendezésére már nem elegendő. A folyamatot befolyásolhatja az is, hogy a november 8-i amerikai, időközi választásokon milyen képviselőházi elnök lesz – tette hozzá.
Németh Zsolt szerint jól látható, hogy egyfajta geopolitikai átrendeződés zajlik, amelyben az Egyesült Államoknak, Kínának a szerepe erősödik, Európa pedig nehéz időszak előtt áll; a háború kérdésében a közép-európai együttműködés fenntartásának is nehézségekkel kell megküzdeni, és a térség gazdasági, energetikai érdekeket is megfelelően kell a továbbiakban képviselni. „A kárpátaljai magyar közösség jogai nem képezik alku tárgyát; ebben a háborús helyzetben – nekünk – az ottani magyar közösség védelme és támogatása a tűzhely” – fogalmazott a külügyi bizottság elnöke.
