A Hotnews.ro hírportál szerint a 43 éves, nagybányai születésű, egy bukaresti kutatóintézetben mérnökként dolgozó, környezetvédelmi doktori címmel is rendelkező Ana Oros Daraban rendszeresen sportolt, a bukaresti hegymászóklub aktív tagja volt, ugyanakkor elkötelezett természetjáróként több környezetvédő projektben - egyebek mellett a Verespatak megmentéséért szervezett maratonfutások megszervezésében - is szerepet vállalt.
A tavalyi, első kutyatámadás nyomán súlyos fej- és végtagsérülésekkel került kórházba, barátai véradással és adománygyűjtéssel segítették kezelését. Akkor úgy nyilatkozott, hogy máskor is találkozott a környéken az őt megtámadó kutyákkal, de amikor egyszerre két falka, 15-20 eb támadt rá, nem bírt velük és csak egy arra járó kerékpáros segítségével menekült meg. A második támadáskor nem volt a közelben senki. Az esetet távolról észlelte ugyan egy szemtanú, de mire odaért, már nem találta életben.
Gabriela Firea családügyi miniszter, Bukarest korábbi szociáldemokrata főpolgármestere a 2020-ban megválasztott új városvezetést tette felelőssé a tragédiáért. Facebook-bejegyzésében azt írta: nem lehet véletlen, hogy - miután tíz évig nem történtek hasonló tragédiák - 2023-ban ismét falkákba verődött gazdátlan ebek terrorizálják Bukarest egyes elhanyagolt részeit. Firea azzal vádolta a főpolgármesteri hivatal állatvédelmi felügyeletét (ASPA), hogy már nem viszi menhelyre, hanem másutt szabadon engedi a lakossági bejelentések nyomán begyűjtött gazdátlan állatokat.
Az ASP egy 2015-ben közzétett jelentése szerint Bukarestben két év alatt több mint ötvenezer gazdátlan ebet gyűjtöttek be az áruházak parkolóiból, parkokból és elhagyott telkekről, közülük legalább 26 ezret elaltattak.
A parlament 2013 őszén fogadott el törvényt arról, hogy a hatóságok elaltathatják azokat a gazdátlan ebeket, amelyeket a begyűjtésüktől számított 14 munkanapig nem fogadnak örökbe. A parlamenti szavazásra egy héttel azután került sor, hogy kóbor kutyák martak halálra egy négyéves kisfiút Bukarestben.
Képünk illusztráció
