Az ország külképviseleti vezetőit hivatalában fogadó elnök leszögezte: Romániának a belső határellenőrzés nélküli övezetben a helye, hiszen országa szerinte "közvetlenül és kitapinthatóan" hozzájárul az unió biztonságának erősítéséhez.Az elnök a nemzetközi jogot megsértő Oroszország további elszigetelését és megbüntetését szorgalmazta, és országa megingathatatlan szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a megtámadott Ukrajnát. Felidézte, hogy a háború kezdete óta Románia 5,7 millió ukrán menekültet fogadott, nagyszabású nemzetközi humanitárius segélyek célba juttatásában vett részt, és 22,5 millió tonnányi ukrán mezőgazdasági termék tranzitját segítette elő.Hozzátette: Románia továbbra is anyagi, politikai és szakértői támogatást nyújt a háború következményei által sújtott Moldovának, ugyanakkor prioritásai közé sorolja, hogy az EU döntést hozzon az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.Iohannis úgy értékelte, hogy a vilniusi NATO-csúcson Románia elérte célkitűzéseit, és a román polgároknak sosem volt a történelem során erősebb biztonsági garanciájuk, mint most, amikor a NATO stratégiai fontosságot tulajdonított a Fekete-tenger térségének és a Romániát érintő bármely potenciális fenyegetésre megfelelő válaszokat dolgozott ki. Románia továbbra is azon van, hogy maga is a "biztonság és jólét valódi szolgáltatója" legyen a Fekete-tenger térségében - hangoztatta Iohannis.Az elnök az Egysült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség elmélyítését és kiterjesztését is a román diplomácia feladatai közé sorolta, célkitűzései elérése érdekében pedig európai partnereivel is szorosabb kétoldalú kapcsolatokat szorgalmazott.Iohannis szerint Romániának elsősorban Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, az Egyesült Királysággal, Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal, Bulgáriával, Portugáliával, Belgiummal, Magyarországgal és a balti államokkal kell Európában szorosabbra fűznie kétoldalú kapcsolatait.
(Borítókép: www.presidency.ro)
