Iohannis: a schengeni tagfelvétel elérése az egyik fő cél

Iohannis: a schengeni tagfelvétel  elérése az egyik fő cél
Klaus Iohannis államfő azt kérte az ország nagyköveteitől, hogy tevékenyen segítsék az ország schengeni övezethez történő csatlakozásának és az uniós igazságügyi monitoring – az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) – lezárásának elérését, amelyeket az ország fő európai céljainak nevezett.

Az elnök kedden, a román külképviseleti vezetőkhöz intézett üzenetében tért ki erre, ugyanakkor Románia további támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát, és történelmi jelentőségűnek minősítette a két európai integrációra törekvő ország tagjelölti státusának elismerését.

A román diplomácia éves értekezlete előestéjén Nicolae Ciuca miniszterelnök egy gazdasági konferencián mondott köszönetet Franciaországnak és Németországnak, amiért a közelmúltban jelezték, hogy támogatják Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe.

A kormányfő ezzel elsősorban Olaf Scholz augusztus végi, prágai bejelentésére utalt, amikor a német kancellár jelezte: Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú schengeni tagság valamennyi technikai követelményének, és a maga részéről „azon fog dolgozni”, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot. Júniusban bukaresti látogatásán Emmanuel Macron is azt mondta: Franciaország kiáll Románia mellett a schengeni tagfelvétel kérdésében.

Hétfőn Bogdan Aurescu román külügyminiszter bejelentette, hogy Dánia is csatlakozott a román schengeni tagságot támogató országokhoz. Erről a Bukarestbe akkreditált új dán nagykövet biztosította a román diplomácia vezetőjét. A bukaresti média szerint a korábbi ellenzők közül Hollandia az egyetlen ország, amely nem adott még nyilvánosan zöld utat Románia schengeni csatlakozásának.

Az Európai Bizottság ugyan több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia az uniós belügyminiszterek értekezletének. Mivel több tagország elégedetlen volt a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával, Románia és Bulgária – eredetileg 2011 tavaszára időzített – schengeni felvételét mindeddig rendre elhalasztották.

PREDOIU: AZ IGAZSÁGÜGYI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁN MÚLIK ROMÁNIA SCHENGEN-CSATLAKOZÁSA IS

Az igazságügyi törvények módosítása az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében és az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettség, és egyben egy olyan célkitűzés is, amelynek megvalósításától Románia schengeni csatlakozása függ – jelentette ki kedden, az igazságügyi törvényekkel foglalkozó különleges parlamenti bizottság első ülésén Cătălin Predoiu. Az igazságügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok módosításának folyamata már két évvel ezelőtt elkezdődött, és azért volt rá szükség, mert a bírák és az ügyészek, illetve az igazságszolgáltatással elégedetlen polgárok is ezt igényelték. Az ülésen Predoiu ismertette a bizottság tagjaival a bírák és ügyészek jogállásáról, az igazságszolgáltatás megszervezéséről és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács működéséről szóló törvény kormány által jóváhagyott tervezetének fontosabb elemeit – közölte az Agerpres hírögynökség.