„Az orosz haderő megvalósította a Kígyó-szigettel kapcsolatos céljait, és a jóindulat jeléül kivonja onnan helyőrségét”, tudatta a védelmi tárca szóvivője. Kiemelte: Oroszország nem akadályozza meg az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ) abban, hogy humanitárius korridort biztosítson az ukrajnai gabonaexport lebonyolításához.
„Kijev már nem érvelhet azzal, hogy Oroszország akadályozza a gabonaexportot azáltal, hogy ellenőrzése alatt tartja a Fekete-tenger észak-nyugati részét”, tette még hozzá.
Ukrajna ezzel szemben arról tájékoztatta a nemzetközi sajtót, hogy az oroszok visszavonulása egy „sikeres hadműveletnek” köszönhető, amelyet az ukrán rakétaegységek kezelői és tüzérség hajtottak végre, és amelynek folytán az orosz helyőrséget gyakorlatilag „elűzték” a június 29-ről 30-ra virradó éjszakán a szigetről.
Az ukrán belügyminiszter egyik tanácsosa elmondta: miután az ukrán erők elsüllyesztették a Moszkva hadihajót, az oroszok számára a Kígyó-sziget különösen fontossá vált, hogy légvédelmi rakétaállásokat létesíthessenek rajta. „Mostantól az oroszok hajókról ugyan bombázhatják az ukrán városokat, de nincs már lehetőségük partraszállásra a Fekete-tengernek ebben a részében”, magyarázta az ukrán tisztségviselő.
A Hotnews hírportál összefoglalójában rámutatott arra, miben rejlik a mindössze 17 hektárnyi szigetecske stratégiai fontossága a hadviselő felek szempontjából. Az X-hez hasonló alaprajzú Kígyó-sziget a Duna-deltával átellenben, a román partoktól 45 kilométerre helyezkedik el. Ukrajnához tartozik, de a kontinentális talapzat egy részére Románia is igényt tart. Körülbelül 48 kilométernyi távolságra van az ukrán partokon fekvő Vilkove településtől, és tőle nyugatra, 297 kilométerre van a Krím-félsziget. A szigetet gyalog negyven perc alatt be lehet járni. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt az ukrán civil lakosság nagyrészt építőmunkásokból, geofizikusokból, szeizmológusokból állt, nagyjából 70 fő élt ott.
Az orosz erők már február 24-én, az Ukrajna elleni invázió első napján elfoglalták a szigetet, és – szatellit-felvételek tanúsága szerint – fegyverlerakatot, védőállásokat létesítettek, különféle hadi gépezeteket, járműveket szállítottak oda. Az ukrán haderő repülőgépei május 8-án, majd június 22-én is erősen bombázták az orosz állásokat.
Ukrajna szempontjából a sziget azért fontos, mert ennek birtokában lehetősége van védeni a nagyobb kikötővárosai, Odessza, Herszon és Mikolajiv fele vezető tengeri útvonalakat. Ukrajna a Fekete-tengeri útvonalak révén juttatja el gabonáját, fémeit a világpiacra, illetve importálja Kínából a különböző fogyasztási cikkeket; ezek híján nagyon gyorsan összeomlana az ukrán gazdaság. Ennek megfelelően, az orosz flotta egyik fő törekvése az volt, hogy egyre csökkentse az Ukrajna által szabadon használható Fekete-tengeri részeket, útvonalakat, és elvágja az Azovi-tengerre való kijutástól, ami idén március elején meg is történt, az orosz hatóságok akkori bejelentése szerint.
