Kiválóan mutatkoztak be a Pillangókisasszony új szereplői

Kiválóan mutatkoztak be a Pillangókisasszony új szereplői
Puccini népszerű, világszerte sokat játszott operája a Pillangókisasszony, eredeti címén Madama Butterfly. A történet alapja John Luther Long 1898-ban megjelent elbeszélése, amelyből David Belasco írt drámát.

A darabot Londonban látta Puccini, és mivel a téma nagyon tetszett, Ricordival együtt megszereztette a megzenésítés jogát. Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta meg a szövegkönyvet, amelyhez azonban lassan készült a zene. Puccini igyekezett hiteles japán zenét írni, ehhez tájékozódnia kellett, tanulmányozta a japán hangzásvilágot, felkereste például a Viareggióban nyaraló japán követ feleségét, népdalokat hallgatott, Milánóban egy ott fellépő japán színésznő énekét hallgatta. 1903-ban elkészült, 1904-ben a milánói Scalában bemutatták az operát, de nem aratott sikert, így Puccini átdolgozta, mindez pedig hatásosnak bizonyult a mű sikerét illetően. 1906-ban a budapesti bemutatón maga Puccini is részt vett, Kolozsváron 1909. október 5-én mutatták be a Hunyadi-téri új színházépületben.

A most Kolozsváron látható előadást Vincent Liotta olasz származású amerikai rendező állította színpadra, munkatársa Szabó Emese volt. A régóta játszott előadás megújult, január 12-én több debütnek is tapsolhatott a közönség. Cso-cso-szan szerepében Barabás Zsuzsa mutatkozott be: játéka, hangja egyaránt hitelessé tette a fiatal, naiv és szerelmes japán lány tragédiáját. Szolgálója, Szuzuki szerepében Gáspárik Szilvia-Klára mutatkozott be, akinek jól szólt kellemes mezzoja, továbbá megcsodálhattuk a Sharpless szerepében debütáló Peti Tamás Ottó könnyedségét, színpadra termettségét hangi és színpadi teljesítmény vonatkozásában egyaránt.

Kate Pinkerton rövid szerepében Modra Noémit hallhattuk, a bemutatkozók mellett kiválót nyújtott Pinkerton szerepében Pataki Adorján, a hódító, nemtörődöm ifjú és a lelkiismeret furdalással vívódó ember egyaránt hihető volt. Laczkó Vass Róbert Goroként mézes-mázos, a kulisszák mögött cseleket kitervelő házasságközvetítő, Bonzo átka pedig ijesztően, fenyegetően hangzott Szilágyi János tolmácsolásában, továbbá hiteles volt Szabó Levente is Yamadoriként. Kovács Ferenc a császári biztos, Ádám János a jegyző volt, Marosán Kristófot pedig a gyermek szerepében láthattuk.

A Horváth József keze alatt megszólaló zenekar finoman, de amikor kellett, vészjóslóan szólt, a zenei teljesítmény biztonsága, kiegyensúlyozottsága ismét élménnyé tette a Puccini által megálmodott és megalkotott tragédiát.

Az előadásfotókat Török Ádám készítette.