Az ellenzék előrehozott választásokat sürget
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Viorica Dăncilă EP-képviselőt javasolná kormányfőnek, erről ma született döntés.
Dăncilă 1996-tól tagja a PSD-nek, politikai pályafutását Liviu Dragnea közelében, a teleormani szervezetben kezdte, ahol egy ideig a párt megyei alelnöke volt. Több politikai és önkormányzati tisztséget is betöltött: volt helyi, majd megyei tanácsos, 2009-től pedig EP-képviselő. Jelenleg a szociáldemokrata nőszövetség elnöke, ő volt az, aki a román politikai tisztségviselők közül nyíltan is bírálta Mihai Tudosét az akasztásos kijelentés miatt.
A mérnöki végzettségű, 54 éves Dăncilă 1988-ban szerzett oklevelet a ploiești-i Olaj- és Gázipari Egyetemen, 2006-ban politikatudományokból szerzet mesteri oklevelet.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja: jelöltjük megválasztása előtt a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy nem nacionalista, hanem európai elkötelezettségű, Brüsszellel jó kapcsolatokat ápoló miniszterelnököt akarnak.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz szabad keze Dăncilănak a kormánynévsor összeállításában, ha megkapja erre a megbízást az államfőtől, a pártülésről távozó Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azt mondta: Romániának továbbra is politikai kormánya kell legyen, amelynek összetételéről a PSD vezetősége akar dönteni.
Dăncilă neve már 2016 decemberében is felmerült, mint lehetséges miniszterelnök, azt követően, hogy Klaus Johannis államfő visszautasította a választásokat megnyert PSD első jelöltjét, Sevil Shaidehh-t. Dăncilă helyett azonban utolsó percben Sorin Grindeanuval rukkoltak elő a szociáldemokraták.
Fifor is Dragnea bizalmi embere
A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve Klaus Johannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor - az addig a gazdasági tárcát vezető - Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.
Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja a következő kormányt. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, az államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja. Johannis számára - másfél évvel a következő elnökválasztás előtt - mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával.
Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Băsescu elnöksége idején.
A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Johannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Ciolos szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.
Az ellenzék előrehozott választásokat sürget
A parlamentben ellenzékben lévő jobbközép pártok előrehozott választásokat sürgettek kedden, miután az egy éve kormányzó szociáldemokraták hétfőn második miniszterelnöküket, a június óta tisztségben lévő Mihai Tudosét is eltávolították a kormány éléről.Ludovic Orban, az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt mondta, kizárólag a Szociáldemokrata Pártot (PSD) terheli a felelősség a Romániában állandósult politikai válságokért és "katasztrofális kormányzásért". A PNL fő célja a PSD eltávolítása a kormányból, ezért előrehozott választások mielőbbi kiírását kérik az államfőtől, ha pedig ez alkotmányos akadályokba ütközne, készek megszavazni bármilyen kormányt, amelyben a PSD nem vesz részt.Az ellenzéki pártelnök ironikus hangon beszélt a PSD újabb kormányfő-jelöltjéről, Viorica Dancila európai parlamenti képviselőről, aki ugyanabból a Teleorman megyéből származik, mint Liviu Dragnea pártelnök."Le is fogadtam, hogy a jelölt teleormani lesz, csak azt nem tudtam, hogy Carmen Dan belügyminiszterre, Tudose félreállításának hősére, vagy Dăcilă asszonyra esik majd a választás. Semmi sem szól mellette, sem tapasztalata, sem szakmai múltja, sem ismertsége, sem politikai súlya. Az új kormányfő sem lesz más, mint a teleormani törzs egy újabb többé-kevésbé engedelmes bábja" - mondta a PNL elnöke.A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is kész bármilyen megoldást támogatni, amely ellenzékbe juttatja a PSD-t. Dan Barna pártelnök szerint egy újabb szociáldemokrata kormányfő csak arra lenne jó, hogy fogadásokat kössenek, meddig tud tisztségben maradni.
Mi volt Tudose bűne?
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfő késő este, miután az alakulat országos végrehajtó bizottsága megvonta a politikai támogatást Mihai Tudosetől, úgy nyilatkozott: a kormányfő ellen szólt a párt és a kormányfő közötti konfliktus, illetve legutóbbi tévés szereplései.
„Sok mindent felróttak. Az általános következtetés az volt, hogy nem lehet így folytatni, mivel konfliktus alakult ki a párt és a kormány között, illetve a kormány berkeiben is. A kollégák a legutóbbi tévés szereplésekre is utaltak” – fejtette ki a pártelnök.
Mint részletezte, az elégedetlenség egyik oka: Tudose, ahelyett, hogy megvonta volna a 2017-es év mérlegét, és ismertette volna a 2018-as esztendő terveit, olyan dolgokat tárt a nyilvánosság elé, amelyeket az országos végrehajtó bizottságban kellett volna megvitatni. Példaként a miniszterekkel való kapcsolatot említette.
Dragnea szerint az országos végrehajtó bizottság tagjainak már semmi sem garantálta, hogy egy idő után nem fordul elő hasonló helyzet, mint amikor Tudose egy tévés nyilatkozatban utalásokat tett Sevil Shhaidehre és Rovana Plumbra, ez pedig a két miniszternek a kormányból való távozásához vezetett.
„Hatvan kolléga azt mondta, logikusan gondolkodva, nincs garancia arra, hogy egy-két hónap múlva nem jutunk ugyanabba a helyzetbe. Októberben átmentünk már ezen, amikor utalások történtek a két kolléganőnkre” – fejtette ki Dragnea.
Közölte: az országos végrehajtó bizottsági ülésen azt a javaslatot bocsátották szavazásra, miszerint Tudosenek le kell mondania. 60-an támogatták a kezdeményezést, 4-en tartózkodtak, 4-en pedig ellene voksoltak. Tudose nem szavazott.
A nemzetközi sajtó Mihai Tudose miniszterelnök lemondásáról
A legfontosabb nemzetközi hírügynökségek és számos külföldi kiadvány is beszámolt a Romániában kialakult politikai válságról, miután Mihai Tudose kormányfő bejelentette, lemond tisztségéről.
„Románia miniszterelnöke lemond, miután a szociáldemokraták megvonták támogatásukat” – ezzel a szalagcímmel írt a történtekről a Reuters hírügynökség, hozzátéve, Liviu „Dragnea továbbra is szigorú ellenőrzés alatt tartja mind a pártot, mind a kormányt”.
„Románia hét hónap leforgása alatt immár a második miniszterelnököt veszíti el” – számolt be a BBC News online kiadása. „A (Szociáldemokrata) Pártot felőrölte a hatalmi harc, amelynek Tudose elődje, Sorin Grindeanu is áldozatául esett júniusban” – fogalmaz a brit sajtóorgánum, kitérve a vitatott igazságügyi reform elleni utcai megmozdulásokra is.
„Tavaly az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy a (romániai) korrupcióellenes harcra veszélyt jelentenek a sajtó és a politikum támogatásai” – áll BBC által közölt anyagban.
„Románia kormánya összeomlik, miután a miniszterelnök elvesztette a pártelnökkel folytatott küzdelmet” – írja a Bloomberg hírügynökség.
„Románia baloldali kormánya egy év leforgása alatt másodszor süllyeszti el a kormányát” – fogalmaz eközben a France 24, idézve az AFP hírügynökséget.
„Románia baloldali miniszterelnöke, Mihai Tudose hétfőn lemondott, miután a belső hatalmi harcokban elvesztette saját pártja támogatását alig hét hónappal azt követően, hogy elődje hasonló sorsra jutott” – kommentálják a kialakult helyzetet a francia újságírók, emlékeztetve, Liviu Dragnea pártelnök arról ismert, hogy „a színfalak mögött ő keveri a kártyát”.
„Románia miniszterelnöke lemond, miután a szociáldemokraták megvonták tőle támogatásukat” – írja a The Associated Press is.
Brüsszel nem kommentálja Tudose kijelentéseit
„Az európai értékeket nem elég szajkózni, minden politikusnak az eszében és lelkében kell hordoznia ezeket” – emelte ki az EP plénuma előtt Winkler Gyula. Az EP képviselő felszólalásában hangsúlyozta: ennyire súlyos, bántó és fenyegető kijelentés Európában nem maradhat következmények nélkül, s üdvözölte a miniszterelnök aznap este bejelentett lemondását. Winkler Gyula emlékeztetett, az Európai Unió (EU) értékekre épül, többek között az emberi méltóság és az alapvető állampolgári jogok, valamint a nemzeti identitások tiszteletére. „A székely zászló közösségem regionális szimbóluma, használatának tiltása a 21. században nevetséges és abszurd, szembe megy alapvető jogainkkal” – hívta fel az EP figyelmét a politikus.
Sógor Csaba szerint Tudose kijelentése alkalmas a kisebbségek megfélemlítésére. „Ha Romániában egy jelkép használatáért halálos fenyegetés jár a kormány vezetőjétől, akkor láthatjuk, mennyire lehet komolyan venni azokat az állításokat, amelyek szerint az ország példaértékűen megoldotta a kisebbségek helyzetét” – hívta fel szintén a figyelmet az EP plenáris üléséne. Sógor Csaba azt mondta, nem hiszi, hogy előfordult olyan az EU történetében, hogy egy tagállam miniszterelnöke akasztással fenyegette volna meg a saját állampolgárainak egy csoportját. Úgy fogalmazott, hogy a gyűlöletbeszéd meghatározásán lehet vitatkozni, de ha egy ország miniszterelnöke ilyen szavakat enged meg magának, és nem szólal meg a román államfő és egyetlen állami hatóság vezetője sem, akkor az bizony alkalmas a megfélemlítésre és a kisebbséggel szembeni indulatok kifejezésének társadalmi elfogadására.
Megszületett az első hivatalos reakció is Brüsszelben Mihai Tudose volt kormányfőnek az erdélyi magyarokat akasztással fenyegető nyilatkozatával kapcsolatban. „Nem kívánunk közölni semmit a kijelentéssel kapcsolatban” – válaszolt az európai bizottság szóvivője, Alexander Winterstein, amikor az M1tévécsatorna stábja arról kérdezte, hogy szerinte összeegyeztethető-e az európai értékekkel a román miniszterelnök kijelentése.
