November 8-án tartják az amerikai elnökválasztást
Alapvetően hat téma uralta a gazdasági-belpolitikai kérdések körüli vitákat: az adópolitika, a kereskedelmi megállapodások jövője, a munkahelyteremtés, a bevándorlás, a közbiztonság, és a fegyvertartás ügye. A két elnökjelölt két, egymástól nagyon eltérő politikát kínál.
Trump csökkentené, Clinton növelné az adót
Donald Trump adócsökkentést ígér mindenkinek, teljesen megszüntetné az ingatlanadót, a vállalati adók csökkentésével együtt lazítaná a gazdasági szabályzókat, és felmondaná, de legalábbis újratárgyalná az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásait. Ezzel szemben Hillary Clinton adókat emelne, ezt osztaná el újból különböző társadalmi programokra (például az egyetemi oktatás finanszírozására), és alacsonyabb adókat vetne ki azokra a cégekre, amelyek több amerikait foglalkoztatnak.
A republikánus elnökjelölt meggyőződése szerint „Amerika mindenekelőtt”, vagyis minden kereskedelmi megállapodást az amerikai érdekeknek megfelelően kell megkötni. Ezért határozottan ellenzi a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodás (TTP) jelenlegi tárgyalásait, és újratárgyalná az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA), amelyet akár fel is mondana. Emellett új vámokat ígér (a kínai árukra például 45 százalékos vámot vetne ki), és kemény fellépést helyez kilátásba azon államok ellen, amelyek nem tartják be a kereskedelmi egyezményeket.
A demokraták elnökjelöltje viszont úgy véli, hogy a vámtarifák emelése kereskedelmi háborúhoz vezetne, s csökkentené az Egyesült Államok versenyképességét a globális piacon. Ám Hillary Clinton nem mindenben képviselt következetes álláspontot: például korábban kiállt a TTP mellett, aztán azt mondta, hogy szerinte mégsem ez a legjobb megállapodás Amerika számára.
Ami a munkahelyteremtést illeti, Trump a következő tíz évre 25 millió új munkahelyet ígér, elsősorban a külföldre telepített munkahelyek visszahozásával, valamint szerinte a vállalati adók csökkentése, a kereskedelmi deficit apasztása és a várható infrastrukturális beruházások együttesen meglódítják majd a munkahelyteremtést. Clinton új technológiákba, megújuló energiaforrásokba és kisvállalkozásba befektetve reméli az új munkalehetőségeket, és részben a megemelt adókból szakképzést finanszírozna. Ő is hitet tett az állami infrastrukturális beruházások révén történő munkahelyteremtés mellett.
Clinton megengedő a bevándorlókkal, Trump deportálná őket
A bevándorlás gondjait Donald Trump kampánya egyik központi kérdésévé tette. Mindvégig kitartott amellett, hogy áthatolhatatlan falat építtet az amerikai–mexikói határon (ahol egyébként már létezik fal). A legális bevándorlás csökkentését szorgalmazza, és ígéretet tett az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kitoloncolására. Igaz, miközben a kampány elején még azt hangoztatta, hogy erőszakkal deportáltatja a több mint 11 milliónyi illegális bevándorlót, később visszakozott, pontosabban hallgatott róla, miként a muszlim vallásúak beutazásának felfüggesztéséről is. Eleinte ugyanis meg akarta tiltani a beutazásukat, később pedig hangsúlyozta, hogy csak átmeneti felfüggesztésre gondolt, amíg nem ellenőrzik a vízumot kérők hátterét, kivált, ha konfliktusövezetekből érkeznének.
Hillary Cinton – mint általában a demokraták – megengedő a bevándorlással kapcsolatban, folytatná Barack Obama elnök politikáját, s elnöki rendeletekkel „normalizálná” a hosszú ideje illegálisan amerikai földön tartózkodók helyzetét. Ezt „átfogó bevándorlási reformnak” nevezi, amely lehetőséget adna az amerikai állampolgárságra is.
Clinton szót emelt a „tömeges bebörtönzések” ellen, és a kampányban többször is szóba hozta, hogy a rendőrségen még mindig gyakran előfordul faji megkülönböztetés. Új törvényjavaslatokat ígér, amelyek megtiltanák az etnikai hovatartozás szerinti kategorizálást a bűnügyi nyilvántartásban.
Trump szerint a „politikai korrektség” nyűg
Donald Trump általában a közrend helyreállítását szorgalmazza, megítélése szerint ugyanis az egyes nagyvárosokban elharapózott bűnözésnek csakis a kemény törvények és a szigorú rend erejével lehet gátat vetni. Álláspontja szerint a rendfenntartó erők a „politikai korrektség” elve miatt nem képesek hatékonyan működni. Clintonnal ellentétben híve az etnikai hovatartozás szerinti bűnügyi nyilvántartásnak, mert úgy véli, hogy ennek révén megelőzhetőek az esetleges terrortámadások.
Clinton a fegyverek forgalmazásának betiltását ígéri
A korábbi esztendők választási kampányaival ellentétben 2016-ban fontos kérdés lett a fegyvertartás és -vásárlás szigorítása. Részben azért került ez előtérbe, mert Hillary Clinton ismételten a támadófegyverek forgalmazásának betiltására, és a fegyvervásárláskor a vevő átfogóbb és szigorúbb ellenőrzésére szólított fel. A szabad fegyvertartást az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése garantálja, s bár Clinton mindig cáfolta, hogy az ő elnöksége esetén ez veszélybe kerülne, sokan – elsősorban a nagy létszámú Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) tagjai – bizalmatlanok iránta. Ők a republikánus elnökjelöltet támogatják. Bár Donald Trump a gyakori lövöldözésekért és tömegmészárlásokért a megengedő fegyvervásárlási törvényeket okolta, támogatóinak az alkotmánykiegészítésben rögzített fegyvervásárlási és fegyvertartási jogok garantálását ígéri.
