Vitaliy Kucheruk (középen), a khersoni repülőtér igazgatója elmesélte, megállt számukra az élet
Drámai pillanatok jellemezték tegnap a kolozsvári repülőtéren az Aviation-Event 2022 elnevezésű repülési szakmai konferencia beharangozó sajtóértekezletét: utolsó pillanatig nem volt biztos, hogy Vitaliy Kucheruk, a khersoni repülőtér igazgatója elér az újságírókkal való találkozóra. A személygépkocsival két napot utazó vezető rendkívül fontosnak tartotta, hogy jelen legyen a Kelet-Európában első ízben sorra kerülő rangos konferencián és az azt megelőző sajtótájékoztatón, és elmondja, hogyan rombolták le az általa vezetett ukrajnai repülőteret, hogyan ejtették túszul az alkalmazottakat, és mivé lett a légikikötő.
– Nagyon nehéz volt eljutnom Kolozsvárra, Ciceo urat, az itteni repülőtér igazgatóját nagyon régen ismerem. Kulcsfontosságúnak tartottam, hogy itt lehessek, mert így ország-világ tudtára adhatom, mi történt légikikötőnkkel és az ukrajnai polgári légi közlekedéssel. A támadás napján, február 24-én egyszerűen megállt számunkra az élet. Orosz katonák lepték el a repülőteret, túszul ejtettek bennünket, elfoglalták a polgári létesítményt, ám ezt megelőzően heves harcok folytak, lévén, hogy stratégiai fontosságú légikikötőről van szó. Tizenkétszer intenzíven bombázták – mesélte a reptérigazgató.
Vitaliy Kucheruk elmondta: az alkalmazottak békés sztrájkot szerveztek, az orosz katonák viszont könnygázt vetettek be ellenük, és éles töltényekkel többször a levegőbe lőttek.
– Senki sem akart együttműködni az orosz megszállókkal. Egyelőre csak a khersoni repülőteret foglalták el. Jelen pillanatban a teljes polgári légi közlekedés leállt Ukrajnában, több repülőtér teljes személyzetét meggyilkolták az oroszok. A sors fintora, hogy március 27-én kellett volna átadnunk a 30 millió eurós befektetésből felépített új kifutópályát. Ebből a pénzből új navigációs rendszereket és világítástechnikát is vásároltunk. Szinte minden tönkrement. A megmaradt infrastruktúrát katonai célokra, ellenünk használják az oroszok – jegyezte meg szomorúan a khersoni repülőtér igazgatója, akinek a szavait könnyes szemekkel közvetítette a Kijevből a háború első napjaiban elmenekült ukrán–angol fordító.
A kérdéskörrel kapcsolatban David Ciceo, a kolozsvári légikikötő vezetője elmondta: naponta 200-300 ukrajnai menekült veszi igénybe a szolgáltatásaikat és távozik Nyugat-Európába. Hozzátette: jelenleg albániai és montenegrói repülőterek képviselőivel tárgyalnak annak érdekében, hogy Kolozsvárról ide indítsanak járatokat.
Beárnyékolt értekezlet, új kilátások
A szerda délutáni sajtótájékoztatón Marcel Riwalsky társszervező a Szabadság kérdésére elmondta: a konferencia helyszínéül azért választották Kolozsvárt, mert a repülőtér rendkívül érdekes esettanulmány.
– Az itteni légikikötőnek rendkívüli gazdasági és társadalmi hatása van. Emlékezzünk csak: 1996-ban évente alig 36 ezer utast szolgált ki, 2019-ben ezek száma 2,9 millióra emelkedett. A kolozsvári repülőtér modell lehet a többi légikikötő számára – jelentette ki Marcel Riwalsky.
Kollégája, Peter Baumgartner, a Bluearbre vezetője megjegyezte: tíz évvel ezelőtt járt a kolozsvári repülőtéren.
– Bámulatos a változás. Eddig olyan nagy repülőtereken szerveztük a szakmai konferenciánkat, mint például Bologna, Tenerife, Salzburg vagy Düsseldorf, most eljött Kolozsvár ideje – fogalmazott.
Hozzátette: külön értékeli, hogy a Wizz Air légitársaság körülbelül kétmillió euró értékben ingyen repülőjegyeket ajánlott fel az ukrajnai menekülteknek.
Az egynapos konferencián, amelyen a polgári légi közlekedés jelenlegi helyzetét, a koronavírus-járvány okozta kihívásokat elemzik, az ukrajnai háború okozta problémákra keresik a megoldást, 20 ország 25 repülőtere, valamint 10 légitársaság képviselője vesz részt. A szervezők kiemelték: büszkék arra, hogy Váradi József, a magyar érdekeltségű Wizz Air légitársaság vezérigazgatója is jelen lesz az eseményen.
(Borítókép: Kiss Olivér)
