Az RMDSZ elnöke szilágysági kampánykörútja keretében a felújított óvoda és elemi iskola avatásán vett részt a településen, és több beruházást megtekintett. Beszédében hangsúlyozta: a községbe érkezve látszik, hogy jó gazdái vannak, vezetői olyan feltételeket teremtettek, hogy a lakosok a megyeszékhely Zilahhoz képest nem éreznek hátrányt.
Aláhúzta: "az épületek nem önmagukért vannak, hanem az emberekért", és az erdélyi magyar önkormányzati vezető nemcsak a falu menedzsere, hanem a közösség vezetője is. Bréda Lajos Varsolc polgármestereként ezt több mandátum alatt bizonyította - mondta. Minden közösségi tevékenység az emberekről, lelkekről szól - mutatott rá az RMDSZ elnöke, és gratulált a legutóbbi fejlesztésekhez.
Uniós és bukaresti anyagi források
Felidézte, hogy a településen európai uniós és román kormányzati forrásokból is zajlott fejlesztés, és a fejlődés szempontjából mindkét támogatási forma fontos, az erdélyi magyaroknak minél több forrást kell megszerezniük, mivel ezek révén javíthatja életfeltételeit. Aláhúzta: uniós alapok nélkül nem lehetne fejlődni, és amikor az erdélyi magyarok dühösen az Unióra, akkor "nem a házra dühösek, hanem a személyzetre", azt kell "jó útra téríteni", és a házat megerősíteni.
Kelemen Hunor kérte a varsolciakat: a június 9-i romániai helyhatósági és EP-választásokon szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire, hogy folytatni lehessen az építkezést, az erdélyi magyaroknak legyen hangja Európában.
"Egy közösség akkor tud a saját ügyeiről beszélni, ha valaki elmondja a történetét. A mi történetünket csakis a mi kollégáink, a mi képviselőink mondják el, más nem mondja el, mert másnak nem fontos, másnak más, a saját közössége a fontos" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Seres Dénes: az ifjúság megtalálja számításait a szülőföldjén
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a térség községeiben lezajlott fejlesztésekről beszélt, melyek célja, hogy a magyar emberek szülőföldjükön maradjanak, ott neveljék fel a gyerekeiket. Úgy fogalmazott: az ifjúság ma "megtalálja a számításait" szülőföldjén, és a magyarság erejét, képviseletét a jövőben is meg kell őrizni.
Bréda Lajos polgármester a fejlesztéseket ismertette és a további tervekről beszélt, elmondva: hat finanszírozási szerződést írt alá újabb projektekre, a többi között a földgáz bevezetésére, víz- és csatornahálózat kiépítésére.
A Szilágy megyei Varsolcon uniós és kormányzati forrásokból, összesen ötmillió lejből újították fel az elemi iskola és óvoda több épületét, ezekben 34 óvodás és 140 iskolás gyerek tanul, akik meleg ebédben is részesülnek. A településen az állami lakásügynökség (ANL) támogatásával tömbház is épül, valamint egy új híd a Kraszna folyón.
Kelemen Hunor szilágysági kampánykörútján egy másik nagyközségbe, Krasznára is ellátogatott, ahol a jövőben elemi iskolaként működő régi óvoda felújított épületének átadóján vett részt. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: a szilágysági, erdélyi magyarságnak erős közösségként kell megmaradnia, léteznie a jövőben is, ehhez pedig elengedhetetlen a választásokon való részvétel.
Kovács István krasznai polgármester: van gyerek, van jövő Krasznán
Kovács István krasznai polgármester hosszasan sorolta az oktatási intézményekben történt fejlesztéseket. Elmondta, hogy a most felújított épületet digitális eszközökkel, okos táblákkal, nyomtatókkal, számítógépekkel is felszerelték. Aláhúzta: "van gyerek, van jövő Krasznán", tehát van miért építkezni.
Anderlik István iskolaigazgató szerint rég várt terv valósult meg, amely feltételeket biztosít a minőségi oktatáshoz. Az uniós forrásokból megvalósított beruházás értéke önrésszel együtt 2,9 millió lej.
A szilágysági községben kedden a felújított falumúzeumot is átadták, amely a jövőben a helyi népviseletet, hagyományos eszközöket bemutató állandó tárlat helyszíneként és multifunkcionális központként fog működni. A felújított épületben főként a hagyományok megismerését és ápolását célzó közösségi tevékenységeket tartanak majd.
A 607 ezer lejes összköltségű projekt költségvetésének fele EU-s forrásokból származott, az épület mellé saját költségén filagóriát is épített az önkormányzat szabadtéri tevékenységek számára.
A hozzá tartozó településekkel együtt mintegy 6000 lakosú Kraszna, valamint 2000 lakosú Varsolc községben a legutóbbi romániai népszámlálás adatai szerint 62-65 százalékos a magyar lakosság számaránya, a községközpontot mindkét esetben nagy többségben magyarok lakják.
(Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala)
