Respekt - a kampány kulcsszava
PAPP ANNAMÁRIA, ZAY ÉVA
Hol tartunk jelenleg és hogyan tovább az elkövetkezőkben? – ezekre a kérdésre próbált választ adni Kelemen Hunor politikai elemzésében, amellyel gyakorlatilag megnyitotta az RMDSZ miniparlamentjének tartott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteken délelőttre összehívott marosvásárhelyi ülését. Az RMDSZ elnöke felidézve az elmúlt hónapok történéseit, leszögezte: az érdekvédelmi szövetség megerősödve került ki a májusban tartott európai parlamenti választásokból, és sikerült biztosítani jelenlétét az EP-ben.
Ami a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) való együttműködést illeti, Kelemen Hunor úgy értékelte: bár sokat támadták az RMDSZ-t emiatt, a centenáriumi évre való tekintettel ez egy racionális, pragmatikus és helytálló döntés volt, amiért „nem kell szégyenkeznünk”. Ez idő alatt igyekeztek miden olyan ügyet támogatni, ami jó a román társadalomnak, s ezen belül a magyar közösségnek.
Az ellenzéki pártokról szólva, az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezek folyamatosan magyarellenesek voltak, és nem létezett egyetlen olyan kisebbségi kérdés sem, amit ne támadtak volna meg az alkotmánybíróságon.
Kelemen Hunor kiemelte: a szövetség az úzvölgyi katonai temető miatt úgy döntött, hogy nem támogatja többet a PSD-ALDE kormánykoalíciót, amely szerintük nem kezelte megfelelően a helyzete, ezért inkább úgy határoztak, hogy az ellenzéki szerepet választják,megszavazva a kormány ellen korábban benyújtott bizalmatlansági indítványt. A szövetségi elnök szerint azóta semmi sem változott, ami a magyar közösséget érinti, ezért az RMDSZ nem fogja támogatni a PSD-kormányt, és amennyiben lesz bizalmatlansági indítvány, akkor azt újból meg fogják szavazni.
Kifejtette továbbá: egy normális demokráciában, ha nincs parlamenti többsége a kormánynak, akkor a legtisztább helyzet az, hogy a miniszterelnök lemond, és hagyja kormányozni azt, aki többséget tud alkotni. Kelemen Hunor szerint lehetséges, hogy az RMDSZ felkérést kap majd arra, hogy egy másik többséghez társuljon, de erről szerinte majd csak akkor érdemes beszélni, amikor ez ténylegesen bekövetkezik.
Az RMDSZ vezetője kiemelte: új parlamenti ülésszak kezdődik, az RMDSZ pedig ellenzékből folytatja a munkáját. Úgy vélte, az elnökválasztási kampány miatt várhatóan a parlament tevékenységének intenzitása nem lesz maximális.
Kelemen Hunor javasolta, hogy Porcsalmi Bálint lássa el az ügyvezető elnöki teendőket az elkövetkezőkben is. Ugyanakkor úgy döntöttek: az RMDSZ-nek legyen egy szóvivője, mivel gyorsan, hatékonyan, folyamatosan és pontosabban kell kommunikálnia a szövetségnek. Ezzel a feladattal Hegedüs Csillát bízták meg, mivel úgy vélik, hogy a kulturális ügyvezető alelnöki tisztséget is betöltő politikus megfelelő tapasztalattal és jó munkabírással rendelkezik.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy novemberben elnökválasztás, jövő tavasszal önkormányzati, ősszel pedig parlamenti választás várható. “Meg kell nyernünk az önkormányzati választásokat, hogy a parlamenti váalsztásoknak jó erővel és jó hangulattal tudjunk nekivágni” – fejtette ki KelemenHunor. Felhívta a figyelmet, hogy ezt követően négy évig nem lesz választás, tehát ezt követően négy évig nyugodtan lehet építkezni. “Úgy kell tehát készülni 2o2o-ra, hogy a következő időszakban az építkezésre kell koncentrálnunk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Ezt követően Porcsalmi Bálint beszámolójában bemutatta az ügyvezető elnökség új struktúráját, illetve hogyan képzeli el ennek további működését, majd az SZKT rátért az államfőjelölés kérdésére. Erre a feladatra Kelemen Hunor szövetségi elnököt kérte fel a testület, aki így immár harmadszor tesz majd eleget ennek a feladatnak.
Porcsalmi Bálint: Közép-Európa egyik legmodernebb politikai szervezete legyünk
Az SZKT második napirendi pontja az ügyvezető elnök beszámolója, és annak elfogadása volt. Porcsalmi Bálint az általa irányított ügyvezető elnökségnek az elmúlt két és fél évét értékelte felszólalásában, köszönetet mondva munkatársainak a közös munkáért. Elmondta: 2000-ben került először az ügyvezető elnökségre, azóta sokat dolgozott, tapasztalt, változott maga is. Mindamellett 19 éves fiatalként is meghatározó erővel bírt számára, hogy úgy érezte, hasznos lehetett a szervezet, a közösség számára. „Az RMDSZ ügyvezető elnökségén két alapvető dolgot már kezdetektől megtanultam: azt, hogy az embereket mindig munkájuk alapján ítélték meg, s ítéljük meg mai napig” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint.
Hozzátette: 2017-ben azért vállalta az ügyvezető elnök feladatkörével járó munkát, mivel megtanulta azt is, hogy „a tisztségek után nem szabad szaladni, de a felelősség elől sem szabad kibújni.” Emlékeztetett: sokáig politikai kampányszakértőként, stratégaként dolgozott, a kampány volt a lételeme, a „harcmezeje”, így újfajta tapasztalatot, módszereket vitt be, azzal a sajátos, szókimondó stílussal együtt, amely szintén őt jellemzi.
Szerinte az elmúlt két és fél évet a harc, a szembenállás, a válságkezelés, s az állandó készenléti állapot jellemezte. Mint mondta, folyamatos kampányban volt a szövetség: hét és fél hónapon át tartott csak a MinoritySafePack kezdeményezés sikeréhez szükséges 750 ezer aláírás összegyűjtéséért folytatott munka, amelynek kitartása meghozta eredményét. A májusi európai parlamenti választás kampányában az eddigi legtöbb szórólapot nyomtatták, ekkor kopogtattak a legtöbbet, egymillió telefonhívást bonyolítottak le, 50 ezer emberrel beszéltek személyesen. Ennek is megvolt az eredménye: az RMDSZ EP-képviselőlistájára leadott, 476 777 érvényes szavazat.
A következő 14 hónap szintén kampányról fog szólni: kezdődik a novemberi államfőválasztással, majd folytatódik jövőre a parlamenti s az önkormányzati választásokkal – folytatta Porcsalmi Bálint. Hangsúlyozta: ebben a kampányban ki kell találni új kommunikációs formákat a szórványban, ki kell gondolni, hogyan bonyolítsák le a sikeres kampányt a nagyvárosokban. „A politikai erőnk olyan lesz, amilyen eredményt a jövő évi parlamenti választáson elérünk majd” – emelte ki az ügyvezető elnök.
A politikus beszámolt továbbá arról is, hogy a kampányok mellett új programokat is elindítottak. A gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumi évét a magyar közösség előnyére tudták fordítani,és egyértelműen rámutattak arra, hogy a romániai magyarság értékalkotó, nem pedig bajkeverő közösség. Elindult egy olyan projekt is, amelynek keretében a nemzetközi közvélemény tájékoztatása érdekében angolul kommunikálnak az erdélyi magyarokról, s egy teljesen új közéleti képzési programot alakítottunk ki a fiatal generációk számára is. Jövőre az RMDSZ 30 éves lesz, s erre az évfordulóra a Szövetség olyan programsorozattal készül, amely azoknak is szól majd, akik semmit nem tudnak a szervezetről.
„2017-ben azt mondtam, szeretném, hogy az RMDSZ Közép-Európa egyik legmodernebb politikai szervezete legyen. Ezt illetően még van tennivalónk, de jó úton vagyunk” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint. Úgy vélte, a jövőben az RMDSZ-nek arra kell odafigyelnie, hogy a mozgalmi jellegű szervezet mellett a modern szervezetet is építse, s hogy legyen bátorsága jövőt tervezni, nyitni a fiatalok, az új érdeklődők irányába is.
Az ügyvezető elnökség összetétele
Köszönetet mondott az újabb felkérésért, hogy folytassa az RMDSZ ügyvezető elnökeként végzett munkáját. Mint mondta, vállalja, mivel mindaddig azt fontosnak tartja, amíg hasznos lehet. Közölte: az ügyvezető elnökség a következő alelnökökből áll össze: Novák Levente (Nagy Zoltánt váltja) területi szervezetekért, Bodor László programokért, Hegedüs Csilla kultúráért, Horváth Anna önkormányzatokért, Magyari Tivadar oktatásért, Székely István társadalomszervezésért felelős alelnökök, Oltean Csongor pedig ifjúsági alelnök.
Kelemen Hunor: friss, jó hangú, szókimondó kampánnyal készül az RMDSZ
Biró Rozália a 2019-es államelnökjelölti tisztségre Kelemen Hunort javasolta a testületnek, aki programjának főbb vetületeit körvonalazta beszédében. Elmondta: 1996-tól kezdve mindig volt államfőjelöltje a Szövetségnek. A magyar jelöltállítás tulajdonképpen becsületbeli üggyé vált: a romániai magyarság ezáltal azt tudja kifejezni, hogy egyenrangú része a romániai politikai közösségnek. Másrészt az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar közösség céljairól, elvárásairól, problémáiról más jelölt nem fog beszélni, vagy nem úgy, ahogy az a magyarságnak megfelelő volna.
A kampány kulcsszava: Respekt
„Az államelnökválasztáson nyilván fontos kérdés lesz, ki győz le kit, de úgyszintén fontos: a kampány során beszéljünk arról, hogy milyen országot szeretnénk, milyen jövőt képzelünk el a magyar s a román közösség számára egyaránt, hogy milyen legyen a többség és kisebbség viszonya” – emelte ki Kelemen Hunor. Hozzátette: ez a jelölés nem róla, hanem a romániai magyar közösségről szól, s a közösséggel szembeni felelőssége tudatában fogadta el a felkérést.
Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy az elnökválasztási kampányba újfajta stílust, hangnemet szándékoznak bevinni, új megközelítést ajánlanának a régi problémákat illetően. „Úgy véljük, ebben a kampányban szókimondóak kell legyünk, s a lehetőség szerint, lazák. Friss, jó hangú, szókimondó kampánnyal készülünk” – mondta Kelemen Hunor.
Emlékeztetett: még napjainkban is sok olyan ember van az országban, akiket zavarnak a magyar feliratok, a magyar iskolák, a zászlók, a magyar közösségi szimbólumok, de szeretné azt hinni, hogy ezek kevesebben vannak, mint amilyen hangosak. A román-magyar párbeszédben mindenesetre több bizalomra, új lendületre lenne szükség, hogy a jövőben a védekezés helyett inkább az építkezésre lehessen összpontosítani.
Kelemen Hunor szerint az államfőjelöltnek rá kell világítania arra is kampányában, hogy mennyire fontos a cselekvő tisztelet, a jogállam törvényeinek betartása, hiszen ahol tisztelet van, előbb-utóbb a kölcsönös bizalom is megjelenik.
„Kevesebb államot kérünk s több tiszteletet, hiszen az állam van a polgárokért. Első helyen a polgárnak, a közösségeknek kell szerepelniük, aztán az államnak” – állapította meg a politikus. Az RMDSZ meglátása szerint jó lenne, ha a közös építkezést a többség a kisebbséggel együtt végezhetné úgy, hogy tisztelettel viseltetnek egymás értékei iránt.
„Ez a kampány sok értelemben a jövőről, a tiszteletről fog szólni: több tiszteletet szeretnénk a közösségünket, a jövőnket illetően. Kulcsszava a Respekt lesz, egy olyan szó, amit mindenki megérthet” – emelte ki Kelemen Hunor.
Az elnökválasztási kampányában az RMDSZ elveket és értékeket helyez majd középpontba. Beszélni fognak arról, hogy az államfő tevékenyen hozzájárulhat ahhoz, hogy helyreállítsa az országban, a társadalomban a közösségek közötti tiszteletet, bizalmat, és megfelelő mintákat adhat ahhoz. Románia regionális szerepét is újra kell gondolnia az új elnöknek, továbbá a térségben s a Nyugat-Balkánon vezető szerepet kellene betöltenie az országnak, amiért tenni is kell – fejtette ki Kelemen Hunor. Emlékeztetett: a belpolitikai botrányok miatt az ország veszített külpolitikai súlyából is, ezért szükséges ezen is változtatni. Mint mondta, támogatja a biztonságpolitikai fejlesztések fontosságát, a szerepvállalást az amerikai stratégiai partnerségben. Ugyanakkor hangsúlyozta: hiába épül védelmi pajzs, jönnek az új rakéták, ha közben az ország kiürül, és az emberek máshol keresnek jobb jövőt maguknak.
Tematizálják a kampányban a 21. század egyik legnagyobb kihívásának minősülő, a környezettudatossággal és -védelemmel összefüggő kérdéseket is. Ezek valós és aktuális problémák, amelyek főként a jövő nemzedékekről szólnak, s az ország államfőjének a jövőképre is figyelnie kell – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Példaként említette: Romániában jelenleg körülbelül 6,5 millió hektárnyi erdő van. Az új államfő megtehetné például, hogy kijelentse: a következő öt esztendőben 15 százalékkal erdősíteni kell az országot, felhasználva erre az egyébként lehívható uniós forrásokat. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy modernizálásra és fejlesztésekre is nagy szüksége van az országnak. Ez ugyan a kormány feladata, de az alkotmányos kompetenciákon túlmenően, az államelnöknek igenis el kell mondania, mit gondol az gazdaságfejlesztésről, oktatásról, infrastruktúráról, innovációról.
A román-magyar viszony az RMDSZ államfőjelöltjének el kell mondania újra, hogy a magyar közösség nem akar elvenni senkitől semmit, ellenkezőleg: hozzá akart tenni az országhoz, egy jobb országban akar élni. Egy „zöld, okos, bölcs Romániát akarunk, mely tiszteli a nemzeti közösségeket”, és lehetőséget teremt a fejlődésre – mondta Kelemen. Hangsúlyozta: vállalják, hogy mindezekről a kérdésekről beszélnek az elnökválasztási kampányban románul és magyarul egyaránt, mivel olyan államelnököt kell választani az ország élére, aki képes ezekben a kérdésekben előrelépést elérni.
A beszámolókhoz hozzászólók egyöntetűen kiemelték annak fontosságát, hogy a magyar közösségnek feltétlenül jelen kell lennie a parlamentben, az önkormányzatban és az állam intézményekben egyaránt. Külön hangsúlyozták azt, hogy fontos részt venni az államfőválasztáson is, ugyanis a magyar közösség ügyeit a legjobban saját jelöltje tudja megjeleníteni, erre pedig Kelemen Hunor alkalmas személynek tekinthető.
Fotók: RMDSZ Facebook
