Meg vannak számlálva a belső égésű motorok napjai
A Reveal Marketing Research felmérése szerint, amelyet a Mediafax ismertetett, egyre nagyobb az érdeklődés Romániában a környezetbarát személygépkocsik iránt: a megkérdezettek 51%-a venné fontolóra hibrid autó, 28%-a pedig elektromos autó vásárlását, amennyiben új személygépkocsit vásárolna. Ezzel egy időben a válaszadók 85%-a úgy véli, hogy infrastruktúra szempontjából Románia nincs felkészülve az elektromos autókra.
A megkérdezetteknek mindössze 21%-a nyilatkozta azt, hogy csak benzines vagy dízelüzemű személygépkocsit tud elképzelni magának.
A felmérésből az is kiderült, a hazai lakosság szerint az elektromos autók fő haszna a környezetszennyezés csökkentése, ezt a válaszadók 73%-a jelölte meg, míg a második szempont, amely az ilyen járművek mellett szól, az alacsony fenntartási költség (17%). A modern, innovatív jelleg nem hatotta meg a válaszadókat, csupán 9%-uk kedveli emiatt a jövő autóit.
A válaszok szerint a gépkocsitulajdonosok 58%-a szeretne környezetbarátabb autóra váltani az elkövetkező 3-5 éven belül.
Mindenki elektromos autója
Az elektromos autók kevésbé környezetszennyezőek, de egyelőre sokkal drágábbak a hagyományos benzinmotoros gépjárműveknél. A trend azonban azt mutatja, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően az elektromos autók egyre hozzáférhetőbbek lesznek, s egyértelműen az övéké a jövő – még a romániai utakon is. Ezt támasztja alá a Renault csoporthoz tartozó Dacia legújabb dobása is.
Néhány évvel ezelőtt még felemás hírek keringtek a hazai sajtóban annak kapcsán, hogy a Dacia belekezd vagy sem elektromos autók gyártásába. Miután azonban az ipar megállíthatatlanul sodródik ebbe az irányba, a mioveni-i gyártó is beállt a sorba, sőt: március 20-án már meg is nyitotta előjegyzési listáját a Tavasz, azaz Spring névre keresztelt első elektromos modelljére. Az érdeklődés – a fentebb ismertetett felmérés eredményeit igazolva – minden elképzelést felülmúlt…
A Dacia Spring alapfelszereltséggel („Comfort Plus” verzió) 18 100 euróba kerül, de értesülések szerint ebben például a navigációs rendszer és a klíma is benne van, továbbá az áfa is… A 26,8 kilowattórás akkumulátort akár az otthoni, 220 Voltos foglalatból is lehet majd tölteni, az autó alapfelszereltségéhez számos biztonsági rendszer tartozik, így ABS, ESP, elektronikus fékező-erő elosztó, hat légzsák, automatikus vészfékezés stb. Mindez 3 év vagy 100 ezer kilométer garanciával lesz kapható, illetve az akkumulátor esetében a jótállási idő 8 év, avagy 120 ezer kilométer. A Spring 45 lóerős motorral rendelkezik, autonómiája 230 kilométer, amely azonban városi használat esetén 305 km-re nő.
Ennél olcsóbb Dacia Spring is lesz, a „Comfort” felszereltségű csak 16 800 euróba fog kerülni, de egyelőre nem tudni, mikortól lesz kapható. A „Comfort Plus” verzió viszont már szeptemberben piacra kerül.
Dacia Spring: nemcsak tetszetős, olcsó is
A Dacia Spring modellt elektromos forradalomként harangozza be a gyártó, és ebben van valami igazság, hisz némi túlzással mondhatjuk: végre piacra kerül egy bárki számára elérhető elektromos autó. A mioveni-i gyártó első teljesen elektromos modellje ugyanis jelenleg a legolcsóbb elektromos autó az európai piacon, s a hazai roncsprogram révén valóban elérhető az ára az európai viszonylatban szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező romániaiaknak is: mintegy nyolcezer euróért hozzá lehet jutni – ilyenformán ez az egyetlen olyan elektromos autó, amely Romániában 10 ezer euróba sem kerül. Eddig a legolcsóbb a Volkswagen e-Up volt, amely teljes áron 24 ezer euró, vagyis a roncsprogramon keresztül mintegy 14 ezret kellett fizetni érte.
Mint ismeretes, a Rabla Plus program akár 50%-kal, de maximum 10 ezer euróval támogatja az új elektromos autók vásárlását. A régi gépkocsi leadását feltételező program minden bónuszát kihasználva valamivel kevesebb, mint 8 ezer eurót kell csak fizetni a Dacia Springért, s akár részletre is vásárolható – nem csoda hát, ha hatalmas iránta az érdeklődés. Március 20-án, szombaton, az előjegyzés megnyitását követő négy órában már 1500-an iratkoztak fel a várólistára, a teljes hétvégén pedig több mint négyezren – többen, mint ahány elektromos autó 2019-ben és 2020-ban összesen gazdára talált az országban.
Roncsprogram: kellemes meglepetések
A Környezetvédelmi Alapból finanszírozott roncsprogram idei kiírása kapcsán Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter újdonságokat is bejelentett a múlt héten. A Rabla Clasic program esetében például a támogatás 6500 lejről 7500 lejre nőtt – ez megközelítőleg 1500 eurónak felel meg –, és az úgynevezett ökobónusz értékét is növelték, a nem konnektoros hibridautó esetében az eddigi 2500 lejről 3000 lejre, míg a GNC/GPL, illetve 96 gramm szén-dioxid/km-nél kisebb kibocsátású autók esetében 1000 lejről 1500 lejre nőtt. Amennyiben a választott autó a két ökobónusz kritériumainak is megfelel, akár 2250 euróval olcsóbban juthat hozzá a vevő a személygépkocsihoz. A megnövelt költségvetés és a kombinálható ökobónuszok azt a célt szolgálják, hogy több kevésbé szennyező új autót vásároljanak az emberek. A Rabla Clasic program teljes költségvetését 405 millió lejről 440 millió lejre növelték.
Másfelől, a zéró emissziós és az ahhoz közelítő közlekedést szorgalmazó Rabla Plus programnak idén minden eddiginél nagyobb a költségvetése: 400 millió lej, ami duplája a tavalyi összegnek. Amint azt Tánczos Barna elmondta, ez a költségvetés-növelés nem véletlen: azt szeretnék, ha minél több elektromos autó járna a romániai utakon, az elektromos autók aránya Romániában ugyanis jelenleg mindössze alig 1% a hagyományosokhoz képest.
Tánczos hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is a legnagyobb összegű támogatást nyújtja, amit Európában elektromos autóra igényelni lehet: 10 000 euró a teljesen elektromos autókra és hozzávetőlegesen 4500 euró a konnektoros hibridautókra. A finanszírozás ugyanakkor nem haladhatja meg az autó teljes árának 50%-át. Az idei költségvetés tehát mintegy 6600 teljesen elektromos és 5000 konnektoros hibridautó beszerzésében nyújthat jelentős támogatást.
A miniszter azt is közölte: a Rabla és a Rabla Plus programok idén teljes mértékben elektronikusan fognak működni; az erre a célra létrehozott alkalmazásnak és informatikai rendszernek köszönhetően nem kell majd e-mailben küldözgetni a dokumentumokat. Továbbá az applikáció automatikusan ellenőrzi majd az autókereskedések által feltöltött számlákat, így a vásárlók hamarabb megkaphatják a támogatás összegét.
Ezeknek az újításoknak a gyakorlatba ültetése az év második felétől várható. A két program gördülékeny lebonyolítása érdekében a működési szabályzatban is változtatásokat eszközölnek, hogy a költségvetés kimerüléséig az év vége után is lehessen igényelni a támogatást, még mielőtt az az évi költségvetést jóváhagynák.
Meg vannak számlálva a belső égésű motorok napjai
Miközben az elektromos autók népszerűsége folyamatosan nő, egyre több gyártó tervezi a közeljövőben kiiktatni kínálatából a belső égésű motorokat. Az Audi például tíz-tizenöt éven belül hagyna fel ezek gyártásával, a továbbiakban csak elektromos autókat gyártana. A Volkswagen csoporthoz tartozó gyártó az erre vonatkozó ütemterven dolgozik, és a következő hónapokban konkrét határidőket jelenthet be a belső égésű motorok gyártásának beszüntetését illetően – derül ki az Audi korábbi közleményéből.
A Volvo – amely egyébként nemrég dobta piacra második elektromos autóját, a C40-es modellt – az idei év elején szintén bejelentette, hogy csatlakozik azokhoz az autógyártókhoz, amelyek a belső égésű motorokat az évtized végéig kiiktatnák kínálatukból. „Teljesen biztos vagyok, hogy nem lesznek már olyan ügyfelek (2030-ban – szerk. megj.), akik benzinmotoros autónál akarnak maradni” - nyilatkozta Håkan Samuelsson, a Volvo egyik igazgatója. „Meggyőződésünk, hogy egy elektromos autó vonzóbb számukra” – tette hozzá. A svéd gyártó azzal számol, hogy 2025-ig az eladásaik felét már elektromos autók teszik ki, a fennmaradó 50%-ot pedig hibrid járművek.
Tavaly év végi bejelentések szerint az olyan luxusmárkák is az elektromos közeljövőt célozzák meg, mint a Jaguar vagy a Bentley, a belső égésű motorok az ők esetükben is 2030-ig lesznek a palettán, de 2025-től már csak hibrid „kiszerelésben”. A legnagyobb amerikai gyártó, a General Motors pedig 2035-ig akar „megszabadulni” a belső égésű motoroktól. A GM tavaly 2,55 millió járművet értékesített az Egyesület Államokban, de ebből csak mintegy 20 ezer volt elektromos autó, azaz Chevy Bolt. Tavaly novemberben a gyártó képviselői azt nyilatkozták, hogy az elkövetkező öt évben 27 milliárd dollárt fektetnek elektromos és önvezető autókba – korábban még „csak” 20 milliárdot emlegettek.
A vásár persze mindig kettőn múlik: a GM tervei kapcsán nem árt megjegyezni, hogy Kalifornia kormányzója tavaly szeptemberben kijelentette: az állam 2035-től betiltaná a benzinüzemű új autók eladását. A GM-nek tehát muszáj az elektromos autók irányába lépnie, hiszen a hírek szerint a kaliforniai példát az USA több más állama is követné. Hasonlóan az európai és kínai környezetvédelmi törekvések, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó irányelvek sem hagynak más járható utat az autógyártóknak. Amelyek – tegyük hozzá – nem örvendenek annak, hogy fel kell hagyniuk a hagyományos motorokkal. Az átállás ugyanis költséges, másfelől, mivel az elektromos autók alkatrészeinek a száma kisebb a hagyományos autókéban levőkhöz képest, az áttérés az iparban dolgozók számának csökkenésével, azaz „kényelmetlen” elbocsátásokkal fog járni.
Nyolcvan milliárd euró töltőállomásokra
Bár a Nemzetközi Energia-ügynökség adatai szerint a 2019-ben a szerte a világon eladott autóknak csak 2,9 százaléka volt elektromos meghajtású, az Európai Unió számításai szerint 2030-ban már legalább 30 millió elektromos autó gurul majd a kontinens útjain, azon törekvések eredményeként, amelyek ebben az évtizedben az 1990-es évekhez képest 55%-kal csökkentenék a károsanyag-kibocsátásokat. Az EU illetékesei ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem megfelelő az elektromos autóknak, így azzal számolnak, hogy az elkövetkező években mintegy 80 milliárd eurós befektetéseket kell eszközölni töltőállomások kiépítésére.
Az Unió tagállamaiban 2019 végén még csak mintegy 615 ezer elektromos autó volt forgalomba írva; akkor a töltőállomások számát 250 ezerre becsülték. 2030-ra ezek száma legalább 3 millióra kellene növekedjen.
Az Európai Unió országaiban tavaly több mint 538 ezer elektromos autót írattak forgalomba, annyit, mint még soha eddig egyetlen év alatt. Románia gépkocsiparkja pedig mintegy 2800 ilyen járgánnyal bővült 2020-ban, miután egy évvel korábban, 2019-ben 1506 volt az eladások száma.
Összességében az EU-s piacon tavaly eladott gépkocsik 28%-a volt dízelüzemű, 47,5%-uk benzinmotoros, a fennmaradó közel 25% pedig hibrid és elektromos. Érdekes paradoxon, hogy miközben a hagyományos autók piaca a járvány évében katasztrofális volt, addig a - drágább - elektromos autóké valósággal szárnyalt. A legtöbb (195 ezer) elektromos autót egyébként Németországban vásárolták meg, a képzeletbeli dobogóra Franciaország (111 ezer) és Hollandia fért még fel. Az EU-n kívüli európai országokban is jelentős az igény az ilyen autókra, Nagy-Britanniában tavaly 108 ezer, Norvégiában 71 ezer talált gazdára. Arányait tekintve a legnagyobb növekedést Szlovánia jegyezte, ott az egy évvel korábban eladott 186-ról 1600-ra nőtt az elektromos autók száma.
Összességében az EU-ban a benzines autók piaca 7,5 millióról 4,7 millióra esett vissza a világjárvány első évében; Romániában a csökkenés 39%-os volt, 107 ezerről 66 ezerre. A dízelmotoros autók piaca 4,1 millióról 2,7-re csökkent, országunkban 22%-os volt a visszaesés, így csupán 33 ezer ilyen új autó talált gazdára.
Elektromos autókból is lehet pénzt csinálni
Az infrastruktúra (töltőállomások) hiánya, a szükséges fejlesztésekkel és az átállással járó magas költségek, az elektromos autók magasabb ára miatti kisebb kereslet okán a gyártók csak nehezen vették rá magukat arra, hogy nagy számban kezdjék gyártani az elektromos autókat, hiszen az elején ez nem ígért profitot: lasszóval kellett befogni a vásárlókat. A helyzet azonban kezd változni, amint azt a járvány éve is megmutatta.
Spanyolországban tavaly több mint félmillióval kevesebb gépjárművet gyártottak 2019-hez képest; a Seat eladásai például negyedével csökkentek, ám eközben eladási rekordot döntött a konszern új márkája, a Cupra, ami az elektromos-hibrid modellek piaci sikerének tudható be. Ne csoda, hogy az idei év második felében már megjelenik a Cupra el-Born, a márka első teljesen elektromos modellje.
A gyártók tehát lassan rájönnek, hogy nem csak azért kell elektromos autókat gyártaniuk, mert ezt „kéri” az Európai Unió, hanem azért is, mert az lehet profitábilis. Ezen a meglátáson felbuzdulva az amerikai Ford márciusban bejelentette, hogy egymilliárd dolláros befektetéssel átalakítja legnagyobb európai gyárát, a kölnit, ahol ezt követően elektromos autókat fognak készíteni.
Az első teljesen elektromos, Európában gyártott Ford 2023-ban fog piacra kerülni, a Ford krajovai gyára várhatóan 2026-ban kapcsolódik be az elektromos autók gyártásába. A Ford szerint az európai modellpalettája 2026-ra már fel lesz készülve a zéró károsanyag-kibocsátásra, a teljes elektromos jövőt pedig a Fordnál is 2030-ban látják.
Aki pedig mindezek után még kételkedik az elektromos autók gyártása általnyújtott jövőbeli lehetőségeken, azoknak érdemes pillantást vetniük a Tesla tavalyi pénzügyi eredményeire. A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Elon Musk tulajdonában lévő gyártó részvényeinek értéke tavaly mintegy 700%-os növekedést jegyzett a tőzsdén. A vállalat úgy becsüli, hogy az eladott elektromos autók száma évente 50%-kal fog nőni, vagy annál is többel… A Tesla jelenlegi éves gyártókapacitását 900 ezer autó körülire becsülik; 2020 utolsó három hónapján 180 ezer jármű gurult le a gyártósorról. A cég nettő nyeresége szinte megháromszorozódott: 386 millió dollárról 903 millióra nőtt – igaz, az elemzők ennél is többel számoltak, 1,08 milliárd dolláros nyereséget vártak.
A Tesla azonban így sem panaszkodhat, hiszen sajtóértesülések szerint hamarosan további legalább egymilliárd euró üti a markát: ezt a német kormány nyújtaná támogatás formájában azért, hogy a Tesla akkumulátor-gyárat építsen Berlin mellett – jelenleg az akkumulátorok zömét az EU Kínából importálja. De nemcsak a Tesla fog támogatást kapni e célból az EU-tól, s apropó akkumulátorok: nem csak az autók, a motorkerékpárok és robogók piacán is az elektromos meghajtásé a jövő. Ezt szemlélteti, hogy a piac legfőbb szereplői – a Piaggio, KTM, Honda és Yamaha – nemrég szándéknyilatkozatot írtak alá annak érdekében, hogy olyan standardizált akkumulátorokat gyártsanak, amelyek mindegyik márka modelljeihez használhatók. A konzorcium további gyártók számára is nyitott.
Feltöltés öt perc alatt?!
Az elektromos autókkal kapcsolatos korábbi fenntartások jelentős része a túl kevés töltőállomás mellett az akkumulátorhoz kötődött, egyrészt annak élettartama, másrészt a töltés gyorsasága miatt. Az elmúlt néhány évben azonban ez utóbbi tekintetében hatalmas fejlődést tapasztalhattunk, s a jövő további meglepetéseket ígér: egy izraeli vállalkozás például öt perc alatt feltölthető akkumulátort készül piacra dobni.
A StoreDot nevű startup olyan litium-ion alapú akkumulátort fejlesztett ki, amelynek feltöltési ideje versenyképes a hagyományos autók tankolási idejével, ugyanis mindössze öt perc alatt eljut a teljes lemerültségtől a teljesen feltöltött állapotig. Az újítás megszünteti az akkumulátorok órákig tartó utántöltését, teljesen megváltoztatja az elektromos autók vezetői élményét: eltűnik az a félelem, hogy az ilyen autót vezetők elakadnak valahol energia nélkül.
A StoreDot fejlesztését egyébként négy jelentős nemzetközi befektető támogatja: a Daimler német autógyártó, az Egyesült Királyságból a British Petroleum, a dél-koreai Samsung és a japán TDK elektronikai vállalat. A vállalkozás korábban telefonokon, drónokon és elektromos rollereken tesztelte újfajta akkumulátorait. A StoreDot újítása a könnyű, újratölthető és nagy teljesítményű lítium-ion elemek technológiáján alapul, amelynek feltalálásáért 2019-ben az amerikai John Goodenough, a brit Stanley Whittingham és a japán Akira Yoshino kémiai Nobel-díjat kapott. A rendkívül gyors töltési képesség elérése érdekében többek közt szilíciumra váltották a lítium-ion elem negatív pólusán az addig alkalmazott grafitot.
A StoreDot jelenleg akkumulátoraik olcsóbban előállítható, második generációját fejleszti, és elkezdte kidolgozni a későbbi tömeggyártáshoz szükséges eszközöket, gépeket is, hogy megpróbálják lerövidíteni a bevezetésükhöz szükséges időt. Az újgenerációs akkumulátorok bevezetését azonban késleltetheti, hogy át kell alakítani miattuk a már felállított töltőállomásokat, ami – kapacitásuktól függően – 1500 és 10 000 dollár közötti összeget jelenthet állomásonként. Ráadásul élettartamuk csak 3000-3500 feltöltést biztosít, és elöregedésük utánra ki kell dolgozni a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításának rendszerét – ahogy azt a savas ólomakkumulátorok esetében is megtették.
