„Tiszteljük egymást, és tiszteljük különbözőségünket is”
Az ENSZ kisebbségi különmegbízottja kedden este Kolozsváron a kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, szerda reggel pedig az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel találkozott, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták. Az egyházak képviselőivel való egyeztetését követte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek címmel meghirdetett konferencia.
A nyitóelőadást maga Fernand de Varennes tartotta az ENSZ-nek a kisebbségek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről. Elmondta: a nemzetközi világszervezet prioritáslistáján az állampolgárság nélküli nemzeti kisebbségek, például a Baltikumban élő oroszok problémái, a kisebbségi nyelveken történő oktatás kérdései, a kisebbségellenes gyűlöletbeszéd, valamint a kisebbségi jogok védelmének konfliktusmegelőző jellege szerepel. Hozzátette: 2019-ben az ENSZ három konferenciát szervez a kisebbségeknek az oktatáshoz fűződő nyelvi jogairól, amelyek egyikét Európában tartják, és arra a magyar kisebbség képviselőit is várják.
A konferencia panelbeszélgetése keretében a kárpátaljai magyar közösségre nehezedő, egyre fokozódó nyomásról Csernicskó István beszélt, a vajdasági magyarok törvényben előírt, de nem mindig érvényesített jogairól Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője tájékoztatott, a létező, de alkalmazhatatlan szlovákiai kisebbségi törvényről pedig Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke tartott előadást. Az RMDSZ képviseletében Hegedüs Csilla, a Szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnöke beszélt a romániai magyarságot ért jogsértésekről. A konferencia második felében megszólaló erdélyi jogvédők példákon keresztül mutatták be az erdélyi magyarok hátrányos helyzetét.
A Fernand de Varennes meghívását kezdeményező Hantz Péter kutató lapunknak elmondta: elképzelése eredetileg az volt, hogy valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséghez elvigyék az ENSZ jelentéstevőjét, de ezt az időkeret korlátai miatt végül el kellett vetni. Ennek folytán javasolta megoldásként, hogy hívják meg a kárpát-medencei magyar vezetőket Kolozsvárra, akik itt számoljanak be a különmegbízottnak közösségeik helyzetéről. A rendezvény megszervezését Hantz Péter kérésére Barabási Albert László hálózatkutató fizikus is támogatta.
Hegedüs Csilla felhívta mindenekelőtt a figyelmet arra, hogy a romániai hatóságok, többek között az államfő is olyan kijelentéseket tesz különböző nemzetközi fórumokon, amelyek szerint Romániában példaértékű módon rendezték a kisebbségek helyzetét, miközben valójában veszélyforrásként tekintenek a magyar közösségre. Több, példákkal alátámasztott témakört emelt ki: így a nemzeti szimbólumok, többek között a székely zászló használatának akadályozását, a székelyföldi közintézményeken, történeti épületeken levő magyar feliratok elleni hadjáratot, az anyanyelvi oktatás nehézségeit, az ingatlan-visszaszolgáltatás buktatóit. Említést tett arról is, hogy Románia gátat vet a magyar kulturális örökség nemzetközi elismerésének útjába is, gondolva ebben a tekintetben az UNESCO-listára javasolt Csíksomlyói búcsú kapcsán tett visszakozásra. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta: Románia nem tartja tiszteletben a nemzetközi keretegyezményeket, amelyeket aláírt, mielőtt az Európai Unió és a NATO tagjává vált volna.
Fernand de Varennes az MTI-nek elmondta: nem a kisebbségi közösségi helyzetet kivizsgálni jött, hanem egy konferencián vett részt, amelyen maga is tájékoztatott és tájékozódott. Lapunk kérdésére, hogy miként vélekedik az elhangzott tájékoztatásról, az ENSZ-szakértő kifejtette: örvendetesnek tartja, hogy Romániában a különböző területeken jelzett nehézségek ellenére törekednek a párbeszéd fenntartására a tágabb társadalommal. Mint mondta, nagyon helyesli azt a felvetett álláspontot, miszerint a nyelvi jogok biztosításával az államrendszer is hatékonyabban működhet. Elismerte ugyanakkor, sok kormányzat nem mindig érti meg, hogy a kisebbségi jogok biztosítása, a befogadó hozzáállás hatékonyabbá tenné az államnak is azokkal az egyénekkel való kapcsolatát, akik anyanyelvi ügyintézést szeretnének. Arra a kérdésünkre, hogy miként tudna a magyar közösség problémáinak orvoslásában segítséget nyújtani, elmondta: egyelőre információkat gyűjt az értekezleteken való részvétele által. Az ENSZ felfogásában a kormányzatokat általános értelemben abban lehet segíteni, hogy jobban megértsék miként illeszkednek be az emberi jogok az anyanyelv-használati kérdéskörbe. Említést tett arról, hogy jövőre az ENSZ egy sor olyan oktatásügyi fórumot szervez majd, amelyeknek célja, többek között, annak pontosítása, hogy az oktatás területén melyek lennének a kisebbségek nyelvi jogai.
Hangsúlyozta: az ENSZ különböző testületei különböző következtetésekre jutottak ebben a kérdéskörben, s ezeknek „a gerince alapvetően az, hogy nem helytálló a kisebbségek nyelvi alapú megkülönböztetése az oktatás terén”. Mint mondta, bízik abban, hogy kisebbségügyi különmegbízottként maga is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy szakszerűbb, egyértelműbb irányvonalat lehessen kidolgozni, amely az alapvető emberi jogokra, illetve az ezekre vonatkozó törvényi kötelezettségekre épül, amelyeket az ENSZ tagállamoknak be kell tartaniuk.
„Az emberi jogok egyetemesek. Arról szólnak, hogy emberi lényekként tiszteljük egymást, és tiszteljük különbözőségünket is” – hangsúlyozta. „Nagyon várom annak a lehetőségét, hogy mindenkivel együtt dolgozhassak, így a nemzeti kormányzatokkal és a különböző kisebbségekkel is” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy milyen mértékben számít az adott kormányzat politikai akarata a kisebbségi kérdések rendezése érdekében, Fernand de Varennes azt válaszolta: ahhoz hogy tiszteletteljes és konstruktív módon lehessen előrelépni, „mindenkinek teljesen elkötelezettnek kell lennie.”
„Véleményem szerint nemcsak politikai akaratra van szükség, hanem arra is, hogy valamilyen módon tudatosuljon a többségi társadalomban, az ország teljes lakosságában, hogy ezek fontos kérdések” – hangsúlyozta. Másrészt a kérdéskört holisztikusabban kellene felfogni, és nemcsak azokat a vonatkozásokat vizsgálni, hogy egy adott kisebbség és egy adott állam közti viszonyban milyen folyamatok vannak” – részletezte. Mint mondta, igen gyakran abból adódnak a feszültségek, hogy félreértések merülnek fel a jogokat és a sérelmeket illetően is. Ugyanakkor egy befogadó jellegű társadalomban egyensúly, és egymás kölcsönös tisztelete érvényesül – tette hozzá.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke lapunknak elmondta: véleménye szerint elsődleges fontosságú, hogy közvetlen módon tájékoztassák az ENSZ kisebbségi különmegbízottját azokról a problémákról, amelyekkel az erdélyi magyarság szembesül. Ugyanakkor tágították a kört, hiszen a konferencián megjelenítették a külhoni magyar közösségeket érintő ügyeket is. Kiemelt témák voltak az úgynevezett magyar ügyek, az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, az oktatás és az ingatlan-visszaszolgáltatás.
„Azt gondolom, olyan információhalmazt kapott a vendégünk, amelyet magával tud vinni. Bár az ENSZ nem tesz túl konkrét megállapításokat, nem ítél el államokat, de azokban a dokumentumokban, amelyek az Emberi Jogi Tanácsban készülnek, a különmegbízott hasznosíthatja majd az itt hallottakat” – fejtette ki Vincze Loránt. Elmondta: jövő májusban az ENSZ regionális konferenciát szervez Brüsszelben, amelynek témája az anyanyelvi oktatás lesz. Ennek nyomán szintén megfogalmaz majd rendelkezésszerűen az ENSZ javaslatokat ezen a területen.
„Fontos ezért, hogy a csütörtöki marosvásárhelyi oktatási tanácskozás megadja azokat a háttér információkat, amelyek egy ilyen nagy közösség, mint az erdélyi magyarság esetében felmerülnek” –hangsúlyozta Vincze Loránt. „Másrészt – az RMDSZ szempontjából – az is fontos, hogy a kisebbségvédelmet eddig nagyjából az Európai Tanács, az EU dimenziójában helyeztük el, illetve a Washingtonnal való viszonyban is, de ezúttal az ENSZ-t is tájékoztattuk helyzetünkről. Az ENSZ keretében is létezik rengeteg dokumentáció, amelyhez folyamodni lehet, a különmegbízott pedig külön kérte, hogy amikor konkrét ügyek merülnek fel, akkor keressük meg” – fejtette ki a FUEN elnöke.
Ahogyan az Európai Tanácsban fogalmazni szoktak a szakértők, a kisebbségi jogvédelem egy élő dolog, amelyet folyamatosan alakítani kell. A romániai magyarság helyzetére vonatkozó döntéseket Bukarestben fogják meghozni, a parlament fogadja el a törvényeket, a kormány alkalmazza azokat, de az is nagyon fontos, hogy milyen jelzések adnak ezekben a kérdésekben nemzetközi téren, s melyik az a nemzetközi együttműködési keret, amely a kisebbségi jogokról szól – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője elmondta: nagyon jó ötletnek tartja, hogy a konferenciára meghívást kaptak a magyar közösségek képviselői Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából is, így az ENSZ szakértője országonkénti összehasonlításban szembesülhetett a kisebbségi sorban élő kárpát-medencei magyarok problémáival. „Természetesen a legégetőbb helyzet jelenleg Ukrajnában van, s úgy tűnik, jelenleg Szerbiában kezelik a legeurópaibb módon a kisebbség kérdését” – mondta.
A különmegbízott előadásából is kiderült, hogy talán az ENSZ-ben most valamivel nagyobb fokú az érdeklődés a kisebbségi jogok iránt, tehát a pusztán emberjogi megközelítéstől elmozdultak egy kicsit a kisebbségi jogok fele – fejtette ki Csoma Botond. „Annak ellenére, hogy a kisebbségi jogok kapcsán is emberi jogokról beszélnek, rájött az ENSZ arra, hogy a kisebbségek helyzete azért valamennyire meghaladja az általános emberi jogokat, hiszen specifikus helyzetekről van szó” – tette hozzá a politikus. Megjegyezte, nyilván, más kontinenseken élő kisebbségekhez képest az erdélyi magyarságnak sok szempontból jobb a helyzete, „mert nem vagyunk életveszélyben”, de azért ugyanolyan fontos a világ elé vinni az erdélyi magyarság problémáit, és nemcsak az EU-ban tematizálni a helyzetét, hanem más fórumokon is.
Mint mondta, ő középtávon gondolkodik a felmerülő problémák megoldását illetően. Az ENSZ-nek van lehetősége arra, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a kormányoknak, ugyanakkor a különmegbízott is tájékoztathatja az Emberi Jogi Tanácsot mindarról, ami itt elhangzott. Utóbbi Good practice (jó gyakorlat) jellegű tanácsokat fogalmazhat meg a román kormány irányába, hogyan járjon el kisebbségi ügyekben, milyen közpolitikákat kellene kialakítani, hogy a törvényi rendelkezések a gyakorlatban is érvényesüljenek. „Ez a mai találkozó ebben a középtávú folyamatban hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetállam politikai akarata talán módosuljon” – állapította meg a képviselő.
(Borítókép: Fernand De Varennes az ENSZ legmagasabb rangú kisebbségügyi szakértője. Fotó: Rohonyi D. Iván)
