Műalkotások a helyről, ahol kétszer kel fel a nap

A tárlatot Koncz-Münich Judith festőművész és Koncz-Münich András keramikus és fotóművész nyitotta meg FOTÓ: KMN
A Székelykő időtlen bércei, Torockó hagyományőrző ornamentikája és Jókai Mór szellemi öröksége fonódott össze a 16. Kolozsvári Magyar Napok művészetkedvelő közönsége előtt, amikor megnyílt a torockói nemzetközi alkotótábor és szimpózium során született munkákat bemutató kiállítás. A második alkalommal megrendezett táborban ezúttal az Idők – Timpuri – Times (Itt járt Jókai Mór) tematikája köré szervezték a hazai és külföldi művészek alkotói folyamatát, párbeszédre ösztönözve a múltat és jelent, emlékezetet és újrafogalmazást.

A torockói nemzetközi alkotótábor idei kiállítását – akárcsak a tavalyit – Koncz-Münich Judith kolozsvári festőművész, valamint Koncz-Münich András keramikus és fotóművész nyitotta meg az Apáczai Galériában. Bár a terem falai közé szorult nyári forróság nehéz terhet rótt a közönségre, a művek mégis átsugározták saját világukat: színek, formák és technikák kavalkádja töltötte meg a levegőt. A tábor alkotói, akik bátran kísérleteztek a képző- és iparművészet különböző eszközeivel, a torockói vidék hagyományos örökségét emelték át saját univerzumukba, ahol a falusi élet egyszerűsége és a művészi látásmód sokszínűsége talált egymásra.

A kiállításon a hagyományos festészeti, grafikai, kerámiakészítési és fotós technikák mellett helyet kaptak az ezekből fakadó kísérletek is: a különböző irányok ötvözése, a vegyes technikák alkalmazása sokféle megoldással gazdagította az anyagot. Így a tárlat nemcsak a hagyományos műfajok bemutatója, hanem annak bizonyítéka is, hogy a művészek új utakat keresve képesek a megszokott eszközök felhasználásával friss, egyedi világot teremteni. 

Torockó nem csupán az alkotótábor helyszínéül szolgált, hanem szellemiségével maga formálta a kiállítás tematikáját is, hiszen idén Jókai Mór kétszázadik születésnapját ünnepeljük. A neves író 1876. augusztus 5-én érkezett Torockóra, majd bejárta az Aranyos völgyének festői tájait is, amelyek ma is elevenen élnek az emlékezetben. 

„Szerencsésnek érzem magam, hogy e helyen éltem gyerekkorom egy részét. Nagymamám Torockón született, ahogy anyukám is. Én már Kolozsváron születtem, de vakációkban gyakran voltam itt. A Székelykő már tizenévesen arra ösztökélt, hogy lerajzoljam vagy lefessem. Így indult az alkotói karrierem. Torockónak különleges kisugárzása van. Az itt élők mindig szerették a szépet fémbe, fába, selyembe átültetni. A ma embere és képzőművésze is úgy érzi, hogy itt lenni és közben alkotni szükséges, fontos, de ugyanakkor feltöltődés is” – osztotta meg a megnyitón Koncz-Münich Judith, a művésztábor alapítója saját késztetését a tábor létrehozására. 

bbte-oszifelveteli2Hirdetés

A tábor nem csupán az alkotás lehetőségét kínálta, hanem a hazai és nemzetközi művészi közösséget összefogó és formáló találkozóként is működött. Az idei résztvevők nyolc országból – Magyarországról, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Bulgáriából, Ukrajnából, Németországból, Oroszországból és Romániából – érkeztek. A nemzetek közötti barátságok szövődése mellett a generációk sokszínűsége is inspirálóan hatott egymásra, hiszen a táborban „három veterán, kilenc baby boomer, tizenhét X generációs, két Y generációs és négy Z generációs” művész alkotta a kreatív közösséget, hogy a tapasztalat és az új látásmód egymásba fonódva tudjon valami újat létrehozni a hagyományok oltárán.