A román törvények értelmében műemlék épületek esetén az elővásárlási jog elsősorban a kulturális minisztériumot, illetve – ha a szaktárca arról lemond – a következő szinten a helyi hatóságokat illeti meg. A minisztérium március 12-én kelt átiratában lemondott elővásárlási jogáról, a Szilágy Megyei Tanács pedig március 30-án jelezte a tulajdonosnak, hogy megvásárolná az ingatlant. A kastély örököse, Janicskó András szerint a Szilágy megyei önkormányzat azonban kifutott a 15 napos határidőből az elővásárlási jog érvényesítését illetően, s mivel volt más vevő, az adásvételi szerződést megkötötték.
Későn értesítette a minisztérium a tanácsot?
Szilágyi Róbert, a megyei tanács alelnöke cáfolta, hogy lejárt volna a határidő, arra hivatkozva, hogy a tanács nem március 12-én (amikor a minisztérium átirata kelt), hanem csak március 17-én értesült – az eladót képviselő Artmark Historical Estate nevű bukaresti aukciósháztól – arról, hogy a kulturális szaktárca nem szándékozik élni elővásárlási jogával. A Szilágy Megyei Tanács elnöke, Dinu Iancu Sălăjanu március 30-án, (vagyis az Artmarktól kapott március 17-i értesüléstől számított 13 nap múlva) közölte, hogy az önkormányzat élni szeretne az elővásárlási jogával.
A minisztérium átiratát, amelyben az elővásárlási jogról lemondott, március 12-én keltezték, de a Szilágy Megyei Tanács csak március 19-én iktatta. A műemlékek értékesítésére vonatkozó, 2001/422-es törvény 4. cikkelyének alkalmazási normáiban megtekinthető az átirat formanyomtatványa, amelynek fejléce szerint a dokumentumot az adott megyei vagy helyi tanácsnak is el kellene küldeni, a fő címzett, vagyis a tulajdonos mellett. Felmerül a kérdés: ha a módszertan szerint a minisztériumi átirat egyik címzettje a megyei önkormányzat, miért csak március 19-én kapták meg és iktatták a 12-én kelt dokumentumot, illetve, ha a módszertan eleve előírja, hogy milyen intézményeket kell értesíteni, miért az Artmark aukciósháztól kellett a Szilágy Megyei Tanácsnak megtudnia az információt, nem pedig a kulturális szaktárcától.
Jogi nézeteltérés a szándéknyilvánítás körül
Szilágyi Róbert szerint az örökös és a tanács közötti nézeteltérés abban áll, hogy Janicskó András ügyvédei szerint az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó szándékot tanácsi határozatba kellett volna foglalni a 15 napos határidőn belül. Ez nem történt meg, hanem a Szilágy Megyei Tanács elnöke jelezte az elővásárlási szándékot március 30-án. A Szilágy megyei önkormányzat jogászai szerint azonban nem szükséges határozat a szándéknyilvánításhoz. Mivel a költségvetést csak április 9-én fogadta el a megyei tanács, azelőtt nem is hozhatott elővásárlási procedúrára vonatkozó határozatot; az önkormányzat az április 28-i ülésén különítette el a szükséges négymillió lejt a kastély megvételéhez, s kijelölte a tárgyalóbizottságot, amely az elővásárlási procedúrát lebonyolítsa – részletezte a megyei tanács alelnöke. Szilágyi Róbert kiemelte: a megyei tanács elnöke által írt levél, amelyben a vásárlási szándékot kifejezte, nem személyes jellegű dokumentum, hiszen a hatóság képviseletében írta, a végrehajtó hatalmi tisztség birtokosaként.
A megyei tanács elnöke és a jogászok értelmezése szerint az örökös törvénytelenül járt el, ezért indul jogi eljárás.
– Kiemelném, hogy ez nem az én ügyem, hanem a tanácsé: a 12 liberális (PNL), 7 RMDSZ-es és 2 USR–PLUS-os tanácsosból álló testület kétharmados többségű döntést hozott, amikor megszavazta a zsibói kastély elővásárlására vonatkozó procedúrát. Az önkormányzatnak problémát jelent az is, hogy a költségvetésből elkülönített négymillió lej jelenleg hozzáférhetetlen, mivel az eljárás nem zárult le – magyarázta Szilágyi Róbert.
Jóhiszemű vevőtől már nem vehetik el az ingatlant
A megyei tanács alelnöke emlékeztetett: a kolozsvári cég, amely április 20-án (bő egy héttel a tanács határozatának elfogadása előtt) megvette az örököstől a kastélyt, rövidesen túl is adott rajta, és a magyar cég már jóhiszemű vásárlónak tekinthető.
– A megyei tanács nem a második vásárlót, a magyar céget pereli, hanem az örököstől kéri számon, hogy miért nem tartotta tiszteletben az elővásárlási jogot. A bíróságnak tehát azt kell majd eldöntenie, hogy valóban tanácsi határozat kellett volna-e az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozóan, vagy a tanácselnök levelének jogi súlyát kellett volna szem előtt tartania az örökösnek – hangsúlyozta. A második vevő, a Manevi Zrt. jóhiszemű vásárló, tőle a megszerzett ingatlant nem tudja már elvenni senki; a jogi gondok az első adásvételi procedúrával vannak – tette hozzá Szilágyi Róbert.
Kérdésünkre válaszolva elmondta: arról nincs tudomása, hogy a magyar cég milyen rendeltetést szánna a kastélynak. A Szilágy Megyei Tanács a Regionális Operatív Program (POR) műemlékes tengelyén lehívott támogatásból újította volna fel az ingatlant, az eredeti állapot visszaállítására törekedve. Kulturális központot, múzeumot, és a botanikus kerthez tartozó kutatási központot működtettek volna a kastélyban. Szilágyi Róbert megjegyezte: az örökös egyébként már januárban tudta, hogy a kastélyra jelentkezett egy komoly vevő, s ezt jelezhette volna a megyei tanácsnak, hogy ne alakuljon ki ilyen bonyodalmas helyzet.
Az MTI pénteki helyesbítése szerint a Manevi Zrt. a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdonába tartozik.
– Szívből remélem, hogy a zsibói Wesselényi-kastély nemcsak tulajdonba, hanem felújításra is kerül, hiszen jóhiszemű vásárlóként akár indíthatja is a munkálatokat – jegyezte meg Szilágyi Róbert.
A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.
