A közkegyelmi rendelet mintegy 2500 személyt érintene
Bár a szerdai kormányülést megelőzően, évek óta először, semmit sem közöltek hivatalosan a sajtóval az ülés napirendjéről, az ellenzéki sajtó tudni vélte, hogy a kormány két sürgősségi rendeletet akar elfogadni: az egyikben közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek, a másikban pedig megváltoztatná a hivatali visszaélés és más bűncselekmények meghatározását.
Johannis a kormányülés elején a sajtó jelenlétében elmondta: elégedett a miniszterek munkájával, majd leszögezte, hogy megállapodott Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, a két tervezetet nem veszik fel az ülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak társadalmi vita után döntenek. Az államfő szerint Grindeanu megígérte neki, hogy a büntetőjogot érintő esetleges döntéseket csak a tervezetek nyilvánosságra hozatala után, valamint a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozzák meg. A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Johannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy csak akkor értesült Johannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé.
Az alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat, és adott esetben megerősíti, módosítja vagy elveti azokat. Laura Codruta Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze szerint azonban hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az - a kedvezőbb jog elve alapján - visszavonhatatlan jogi következményekkel járna. A vádhatóság vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és amennyiben ezt törölnék a btk-ból, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt.
Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: a szaktárca sürgősségi kormányrendeletet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy bizonyos bűncselekmények esetében közkegyelmet gyakoroljanak, ami becsléseik szerint körülbelül 2300-2500 személyt érintene. Iordache elmondta: a közkegyelmi rendelkezésssel a börtönök túlzsúfoltságán próbálnak enyhíteni, amely több mint 150 százalékosra tehető jelenleg. A miniszter elképzelhetőnek tartja egy olyan közkegyelmi törvény elfogadását, amely nem vonatkozik a súlyos bűncselekményekre (korrupció, pénzmosás vagy egyéb súlyos esetek). Iordache azt ígérte, hogy a minisztérium honlapján nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat.
Nincs kegyelem a korrupciós ügyek miatt elítéltek számára
Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: a szaktárca sürgősségi kormányrendeletet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy bizonyos bűncselekmények esetében közkegyelmet gyakoroljanak. A kormány által tervezett amnesztia az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részét érintené, a cél a börtönök zsúfoltságának enyhítése. Az intézkedés nem terjedne ki azokra, akiket a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó törvény alapján ítéltek el. Nem részesülnének közkegyelemben továbbá az erőszakos, a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekményekért, emberkereskedelemért elmarasztalt, illetve a visszaeső elítéltek. Elengednék a büntetés felét a 60 évnél idősebb, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, kiskorút eltartó vagy várandós elítéltek esetében. Bár az intézkedést a börtönök túlzsúfoltságával indokolták, a tervezet szerint a közkegyelem hatálya a felfüggesztett büntetésekre is kiterjedne.
Romániát számos esetben elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a túlzsúfolt börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. Florin Iordache igazságügyi miniszter szerint Románia negyven büntetés-végrehajtó intézményében 19 ezer férőhely van, ám ezekben több mint 27 ezer elítéltet tartanak fogva. Elmondása szerint külföldön további 11 ezer román állampolgár van börtönben, akiknek joguk van arra és bármikor kérhetik, hogy Romániában töltsék le kiszabott büntetésüket. A tárca számításai szerint 2300-2500 elítélt kerülne szabadlábra a közkegyelmi tervezet hatályba lépése esetén.
Az igazságügyi minisztérium egy másik, szerdán nyilvánosságra hozott tervezete a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást módosítaná, az indoklás szerint azért, hogy összhangba hozza azok rendelkezéseit az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. A tervezet például törvénybe iktatná a taláros testületnek a hivatali visszaélés fogalmát pontosító jogértelmező határozatát, miszerint az a hivatalos személy marasztalható el ezért a bűncselekményért, aki hivatali kötelességét törvénysértő módon (nem pedig "helytelenül"), vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A tervezet szerint azonban csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentené.
A tervezet egy másik rendelkezése a - gyanúsítottak és ügyészség közti - vádalkuk gyakorlatát korlátozná, mivel hatályba lépése esetén nem lehet majd olyan feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítani, amely fél évnél régebbi bűncselekményekre vonatkozik.
